Az online kérdõíves felmérést augusztusban végezték orvosok és betegek körében a Szinapszis piackutató segítségével, az eredményeket kedden Budapesten ismertették. A felmérésben 1319 orvos, a lakosság körébõl pedig 761 válaszadó vett részt, utóbbiak 57 százalékának van valamilyen krónikus betegsége és 70 százalékuk már adott valaha hálapénzt.

Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, a felmérésbõl kitûnt, hogy mind az orvosok, mind a lakosság szerint a hivatalos nettó orvosi alapbérek emelésével van esély arra, hogy a hálapénz kikopjon a mindennapokból, a béremelést mint eszközt a lakosság 57 százaléka, az orvosok 90 százaléka látja megoldásnak.

Az orvosok 77, a lakosság 81 százaléka ért egyet azzal, hogy megfelelõ jövedelmek mellett a hálapénz adása és elfogadása korrupciónak minõsüljön és legyen büntethetõ. A rezidensszövetség elnöke szerint a legalapvetõbb változást a tisztességes alapbérek és az életpályamodell bevezetése hozná. Hangsúlyozta, az egészségügynek mindenképpen elsõbbséget kell élveznie, "mert nem válasz az, hogy nincs pénz". Ha nem jut több forrás az ágazatra, az orvosok külföldön keresnek megélhetést, és akkor mindenképpen korrupttá válik a gyógyítás.

Dénes Tamás megemlítette, hogy a rezidensszövetség vizsgálja egy népszavazási kezdeményezés lehetõségét a hálapénzzel kapcsolatban. A válaszadó orvosok 19 százaléka teljes mértékben elutasította a paraszolvenciát, és 70 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem ért egyet vele, de kénytelen elfogadni.

Az orvosok 82 százaléka és a lakosság 86 százaléka egyetértett abban, hogy a hálapénz rendszere megalázó a beteg számára, ugyanakkor kiderült: míg a lakosság mindössze 44 százaléka gondolja úgy, hogy a paraszolvencia az orvos számára is megalázó, addig a válaszadó orvosok 87 százaléka nyilatkozott úgy, hogy számára is az.

A felmérés rávilágított arra, hogy a hálapénzrõl eltérõ a lakosság és az orvosok gondolkodása. Az orvosok 82 százaléka érzi úgy, a hálapénz rendszere kiszolgáltatottá, kiszámíthatatlanná teszi az orvos életét azáltal, hogy "bevételének egy része változó mértékû", ezzel szemben az emberek 85 százaléka volt azon a véleményen, hogy a gyógyítók érdeke fenntartani a rendszert, hiszen az kényelmes és biztos jövedelemforrás.

Abban azonban megegyeznek a vélemények, hogy a hálapénz rendszere a korrupció forrása lehet, és hosszú távú fenntartásában kevesen hisznek: az orvosok közül 36 százalék, míg a lakosság körében 52 százalék ez az arány. A jövedelmi helyzet tekintetében a válaszolók 51 százaléka biztosan nem, 28 százaléka valószínûleg nem tudja tervezni jövõjét a jelenlegi alapbérrel.

A motivációt illetõen az orvosok 31 százaléka mondta azt, hogy a betegei a valódi hálát fizetik meg, 22 százalékuk szerint azért adják a betegek a hálapénzt, mert azt gondolják, ezzel elõnyt szerezhetnek az ellátásban, 21 százalék pedig azt jelölte meg, hogy a beteg attól fél, ha nem ad pluszpénzt, nem kap megfelelõ ellátást.

A betegek 76-70 százalékban jelölték meg motivációként a kiszolgáltatottság csökkentését és a megfelelõ orvosi ellátás vagy az orvos idõbeni rendelkezésre állásától való félelmet, a betegek 68 százaléka valódi hálaként értelmezi az adott pénzt, és 68 százalék nyilatkozott úgy, hogy a paraszolvencia révén lehetõségük van az orvos megválasztására.