Léhmann György ügyfele ezúttal Szegeden nyert. Azok után, hogy – amint kedden megírtuk – a Pécsi Ítélõtábla jogerõsen egy, a siófoki ügyvéd által képviselt devizaadósnak adott igazat az OTP Bank elleni perben, most a Szegedi Ítélõtábla hozott hasonló tartalmú döntést, igaz, egyelõre csak részítéletet, azt viszont jogerõset. Az ellenérdekelt fél ezúttal a Raiffeisen Bank.

A per ezúttal is arra irányult, hogy kimondassék a devizában nyilvántartott forintkölcsön-szerzõdés egyoldalú banki módosításának érvénytelensége. A Szegedi Ítélõtábla jogerõs részítéletet hozott, melyben megállapítja, hogy a bank nem tette lehetõvé, hogy az adós tisztában legyen azzal: hogyan, milyen módon él a kamatváltoztatás jogával. Ezért az a szerzõdési feltétel, mely szerint a bank jogosult az ügyleti kamat mértékét a kölcsön futamideje alatt egyoldalúan módosítani, „a feleknek a szerzõdésbõl eredõ jogait és kötelezettségeit a jóhiszemûség és tisztesség követelményeinek megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul” az adós hátrányára állapítja meg, így tisztességtelen és semmis.

– Az indoklás ugyanaz, mint a Pécsi Ítélõtáblánál – mondta Léhmann György. – Kérelmem a kamat és a kezelési költség ellenõrizhetetlen kiszámítására vonatkozott, ebbõl a Szegedi Ítélõtábla a kamatot érintõ részt lezárta, a kezelési költség tekintetében azonban nem tudott döntést hozni, megfelelõ kérelem hiányában. Ezt rövidesen benyújtom és folytatódhat a per, az ítélõtábla határozata szerint újra elsõ fokon, de már csak a kezelési költség emelését vizsgálva.

A siófoki jogász szerint a devizahitel-perekben ezek után ítélkezõ bíróságok számára egyre inkább irányadó kell hogy legyen a pécsi ítélet és a szegedi részítélet, már csak azért is, mert mindkettõ pontosan követi a 2012. decemberi Kúria-állásfoglalást, valamint a Luxemburgi Bíróság által meghatározott követelményeket. – Ezért is mondom azt, hogy a bankok ne az idõt húzzák azzal, hogy a Kúriához rohangálnak, hanem szíveskedjenek felhagyni követeléseikkel és szíveskedjenek visszaadni az adósoktól jogtalanul elvett pénzt! – így Léhmann.

Ami pedig a Pécsi Ítélõtábla döntését illeti: megindult az országos számolgatás, szakértõk szerint valójában nem a szerzõdéskori törlesztõrészlete áll vissza az adósnak (Léhmann György az ítéletet olvasván ezt nyilatkozta), hanem a szerzõdéskori kamattal számolt. A különbség – írja a Pénzcentrum internetes portál – az árfolyamváltozásból következik, ami sokkal nagyobb, mint a kamatváltozásból eredõ. De még így is közel 14 százalékkal csökkenhet most a törlesztõrészlete a pernyertesnek, nem beszélve az eddig felhalmozott különbözetrõl. Vagyis arról az összegrõl, amit 2007-tõl kezdve a kamatváltozások miatt fizetett az eredeti törlesztõn felül. Amikor felvette a nyolcmillió forintos összeget, akkor még 5,78 százalékos THM mellett fizethette a tartozását, ráadásul 150 forintos árfolyamon. A kamat és árfolyamváltozás miatt mára 186 százalékára nõtt a havi törlesztõrészlet. Ha a kamat nem változott volna ez idõ alatt, akkor ma csak 160 százalékát kellene fizetni az eredeti részletnek.

Jól számol-e a Pénzcentrum? – kérdeztük Léhmann Györgyöt, aki azt felelte: – Nem, az én számításom szerint akkor lenne „pénzénél” az ügyfelem, ha nem tizennégy, hanem ötven százalékkal csökkenne a havonkénti fizetendõje.