Meteorológiai szakemberek kimutatása szerint folyamatosan emelkedik az átlaghõmérséklet, amelyet leginkább a gleccserek visszahúzódása, valamint a tengerszint folyamatos emelkedése bizonyít. Mint mondják, ezek kapcsán nem meglepõ, hogy módosulhatnak a mérsékelt övi cirkulációs áramlási rendszerek, eltolódhatnak a ciklonpályák, amelyek a regionális idõjárás változását eredményezik, s sok helyen az idõjárási szélsõségek szaporodásával jár.

A hosszú távú elõrejelzéseket hallván persze a legtöbben csak legyintenek, pedig a szélsõségek már kézzel foghatók. Ehhez elég, ha felidézünk néhány 2013-as magyarországi eseményt. Az extrém idõjárás már márciusban megmutatta magát, amikor hatalmas hóvihar vonult át hazánkon. Mint ismert, több ezer autó és kamion rekedt az utakon, több mint 10 ezer embert kellett kimenteni a hó fogságából, Észak-Magyarországon pedig több tízezer háztartásban nem volt áram. A tél végi hókáosz után pedig a vízzel gyûlt meg a bajunk; június elején az elmúlt másfél évszázad legnagyobb dunai árvize fenyegette a folyó környékén élõket, s ingatlanjaikat.

Az elõrejelzéseket alátámasztó extrémitások tehát magukért beszélnek, s mindinkább a védekezés fontosságára, illetve az öngondoskodás szükségességére figyelmeztetnek. Ráadásul mindezt az is erõsíti, hogy külsõ segítségre egyre kevésbé számíthatunk. Nemrég látott például napvilágot az Európai Bizottság döntése, melynek értelmében Magyarország az árvíz okozta károk helyreállítására nem kap segítséget az Európai Szolidaritási Alapból. A bizottság állásfoglalása szerint a magyar igény ugyanis nem felel meg az uniós segítségnyújtás feltételeinek.

Az öngondoskodás fontosságát viszont nemcsak a negatív hangulatú elõrejelzések, hanem az elmúlt évek statisztikai adatai is igazolják. A GfK Hungária legutóbbi felmérése szerint ugyanis a hazai lakásállomány felében keletkezett kár az elmúlt 5 évben. Sõt, többségükben nem is egyszer, hanem minimum kétszer, háromszor vagy még ennél is többször kellett a lakóknak extra költséggel szembenézniük. De az éven belüli statisztikák is rendhagyók - az elmúlt 1 évben a lakóingatlanok több mint tizedéhez kellett kárszakértõt hívni. Az esetek többségében ráadásul a szélsõséges idõjárás illetve csõtörés és rövidzárlat miatt következett be a káresemény.

A riasztó idõjárási anomáliák, s statisztikai adatok ellenére viszont még ma is a magyar lakosság csupán háromnyegyede biztosítja ingatlanát. Arról nem is beszélve, hogy az alacsonyabb biztosítási díj érdekében sokan a valósnál kisebb értékekre kötnek biztosítást és csak kár esetén szembesülnek azzal, hogy a kártérítés felsõ határát jelentõ biztosítási összeg nem elegendõ a károk fedezetére. Ráadásul az is gyakori, hogy az ingatlantulajdonosok nem fektetnek kellõ hangsúlyt meglévõ biztosításuk aktualizálására, így a néhány éve kötött biztosítások már nem nyújtanak megfelelõ fedezetet. Mindezek fényében az sem meglepõ, hogy évrõl évre elõfordul olyan eset, hogy egy katasztrófa után egy család mindent elveszít, amiért egész életében küzdött.

Pedig a legtöbb lakásbiztosítás az egyéni preferenciákhoz igazítható. Ehhez mindenkinek fel kell mérnie, mekkora kockázatot tud kezelni. Olyan ez, mint egy piramis. Ha a tûz, az elemi kár és az épületbiztosítás nem elég, köthetünk felelõsségbiztosítást, hogy védekezzünk az általunk okozott károk következményei ellen. Aztán a következõ lépés az ingóság biztosítása lehet, majd jöhetnek a kiegészítõ kockázatokat lefedõ megoldások. Ezek a lépcsõfokok mindig egy kicsivel több kiadást jelentenek. Egy 120 négyzetméteres családi ház biztosítása az általános ingóságok bevonásával például körülbelül havi 2400 forintba kerül, amelyet szembeállítva a többszázezer, esetleg millió forintos károkkal mindenképp érdemes kigazdálkodnia a tulajdonosnak.

3+1 tuti tipp lakásbiztosításhoz

1. A jó lakásbiztosítás kincset ér, kötésnél ne elsõsorban az ár döntsön, hanem hogy mire van szükségünk, illetve, hogy adott árért mit kapunk!
2. Biztosítás kötésénél pontosan határozzuk meg az értéket, nem a piaci, hanem a újjáépítési /pótlási érték számítson!
3. Évforduló elõtt tekintsük át az elmúlt év vagyongyarapodását! Milyen új ingóságokra tettünk szert, gyarapodott-e az ingatlan! Ha igen, ezt vezessük át a szerzõdésünkbe!
+1. A számlát új vagyontárgy vásárlásáról õrizzük meg!