Egy egyszerinek mondott pluszterhet sózhat a kormány a bankok nyakába a jövõ évi adócsomag tervezete alapján. A kormány ugyan megengedné a bankoknak, hogy felszabadítsák az általános kockázati céltartalékukat - ez összesen körülbelül 84 milliárd forintot is elérhet -, cserébe kérné az összeg 19 százalékát.

Hitelintézeti hozzájárulást vethet ki a kormány - derül ki a jövõ évi adócsomag tervezetébõl, amely az Origo birtokába jutott. Az adótörvényeket elõkészítõ Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egyszeri adónak szánja a hitelintézeti hozzájárulást. Amennyivel csökken az általános kockázati céltartaléka a banknak (az idén év végével elszámolt céltartalék-csökkenés számít), annak a 19 százalékát kell befizetnie jövõ márciusban.

A törvényjavaslat-tervezet nem tér ki a lépés okára, de ez vélhetõen áttételesen összefügg az elõkészítés alatt levõ devizahiteles-mentéssel. A bankok a nyújtott hitelek egy része után céltartalékot képeznek, vagyis félretesznek pénzt, hogy ha valóban bedõlne a hitelek valamekkora hányada, akkor ne egy összegben kelljen a veszteséget elszenvedniük. Ha a hitelekrõl kiderül, hogy az adósok rendben fizetnek, vagy a problémás kölcsönöktõl megszabadul a bank, a céltartalékba helyezett összeg egy részét felszabadítja. Ez a pénz javítja az eredményét, azaz kis túlzással úgy mûködik, mint egy extra bevétel.

A bankok azonban nemcsak a hiteleik után képeznek tartalékot, hanem az üzletmenetükben elõforduló más esetleges veszteségekre is. Ezt nevezik általános kockázati céltartaléknak. Ez körülbelül 84 milliárd forint. Ha a bankok ezt az összeget teljesen visszakapnák (mert például a kormány eltörölné azt az elõírást, amely a céltartalék képzését tette lehetõvé a bankoknak), akkor akár ezzel a 84 milliárd forinttal is javulhatna az eredményük. Ebbõl a 84 milliárd forintból tartana igényt közel 17 milliárd forintra a kormány. (A tavalyi folyamatok alapján ennek azonban csak a töredéke jönne össze. Az OTP Bank közel 6 milliárd forinttal mérsékelte a szóban forgó céltartalékát, ez után 1,1 milliárd forintot kellett volna fizetnie, ha a most tervezett teher már tavaly is élt volna. Az FHB Bankot félmilliárd forinttal sújtotta volna, az UniCreditet közel 400 millióval. Az Erste Bank és a Raiffeisen Bank nem csökkentette egyáltalán ezt a céltartalékát, így az állam tõlük nem szedett volna hitelintézeti hozzájárulást, ha lett volna is.)

Nem kizárt, hogy ez egy folyamat része. A kormány által forszírozot devizahiteles-mentés (amelynek részleteit november elején ismerhetjük meg) a bankokat valamekkora veszteség elviselésére kényszerítené. Ezt enyhítheti a jövõ évi adócsomagba rejtett intézkedés.

A devizahiteles-mentés bankokat érintõ veszteségét nem könnyû belõni. A bankszövetség augusztus végén letett egy javaslatcsomagot az NGM asztalára, ebben több eszközt javasoltak a még jól fizetõ adósok terheinek könnyítésére, és a már bedõlt hitelesek kezelésére is. Bár Varga Mihály ezt elõbb tárgyalási alapnak nevezte, a kormány végül nem foglalkozott érdemben a javaslatokkal. Ehelyett november 1-jéig szóló ultimátumban visszaütötte a bankok térfelére a labdát, mondván, õk maguk keressenek megoldást az ügyfelek problémájára. Ha pedig ez november 1-jéig nem sikerül, akkor jön a kormány saját megoldási javaslata - úgy tûnik, adózási oldalról közvetve ennek ágyaz meg a törvényjavaslat.

A 2014-es adócsomag másik része arról is gondoskodna, hogy jövõre is kelljen bankadót fizetniük a hitelintézeteknek, biztosítóknak, brókercégeknek. A bankadó a ma hatályos törvények értelmében idén év végén megszûnne, ezt a határidõt módosítja az adótervezet 2014 végére. A kormány folyamatosan arról beszél, hogy az évi durván 180 milliárd forintos bevételt jelentõ bankadó sokáig fennmarad Magyarországon, ebbe illeszkedik ez a technikainak tûnõ határidõ-hosszabbítás.

Az adócsomagban teherkönnyítést is kínálnának a bankoknak, és ezen keresztül az ügyfeleiknek. A bank-, illetve hitelkártyával való fizetés esetén jövõre már nem kellene a 3 ezrelékes tranzakciós illetéket fizetniük a bankoknak. Ez - a tavalyi adatok alapján - 5 milliárd forintot hagyna a bankoknál. A tervezet szerint így a tranzakciók minél nagyobb részét lehetne a bankok pénzforgalmi rendszereibe terelni, ezzel pedig a gazdaság fehérítését szeretnék elérni.

Ez mindenképpen jó irány a tranzakciós illeték utóbbi módosításaihoz képest. A tavaly bevezetett, majd azóta módosított adónak ugyanis az lett a következménye, hogy a bankok minden fronton drágították a díjaikat, és mostanra szinte mindenhol eltûntek a korábban egységesen ingyenes kártyás tranzakciók. Ha az újabb módosítás révén ezek a fizetések adómentessé válnak, az kedvezõbb banki kondíciókat, vélhetõen ismét ingyenes kártyás vásárlást hozhatnának.