A Cséfalvay Zoltán által hétfõn a Parlamentben említett három elv a következõ:

1. a devizaalapú jelzáloghitelek havi törlesztõrészletének "jelentõs csökkentése"
2. a törlesztõrészletek kiszámíthatóvá tétele hosszú távon
3. a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forintban hitelt felvevõk.

A kormány novemberben benyújtja az Országgyûlésnek a saját javaslatcsomagját, ha a bankoknak nem sikerül a devizahitelesek számára megoldást találniuk a következõ hetekben. A kormány javaslata a fenti három elven alapulhat - mondta az államtitkár.

Cséfalvay szavai elmozdulást jelezhetnek a kormányzat céljaiban, az államtitkár nem említette ugyanis, hogy a devizahitelek forintosítása is elv lenne. Ez arra utalhat, hogy nem feltétlenül cél a devizahitelek "kivezetése", fontosabb ennél, hogy a devizaárfolyamok mozgásából származó kockázatot a hitelesek ne érezzék. Elképzelhetõ tehát, hogy az MNB által felkarolt, futamidõ végéig tartó és gyûjtõszámla nélküli árfolyamrögzítést preferálja most már a kormány. Ez az árfolyamkockázat megszüntetése mellett törlesztõrészlet-csökkenést is hozna az adósoknak, nagy kérdés azonban, hogy ennek költségeit és a jövõbeni árfolyamkockázatot ki viselné.

A megkérdezett elemzõk és alapkezelõk többsége ezzel szemben most még arra számít, hogy a kormány néhány év alatt pl. egy gyorsított árfolyamgátas konstrukció keretében forintosítaná a devizahiteleket. Vannak azonban, akik szerint nem ez, hanem az MNB-féle végtelenített árfolyamrögzítés lesz a nyerõ verzió, amely Cséfalvay friss mondatai alapján lehetséges megoldásnak tûnik.

Ilyen lesz a devizahiteles csomag - Megszólaltak a profik

Alapkezelõket és elemzõket, külföldieket és hazaiakat vegyesen kérdeztek meg arról, véleményük szerint mi várható a készülõ devizahiteles csomagtól. Bár a bankok november 1-jéig idõt kaptak arra, hogy a kormánynak tetszõ javaslatot tegyenek az asztalra, arra számíthatunk, hogy a kormány a saját verzióját nyújtja majd be. Mikor, kiket és hogyan segítenek meg, illetve hogy hat majd ez az OTP-re? Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos várakozásairól kérdeztük meg a piacot. Kiderült: a piac jelentõs banki veszteségekre számít, ezek mértéke azonban az OTP számára várhatóan kezelhetõ lesz.

1. Mikor?

A Magyar Bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium között lezajlott nyári egyeztetések ellenére szeptember elején ultimátumot küldött Rogán Antal a bankoknak. A Fidesz frakcióvezetõje azt üzente: amennyiben nem sikerül a hitelszerzõdéseket az ügyfelek javára módosítani november 1-jéig, a kormány(párt) benyújtja a saját javaslatát. Rogán Antal és Varga Mihály többször is megerõsítette a médiában, hogy a kormány csomagjának benyújtása a határidõt követõen azonnal várható. Ez alapján tehát a november 1-jei munkaszüneti napot követõ szombaton, november 2-án fel is kerülhet az Országgyûlés honlapjára a kormányoldal javaslata.

A Portfolio.hu felmérésére 9 alapkezelõ és elemzõ válaszolt. Ez mintegy fele csak a megkérdezetteknek, ami önmagában is jelzi a devizahiteles csomaggal kapcsolatos piaci bizonytalanságot. Már a javaslat megjelenésének idõpontja sem egyértelmû a válaszadók számára az említett kormányzati megnyilatkozások ellenére sem. A válaszadók közül csak egy adott hitelt ebbõl a szempontból a politikusoknak, vagyis hogy november elsõ napjaiban kiderül a csomag tartalma. Az ötfõs többség szerint az idei év késõbbi részében, három válaszadó szerint viszont csak jövõre várható a bejelentés. Sokatmondó, hogy senki sem számít a csomag elmaradására vagy a választások utáni idõszakra történõ elhalasztására.

2. Kiket?

A lakáscélú devizahitellel rendelkezõk azok, akik a legfontosabb célra, az otthon biztosítása érdekében vettek fel hitelt - lehetett hallani a nyár folyamán a kormányzati érvelést. Késõbb újabb szempont is elõkerült: nem a hitel célja, hanem a fedezete számít, hiszen a szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkezõk lakása is veszélybe kerülhet fizetésképtelenség esetén. Kormánypárti politikusok szerint ugyanakkor nem szabad fogyasztási vagy spekulációs célra hitelt felvevõ állampolgároknak méltánytalan módon szintén segítséget nyújtani. Egyelõre egyik álláspont sem gyõzött, így még akár az is elképzelhetõ, hogy minden devizahiteles kap valamilyen segítséget.

Válaszadóink közül öt arra számít, hogy a kormány eredeti kommunikációjának és a bankszövetséggel korábban folytatott tárgyalások tartalmának megfelelõen csak a lakáscélú devizahitelt felvevõket segítik meg. Ketten úgy vélik, mellettük a szabad felhasználású, de ingatlanfedezetes hitelek tartozóit is megmentik. További ketten valamiért úgy gondolták, minden devizahiteles segítséget fog kapni. Bár a bankszövetség egyes képviselõi a közelmúltban a 90 napon túli késedelemben lévõ rászorultak megsegítésének elsõségét hangsúlyozták, egy alapkezelõ vagy elemzõ sem számít arra, hogy kifejezetten nekik fog szólni a mentõcsomag, mint ahogy azt sem tartják valószínûnek, hogy végül nem lesz, vagy nem segítségnyújtó jellegû lesz a csomag.

3. Hogyan?

A várható hatás szempontjából talán az a legfontosabb kérdés, milyen módon segíti meg a kormány a devizahiteleseket. A két cél világos csak: ki kell vezetni a devizahiteleket, és a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint azok, akik forintban adósodtak el. A cél megvalósításának módját viszont egyelõre homály fedi. Az azonnali forintosítástól a gyorsított árfolyamgáttal történõ fokozatos forintosításon keresztül a törlesztõrészletek rögzített árfolyamon való fixálásáig számos verzió napvilágot látott az elmúlt hónapokban. Matolcsy György, Patai Mihály és Orbán Gábor nyilatkozataiból azonban kiderült: sem az MNB, sem a bankszövetség, sem pedig az NGM nem támogatja a potenciálisan drasztikus forintgyengülést és/vagy a jegybanki tartalékcsökkenést okozó egyszeri forintosítást.

A piaci szakértõk közül is csak egy akadt, aki ez utóbbit kedvezményes árfolyam mellett még most is valószínû megoldásnak tartja. Három szavazatot kapott az MNB ötletéhez hasonló gyûjtõszámla nélküli árfolyamgát, amely rögzített árfolyamon, kockázatmentesen tenné lehetõvé a lakosság számára a törlesztést a futamidõ végéig. Az ötfõs többség azonban a bankszövetség által korábban javasolt, fokozatos forintosítást tartja a legvalószínûbbnek. Az árfolyamgát átalakítása révén például öt év alatt - valószínûleg drámai forintgyengítõ hatás nélkül - "forintosodhatnának" a devizahitelek.

4. Az OTP azonnali bukója

Több mint 20%-os lakossági devizahitel-részesedése miatt a tõzsdén forgó OTP-t is érzékenyen érintheti a devizahiteles csomag, amelynek egyszeri veszteséget okozó (lásd a végtörlesztést) és tartós bevételkiesést hozó (végtörlesztés, árfolyamgát) eleme egyaránt lehet. Az egyszeri veszteség elsõsorban akkor állhat elõ, ha 1. a piacinál alacsonyabb árfolyamon forintosítják a devizahiteleket, illetve 2. elõre látható módon a piacinál alacsonyabb árfolyamon számítják a jövõben a törlesztõrészletek tõkerészét, esetleg 3. a tartozás egy részének azonnali elengedésével csökkentik az adósok havi fizetési kötelezettségét.

Tavaly 122,6 milliárd forintos, az idei elsõ félévben pedig 51,8 milliárdos adózott nyereséget ért el az OTP. Érdemes ezzel összevetni, hogy kilenc válaszadónkból négy úgy vélte, az OTP azonnali vesztesége 10 és 50 milliárd forint között lehet a mentõcsomag miatt. Ez azért érdekes, mert a fokozatos devizahitel-kivezetést jósló válaszadók között is volt olyan, aki szerint 10 milliárdnál nagyobb egyszeri veszteséget hárítanak már a program elején az OTP-re. Hárman viszonylag alacsony (10 milliárd alatti), ketten pedig 50 milliárd feletti egyszeri veszteséget jósolnak a legnagyobb magyar banknak.

5. Az OTP tartós bukója

Az egyszeri veszteség mellett tartós veszteség is keletkezhet a bankoknál, alapvetõen kétféle módon: 1. valamiért csökken a bankok hitelállománya (pl. kezdeti tartozás-elengedés miatt), így a rajta elérhetõ nettó bevétel is, 2. a meglévõ hitelállományon elérhetõ bevételeket korlátozzák valahogy, például a felszámítható kamat maximálásával, vagy a kamat egy részének elengedésével (lásd a már mûködõ árfolyamgát konstrukciót).

Akár a devizahitelek fokozatos kivezetése, akár a törlesztõrészletek rögzítése miatt vagy más okból az OTP évi 5-25 milliárd forintos veszteséget szenvedhet el a következõ években - vélte a megkérdezettek kétharmada. Évi 50 milliárd forintnál nagyobb, vagyis a nyereség (jóval) több mint harmadát felemésztõ mentõcsomagtól azonban nem tartanak a profik.