A novemberi határidõ elõtt már pénteken benyújtotta a bankszövetség a devizahitelekre vonatkozó újabb mentõcsomagját. Ez a tervezet egyaránt fogalakozik a még fizetni tudó és a már hátralékot felhalmozó ügyfelekkel. A részletek egyelõre nem ismertek. Eközben a nemzetgazdasági miniszter azt mondta, már õk is dolgoznak a saját javaslatukon, aminek eredményeként szeretnék, ha jövõre legalább 15-20 százalékkal csökkennének a törlesztõrészletek.

"Átfogó javaslatot dolgoztunk ki, így külön foglalkozunk azokkal, akik tudják fizetni a hiteleiket, és azokkal is, akik nem" - mondta a Híradónak Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség fõtitkára. Hozzátette: emellett odafigyelnek a peres ügyekre, valamint két olyan új pontot is rögzítettek a javaslatban, amelyek a civil szervezetekkel folytatott egyeztetések eredményei.

Az egyik újdonság, hogy a bankok hozzájárulásával elõrébb hozzák a kilakoltatási moratóriumot. Eszerint november 1-tõl nem kezdeményeznek kilakoltatást. A másik újítás, hogy a kilakoltatás akkor is elmarad, ha az adósság nem haladja meg az 500 ezer forintot. További részletekrõl azonban a a bankszövetség fõtitkára nem nyilatkozott. A Híradó úgy tudja, a bankok javaslata - bár több új elemet is tartalmaz - jelentõs részben a már szeptemberben elkészült két javaslatra épül.

A nemzetgazdasági miniszter a Ma reggelben pénteken azt mondta: a kormány olyan megoldást keres a devizahitelesek problémájára, amellyel jövõre már 15-20 százalékkal csökkennek a törlesztõrészletek, és amely lehetõvé teszi a termék megszüntetését."Nekünk az emberek érdekeit kell nézni ebben az ügyben" - mondta Varga Mihály.

A Híradónak nyilatkozó szakember szerint létezik olyan megoldás, amellyel csökkenhetnek a törlesztõrészletek, és a bankok sem kerülnek nehéz helyzetbe. Ilyen lehet például a kamatok csökkentése, hiszen hosszú éveken keresztül a bankok folyamatosan emelték a kamatokat, és így jelentõs bevételre tettek szert."Másik lehetõség a kezelési költségek csökkentése. Korábban devizában számolták el a kezeklési költségeket, ami árfolyam veszteséget eredményezett, és növelte a törlesztõrészletet is. Ha ezt forintosítják, akkor az a törlesztés csökkenéséhez vezethet" - magyarázta Kézdi Zsolt, a Banki Hiteltanácsadók Egyesületének elnöke.

Ami egyelõre közös a bankok és a kormány elképzeléseiben, hogy a lakossági devizahitelezést meg kell szüntetni. "A bankszektor számára probléma az egyre növekvõ, 90 napon túli késedelemben lévõ ügyfelek száma, ami komoly pénzügyi áldozatokkal jár. A lakosság számára a jelentõsen megugrott törlesztõrészletek és a kiszámíthatatlan devizahitelekek okoznak gondot" - mutatott rá Tóth Gergely, a BudaCash Brókerház vezetõ elemzõje. A magyar gazdaság teljesítményét pedig rontja a devizában történt eladósodás, mert a magas törlesztõrészletek visszavetik a lakossági fogyasztást, ami a GDP legfõbb mozgatórugója.