Nem szállít iskolai büféknek a Coca Cola magyarországi hálózata magas cukortartalmú üdítõt. A lépés ugyan váratlannak tûnik, ám úgy tûnik, nincs szó egy újabb szigorítást-korlátozást megelõzõ döntésrõl, csupán arról, hogy teljesíteni akarnak egy közel egy évvel ezelõtt életbe lépett népegészségügyi elõírást - bár ez nem rájuk, hanem a forgalmazókra, vagyis a büfésekre ró kötelezettséget.

Ezek szerint a szeszes ital és dohányárú mellett - amit úgy "értelemszerûen" nem lehet iskolai büfékben diákoknak árulni - a magas cukor és só tartalmú termékeket, így elsõsorban csokikat, csipszeket és üdítõk egy részét sem lehet(ne) forgalmazni az iskolákban. Bár az idézett 20/2012 es EMMI rendelet tavaly szeptembertõl vezette be a szigorításokat, ennek betartása, illetve ellenõrzése érdekében nem sok történt. Ebben vélhetõen része van annak is, hogy értesüléseink szerint komoly büntetésekre eddig nem volt példa. Így a büfések nem érezték a retorzió "elõszelét".

Az amerikai óriás italgyártó magyarországi lépése nem tekinthetõ egyedinek, hiszen az elmúlt napokban elterjedt hírek szerint az önkéntes korlátozásnak több más italgyártó is eleget tesz, annál is inkább, mert a büfé üzemeltetõknek lehetõségük van arra, hogy az egészségtelennek minõsített termékeket nagykereskedõknél szerezzék be - és lényegében zavartalanul tovább árusítsák. ( Az ilyen termékekre kivetett népegészégügyi termékadó - NETA - beépül az eladási árba!)

Egyelõre bizonytalan, hogy az "üdítõ lépést" követik-e az édességgyártó cégek. Ez utóbbiak választékában is vannak ugyanis olyan alacsony kakaó - és magas cukor - tartalmú termékek, amelyek szintén a csipszadó hatálya alá tartoznak, vagyis egészségtelennek minõsülnek. A Napi.hu az üdítõital gyártó és édességekkel foglalkozó szakmai szövetségeket ( Magyarországi Üdítõital- Gyümölcslé, és Ásványvízgyártók Szövetsége és a Magyar Édességgyártók Szövetsége) is megkereste, de további részleteket egyelõre nem tudtunk meg.

A cukros üdítõitalok egészségkárosító hatása tudományosan bizonyított, növeli az elhízás, a II. típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Fogyasztásuk jelentõs energiatartalmuk ellenére az éhséget nem csillapítja, így többletenergiaként jelentkezik. Számos európai országban komoly kampány folyik még ma is a cukrozott italok iskolabüfékbõl történõ kitiltása ellen. Belgium és Franciaország már ki is tiltotta az ilyen termékeket árusító gépeket az oktatási intézményekbõl, elõsegítve azt, hogy a chipsek, szénsavas üdítõk, magas cukortartalmú ételek és italok kikerüljenek a tanulók iskolai élelmiszerválasztékából.

Az iskolai büfék 75%-a árusított eddig szénsavas cukrozott üdítõitalt, több mint fele kólát. Az iskolák egyharmadában van italautomata, melyben a cukros üdítõitalok jelentõs arányban szerepelnek. A cukros üdítõk nem alapvetõ élelmiszerek, könnyen helyettesíthetõk diétás változattal, illetve vízzel, elhagyásuk az étrendbõl semmiféle kockázattal nem jár az egyén számára, ellenkezõleg, bizonyítottan csökkenti az elhízás, a II. típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Az úgynevezett HFSS élelmiszerek (High Fat, Sugar, Salt), melyeknek magas a zsír-, cukor- és sótartalma, nagy az energiasûrûségük, de értékes tápanyagot ugyanakkor alig tartalmaznak, a táplálkozási piramis csúcsán helyezkednek el, azaz minimális fogyasztásuk ajánlott. Ezek az egészségtelen élelmiszerek bizonyítottan növelik az elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, egyes daganatos betegségek elõfordulását.

A népegészségügyi termékadó ( NETA) alá az alábbi termékek esnek:

- az üdítõitalok, vagyis a különbözõ szörpök, valamint a legalább 25 százalék gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó sûrítmények, koncentrátumok, szörpök, nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek, ha hozzáadott cukrot tartalmaznak és cukortartalmuk meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget, illetve

- az energiaitalok, ha metil-xantint, illetve taurint tartalmaznak, feltéve, ha metil-xantin tartalmuk meghaladja az 1 milligramm metil-xantin/100 milliliter mennyiséget, vagy taurintartalmuk meghaladja a 100 milligramm/10 milliliter mennyiséget

Mértéke a sûrítmény, koncentrátum vagy szörp formában értékesített üdítõital esetében 200 forint/liter, más üdítõital esetében 7 forint/liter,

- b)20 a 2. § b) pontjának

- ba) alpontja szerinti energiaital esetében 250 forint/liter,

- bb) bb) alpontja szerinti energiaital esetében 40 forint/liter,

- c) cukrozott kakaópor esetében 70 forint/kilogramm, más elõrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 130 forint/kilogramm,

- d) sós snack esetében 250 forint/kilogramm,

- e) ételízesítõ esetében 250 forint/kilogramm,

- f) ízesített sör és alkoholos frissítõ esetében 20 forint/liter,

- g) gyümölcsíz esetén 500 forint/kilogramm.

A cukros üdítõital számos betegségben kóroki tényezõ

A Népegészségügyi Termékdíj legfontosabb üzenete, hogy a hazai lakosságot az egészséges táplálkozás felé terelje, csökkentve azon élelmiszerek fogyasztását, melyek egészségtelennek tekinthetõk, s amelyek bizonyítottan felelõsek számos súlyos betegség kialakulásáért.

Mindezek alapján a cukros üdítõitalok – melyek fogyasztása a lakosság széles körét érinti, és szoros összefüggésben van egyes, a lakosság jelentõs részét érintõ kórképekkel – a kiemelten egészségtelen élelmiszerek sorába tartoznak. Cukros üdítõitalnak tekintünk minden olyan italt, mely szénsavval dúsított, és hozzáadott cukrot tartalmaz. A cukros üdítõitalok egészségkárosító hatása tudományosan bizonyított, növeli az elhízás, a II. típusú cukorbetegség és a szív és érrendszeri betegségek kockázatát. Fogyasztásuk jelentõs energiatartalmuk ellenére az éhséget nem csillapítja, így többletenergiaként jelentkezik.

A cukros üdítõ elfogyasztása során a finomított cukortartalom miatt növekszik a szérum triglicerid szintje, a vérnyomás, csökken a HDL-C szint, a magas glikémiás terhelés pedig inzulinrezisztenciát eredményez. Egy középiskolások körében végzett vizsgálat szerint minden további adag cukros üdítõ elfogyasztásával az elhízás valószínûsége 60 %-al nõ. A cukros üdítõk negatívan befolyásolják az ízérzetet is. Különösen gyerekeknél kimutatható volt, hogy akik víz helyett rendszeresen cukros üdítõt fogyasztanak, az egészséges, kevésbé édes élelmiszereket (pl. zöldség, gyümölcs) nem találják ízletesnek, így nem is fogyasztják azokat.

Az elfogyasztott cukros üdítõital mennyiségének növelésével az egészségkárosító hatás fokozódik. A 88.520 nõ részvételével, évtizedek óta zajló követéses vizsgálat, a Nurses' Health Study szerint a koszorúsér betegségek kockázata azoknál a nõknél, akik egy adagot fogyasztottak naponta 23%-al, míg, akik kettõt, vagy annál többet 35%-al nõtt azokhoz a nõkhöz képest, akik havonta, vagy annál ritkábban fogyasztották azt. Az OÉTI vizsgálatai szerint (Táplálkozási és tápláltsági állapot vizsgálat budapesti iskolás tanulók körében 2005/2006, Iskolai Menzakörkép 2008, Országos helyzetkép az óvodai közétkeztetésrõl 2009, Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat OTÁP 2009, Childhood Obesity Surveillance WHO/COSI 2010) a 18 év feletti cukros szénsavas üdítõt fogyasztók átlagos napi fogyasztása 2,9 dl, a 18-34 éves korosztály a legnagyobb fogyasztó, itt a nõk átlagos napi fogyasztása 2,4, míg a férfiaké 5 dl (kb 220 kcal), a napi energia-bevitel 7%-a. A vizsgált általános iskolás gyermekek háromnegyede naponta többször, vagy naponta fogyaszt ilyen terméket, melynek mennyisége a 14 éves korra már eléri a napi fél litert. Az iskolai büfék 75%-a árusít szénsavas cukrozott üdítõitalt, több mint fele kólát. Az iskolák egyharmadában van italautomata, melyben a cukros üdítõitalok jelentõs arányban szerepelnek.

A cukros üdítõk nem alapvetõ élelmiszerek, könnyen helyettesítõk diétás változattal, illetve vízzel, elhagyásuk az étrendbõl semmiféle kockázattal nem jár az egyén számára, ellenkezõleg bizonyítottan csökkenti az elhízás, a II típusú cukorbetegség és a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát. Az úgynevezett HFSS élelmiszerek (High Fat, Sugar, Salt), melyeknek magas a zsír, cukor és sótartalma, nagy az energiasûrûségük, de értékes tápanyagot ugyanakkor alig tartalmaznak, a táplálkozási piramis csúcsán helyezkednek el, azaz minimális fogyasztásuk ajánlott. Ezek az egészségtelen élelmiszerek bizonyítottan növelik az elhízás, cukorbetegség magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, egyes daganatos betegségek elõfordulását.

Az egészségesebb élelmiszerkínálat – szakmai kifejezéssel a reformulácó – bármilyen módon történõ elérésének haszna népegészségügyi szempontból felbecsülhetetlen: a helyes táplálkozással csökkenthetõ ugyanis a betegségek elõfordulási gyakorisága, és nõ az állampolgárok minõségi életéveinek száma.