A globális szintû szemléletváltást - többek között a készletgazdálkodásról az igénygazdálkodásra való átállást - és a nagy fejlesztési programok átgondolását sürgeti Somlyódy László, a jövõ heti Budapesti Víz Világtalálkozó tudományos fórumának elnöke.
Somlyódy László a Föld édesvízi készleteit fenyegetõ veszélyekrõl, a globalizáció hatásairól és a világfórum jelentõségérõl is beszélt. A professzor elmondta, hogy a tanácskozást a magyar kormány az ENSZ-szel és a Víz Világtanáccsal közösen szervezi. A 2012-es Rio+20 konferencia záródokumentuma kiemelt fontosságot tulajdonított a víznek a fenntartható fejlõdés megvalósításában, mindez számos fontos területet fog össze a globális cselekvés szempontjából - emlékeztetett. Egyúttal elõször javasolták, hogy a kitûzendõ célok között külön csomag foglalkozzon a vízzel.
A vízellátáson és szanitáción túl több súlyos kérdésrõl van szó: szennyezések, közegészségügy, a fajlagos készletek fogyása, az igények fokozott növekedése, a fizikai és gazdasági vízhiány, az eltûnõ vizek, árvizek és szélsõségek, nemzetközi vizek és konfliktusok. Somlyódy szerint utoljára 1977-ben az argentínai Mar del Platában volt a budapestihez hasonló nagyszabású nemzetközi vízügyi konferencia, amely meghatározta a következõ évtizedek fejlesztéseit. Hozzátette, abban bíznak, hogy ezúttal is valami hasonló fog történni. A találkozó célja ajánlások kidolgozása a 2015 utáni Fenntartható Fejlesztési Agenda számára és a Budapesti Víz Nyilatkozat elfogadása.
Az október 8. és 11. közötti rendezvényen jelen lesz az ENSZ-fõtitkár és rajta kívül szinte a vízzel foglalkozó összes ENSZ- és nemzetközi szervezet elsõ vagy második embere, továbbá neves tudósok és szakemberek. Mintegy száz országból érkeznek résztvevõk, eddig 1250-en regisztráltak az eseményre. A szakember elmondta, hogy a tudományos fórum öt területen vitat meg kérdéseket, ezek az egyetemes hozzáférés a vízellátáshoz és a szanitációhoz, az integrált vízgazdálkodás, a jó kormányzás, a zöld gazdaság és kék vizek, végül a befektetések és finanszírozás a fenntartható fejlesztési célok megvalósításában.
A Föld édesvíz-készleteit fenyegetõ veszélyekrõl elmondta: a vízdilemma a meglévõ bajok okán sem csekély, különös tekintettel arra, hogy azok területileg egyre gyakrabban egybeérve, egymást erõsítve jelentkeznek. Somlyódy szerint például jelenleg több mint egymilliárd - elsõsorban a fejlõdõ világban élõ - ember nem részesül biztonságos ivóvízellátásban, 2,5 milliárd ember esetében megoldatlan a szennyvíz-elvezetés. Becslések szerint évente kétmillió, öt évnél fiatalabb gyermek hal meg a kórokozók terjedése miatt. A népesség és az igények növekedésével, az éghajlatváltozás hatásával az évente egy lakosra jutó készletek vészesen csökkennek, sokfelé 1000 köbméter/fõ/év érték alá, amelynél a gazdálkodás kezd kritikussá válni.
A kérdés azonban még bonyolultabb a tudomány által sem teljesen értett kedvezõtlen trendek és a korábban soha nem tapasztalt exponenciális jellegû változások miatt. A megállapítás sok "külsõ" hajtóerõre érvényes: a népesedésre, a városiasodásra, az éghajlatra, a migrációra, az életminõség változására, a társadalmi-gazdasági változásokra. Ezek nehezen átlátható módon befolyásolják a készleteket és az igényeket, azok területi változását és a szennyezéseket. A tendenciákat jellemzi, hogy az elemzések szerint 2050-re a Föld népességének mintegy fele fog fizikailag vízhiányos területen élni. Ma 10 százalék körüli ez az arány.
A múltban folytatott és többnyire pazarláshoz vezetõ készletgazdálkodás helyett a vízszegény országok ma megkísérelnek átállni az igénygazdálkodásra: próbálják racionalizálni az igényeket és újrahasznosítani a vizet. A kulcs a víz- és anyagkörforgások zárása minden szinten: a mezõgazdaságban, az iparban és a lakásokban egyaránt. Ez a fenntarthatóság egyik fontos elõfeltétele. A jövõben szemléletváltásra van szükség - hangsúlyozta a szakember.
A meglévõkhöz új problémák adódnak: a fejlett országokban az elöregedõ vízi infrastruktúra felújítása - amely horribilis összeget igényel -, a városi villámárvizek - a fogalom tíz évvel ezelõtt ismeretlen volt -, a gyarapodó konfliktusokat jelentõ osztott vízgyûjtõk kérdése, a globalizálódó kereskedelem és a virtuális víz exportja-importja és az elmúlt évek válságainak a hatása. Mára világossá vált, hogy a vízprobléma hajtóerõi és az azokból származó terhelés a vízszektoron kívüliek - élelmezés, energia, éghajlatváltozás, területhasználat -, ennek megfelelõen a problémák megoldása is jelentõs részben a vízgazdálkodáson kívül keresendõ. Ebben a társadalomnak döntõ szerepet kell játszania.
A feltárt problémák súlyossága, bonyolultsága és a felmerült új kérdések miatt indokoltnak látszik, hogy 2015-öt követõen másként folytassuk a nagy fejlesztési programokat - hangsúlyozta Somlyódy. Úgy tûnik, egyre szélesebb az egyetértés, hogy a programokban az elmúlt évtizedek gyakorlatával szemben kiemelt szerepet kapjon a víz, ami összefüggéseiben az ivóvízellátáson és szanitáción túl integráltan, a tudomány által támogatva kezeli a felsorolt problémákat.
A fenntartható fejlesztési célok kidolgozását segítik Budapesten
A globális fejlesztéspolitikában kiemelkedõ szerep jut a vízellátás biztosításának, a vízszennyezés megelõzésének, az elõrelátó vízgazdálkodásnak. A kedden kezdõdõ budapesti víz-világtalálkozó célja, hogy hozzájáruljon az ENSZ 2015 utáni fenntartható fejlesztési céljainak kidolgozásához. A találkozó honlapján az olvasható: a tanácskozás célja, hogy az ENSZ közgyûlésének ajánlást fogalmazzanak meg a 2015 utáni fejlesztési célokat illetõen, ezért a politikai, tudományos és mûszaki szempontok között igyekeznek kapcsolatot teremteni. A találkozó szakpolitikai fórumot biztosít minden, a 2015 utáni idõszakra szóló globális fejlesztéspolitika kidolgozásában érintett félnek.
A témakörök között szerepel a tiszta ivóvízhez való jog, a víz folyamatos és fenntartható biztosításának kulcskérdései, a települési vízinfrastruktúra tervezése, a szennyvízkezelés, továbbá a fejlesztési és fenntartási kérdések mûszaki, gazdasági, közegészségügyi és emberi jogi szempontjai. Lényeges téma lesz az is, miként lehet alkalmazkodni a népességrobbanáshoz és az éghajlatváltozáshoz, milyen megoldások kínálkoznak a vízszennyezés megelõzésére, a felszín alatti vizek védelmére, a katasztrófák elleni védekezésre, a víz tárózására és újrahasznosítására.
Szó lesz a vízpolitikai irányítás kihívásairól, a nemzetközi együttmûködés és a határon átnyúló vízgazdálkodás lehetõségeirõl is. Fontos lesz továbbá a hagyományos és innovatív víztechnológiák megvitatása a fenntartható fejlõdés és a szegénység megszüntetéséért, valamint a helyi megoldások bemutatása a világ különbözõ régióiban. A budapesti víz-világtalálkozó üléseivel párhuzamosan tudományos, ifjúsági, civil és üzleti fórumot, valamint fotópályázatot és filmfesztivált rendeznek. Az esemény végén a tervek szerint elfogadják a budapesti nyilatkozatot, ebben kiemelik azokat a vízpolitikai célokat, amelyek központi elemei lehetnek a jövõbeli fenntartható fejlõdési céloknak és a 2015 utáni globális fejlesztéspolitikának.
Baranyai Gábor, a Külügyminisztérium EU ágazati politikákért felelõs helyettes államtitkára az MTI-nek korábban elmondta: az október 8. és 11. közötti világtalálkozón 1200-1400 résztvevõre számítanak, köztük állami vezetõkre, az ENSZ szervezeteinek vezetõire, vízügyekkel foglalkozó intézmények képviselõire és tudósokra. A résztvevõk között lesz Ban Ki Mun ENSZ-fõtitkár mellett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO), az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) és a Meteorológiai Világszervezetnek (WMO) a vezetõje, továbbá a Víz Világtanács elnöke. Azok a szervezetek és országok, amelyeket a vízgazdálkodás komolyan érint, magas szinten képviseltetik magukat a Millenáris Parkban megrendezendõ eseményen - közölte. A találkozó fõvédnöke Áder János köztársasági elnök.
Baranyai Gábor emlékeztetett: a 2012. júniusi ENSZ Rió+20 csúcstalálkozó célja a 2015 utáni világkép meghatározása volt, és a tagállamok megállapodtak abban, hogy mérhetõ és megvalósítható fenntarthatósági fejlõdési célokat dolgoznak ki a világ legégetõbb problémáinak megoldásához. Többi között a szegénység csökkentésére, az iskoláztatási és a közegészségügyi helyzet javítására, a gazdaság fejlesztésére, illetve a környezet védelmére koncentrálnak. Az eseményen részt vevõ Áder János felajánlotta, hogy Magyarország a vízügyi cél kidolgozását segítené egy budapesti konferencia megrendezésével - idézte fel.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: Magyarországra a felszíni vizek 95 százaléka a határokon túlról érkezik, az országnak kevés befolyása van arra, hogy milyen mennyiségû és minõségû vizet kap. Emellett nagy felszín alatt vízkincse van az országnak, az ivóvíz 95 százaléka innen származik - tette hozzá. Véleménye szerint ebben a helyzetben Magyarországnak szükségszerûen mindig is sokat kellett foglalkoznia a vízzel, ennek köszönhetõen halmozódott fel több évszázados vízügyi tudás, intézményi és ipari tapasztalat az országban. A találkozó alkalmat ad arra is, hogy ez a tudás ismertebbé váljon - mutatott rá Baranyai Gábor. A budapesti víz-világtalálkozó kedden kora délután kezdõdik, a rendezvényt Áder János és Ban Ki Mun beszéde nyitja meg.
Kedvenc hírek
