2021. december 5. Vasárnap, Vilma.
 
Hatékonyabb lehet az adóügyi információcsere SvájccalForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2013-10-20 19:59:05
Kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló egyezményt írt alá Magyarország Svájccal. Amint az egyezmény hatályba lép, a NAV a magyar adózók svájci jövedelmeirõl széles körben kaphat információt.

Nincs közvetlen hatása a közelmúltban aláírt svájci-magyar adóegyezményre annak, hogy az alpesi ország csatlakozott az OECD nemzetközi adóügyi együttmûködést szabályozó többoldalú egyezményéhez, de egyértelmûsíti Svájc szándékát az információszolgáltatás lehetõségének és kereteinek kialakítására - mutat rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Az iroda közleményében ismerteti: Svájc a napokban jelentette be, hogy csatlakozott a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi adóügyi együttmûködést szabályozó többoldalú egyezményéhez, amellyel arra kötelezi magát, hogy a jövõben adózással kapcsolatos információk átadásával együttmûködik majd a többi részes állam adóhatóságaival.

Ezzel szinte párhuzamosan, a közelmúltban írták alá a parlamenti jóváhagyására váró svájci-magyar kétoldalú adóegyezményt is, amely lehetõvé teszi a két ország közötti információcserét - a magyar adóhatóság így akár a magyar adózók féltve õrzött svájci banktitkaihoz is hozzáférhet -, automatikus vagy adatgyûjtési célú lekérdezésekre azonban nincs mód. Csõvári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezetõ ügyvédje szerint a többoldalú eljárási egyezmény és a kétoldalú kettõsadóztatási egyezmények céljaiban vannak átfedések, de alapvetõen nincsenek közvetlen hatással egymásra.

Az OECD többoldalú egyezménye egy ernyõ-egyezményként fogható fel, amelynek égisze alatt a csatlakozott országok az együttmûködés különbözõ fokozataiban, variációiban állapodhatnak meg. Célja, hogy platformot adjon ahhoz, hogy a tagállamok adóügyi együttmûködéseikben a szokásosnál lényegesen szélesebb eszköztárat használhassanak. Adóhatóságaik az adónemek széles körét érintõen cserélhetnek egymással információt kifejezett kérésre, spontán vagy meghatározott esetekben akár automatikusan is. Ezen túlmenõen pedig akár párhuzamos és közös adóvizsgálatokat is lefolytathatnak.

Az ügyvédi iroda szerint az egyezmény éppen a többoldalúsága és a már csatlakozott országok száma miatt különleges, ezért nagyobb hosszú távú "fejlõdési potenciál" is lehet benne a jövõre nézve, mint az információcserét ugyancsak szabályozó kétoldalú adóegyezményekben. Utóbbiak jellemzõen éppen az OECD, illetve az ENSZ aktuális, úgynevezett modellegyezményeit követik. Az OECD felmérése szerint a modellegyezmény egy adott változata átlagosan 30 év alatt válik általánosan alkalmazottá, s mire ez megtörténik, az éppen aktuális változat már általában új fejlõdési irányt követ. Ha azonban egy állam egy többoldalú együttmûködésnek válik tagjává, a változások hatékonyabbak, fókuszáltabbak és hamarabb lezajlanak.

Az országonként akár 100 feletti - Magyarországon 70 körüli - kétoldalú egyezmény letárgyalása, megkötése és ratifikálása ugyanakkor temérdek idõt vesz igénybe, azaz az OECD modellegyezményében tükrözött jelenlegi törekvések gyakorlatba ültetése évekbe, de akár évtizedekbe is telhet, miközben a szervezet céljai is jelentõsen változhatnak - magyarázza Csõvári István.

Kisebb "szépséghibája" az OECD többoldalú egyezményének az is, hogy bár az OECD (és az Európa Tanács) égisze alatt született, nem minden OECD-tagállam csatlakozott hozzá, egyelõre még Magyarország sem, bár esetében is folynak már az elõkészületek. A szakember hozzátette: maga a többoldalú egyezmény már 1988-ban megszületett, de akkor még nem rendelkezett automatikus információcserérõl, és nem állt nyitva OECD-n kívüli államok részére. Erre csak az OECD és a G20 nyomására, 2011-ben került sor, azaz a legfrissebb változat mindössze két éve létezik.

"Mivel leporolása és újrakiadása óta nagyon kevés idõ telt el, az OECD többoldalú egyezmény hatékonyságát érdemben értékelni egyelõre nem lehet. Svájc csatlakozása azonban elõreláthatóan mérföldkõnek fog bizonyulni az egyezmény jelentõségének és alkalmazottságának tekintetében" - fûzi hozzá a szakember.

Az OECD többoldalú egyezményének alkalmazását egyébként egy koordináló testület is segíti, amely a jogértelmezés és alkalmazás egységességéért tehet sokat. A kettõs adóztatási egyezményeknél éppen egy ilyen "államok feletti" testület hiánya miatt tudják a részes államok adóhatóságai a gyakorlatban rendkívül lelassítani, megnehezíteni az információ tényleges cseréjét - mutat rá az ügyvédi iroda.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!