Teljes, átfogó csomagot alkottunk, mely egyaránt megcélozza azokat is, akik tudják, és azokat is, akik nem tudják fizetni a hiteleiket – jelentette ki Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség fõtitkára a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában. Hozzátette: figyelembe vették az eddig bírósági döntéseket, különös tekintettel a Kúriának a határozatára. Emellett méltányolták azt a civil kérést is, hogy szüntessék be a kilakoltatásokat, így november 1-jére elõre hozták az egyébként december 1-jével hatályba lépõ, téli kilakoltatási moratóriumot. Mindenki érzi, hogy a megoldás küszöbén vagyunk, és a megoldás küszöbén aki még menthetõ, meg akarjuk menteni – fogalmazott Kovács Levente.

A bankok további önkéntes vállalása, hogy kis összegû – 500 ezer forint alatti – követelésnél nem kezdeményeznek végrehajtást. Kiemelte, hogy Magyarországon a kilakoltatások 95 százalékát nem a bankok kezdeményezik, hanem az adóhivatal, különbözõ szolgáltatók, önkormányzatok. Megjegyezte: kívánatos lenne törvényileg szabályozni, hogy rájuk is vonatkozzon az a fajta önkorlátozás, melyet a bankok vállaltak, miszerint kis összeg esetén nem kezdeményeznek végrehajtást.

Kiemelte: az, hogy végül milyen megoldást találnak a devizahitelesek problémáira, jogszabályalkotás függvénye, ezért további részleteket nem kívánt elárulni a legújabb „csomagról”. Annyit azonban elmondott, hogy a bankszövetség mostani javaslata szerint legalább 20 százalékkal csökkenne mindenkinek a törlesztõrészlete (Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken az M1 Ma reggel címû mûsorában azt mondta: azt szeretnék, ha legalább 15-20 százalékkal csökkennének jövõre a törlesztõrészletek, a lakáscélú devizahiteleket pedig 3-5 éven belül kivezetnék, s mindeközben figyelnének arra, hogy a devizahitelesek ne járjanak jobban a forinthiteleseknél.)

A fõtitkár hangsúlyozta: a devizahitelesek problémáját csak jogszabályalkotással lehet megoldani, versenysemlegesen, a szaktárca és a parlament részvételével. Meggyõzõdése, hogy bármilyen megoldást is választ végül a kormány, jövõre részesülnek a kedvezményekbõl a devizahitelesek, akik egyébként a lakosság 13 százalékát adják. Mint mondta: arra számít, hogy a pénteken a szaktárcához eljuttatott javaslati csomagra ezen a héten érkezik válasz.

A bankok szerint az árfolyamgát az egyik legjobb megoldás

A bankok szerint a devizahitelesek megsegítésére az árfolyamgát az egyik legjobb megoldás, az adósok eltérõ helyzet miatt új, általános megoldást nagyon nehéz letenni az asztalra. Októberre csaknem megfelezõdött a személyi kölcsönök thm-je a válság elõtti szinthez képest. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a jövõ évi adócsomaggal ugyanakkor a hitelek elengedésére ösztönözné a bankokat, amely a tervek szerint adómentessé tenné az elengedett ingatlanfedezeti kölcsönt. A változással sokat nyerhetnek a pénzintézetek és az adósok is. Arról, hogy mit várnak a szakemberek a hitelezések terén, Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója beszélt a Kossuth Rádió G7 címû mûsorában.

November elsejéig kellene a bankoknak javaslatot tenni a devizahiteleseket megsegítõ csomagra, ezzel kapcsolatban folynak az egyeztetések. Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója elmondta: a bankok egyeztettek a devizaadósok érdekvédelmi szervezeteivel, ismerik a keretjellegû kormányzati feltételrendszereket, s úgy vélik ezeken a kereteken belül új, általános megoldást nagyon nehéz letenni az asztalra. Az adósok helyzete ugyanis nagyon eltérõ, s a bankok eddig is naponta több száz ügyféllel tárgyalták újra a meglévõ devizahitelük kondicionális futamidõ vagy törlesztési teher enyhítõ vagy átcsoportosító megoldását. A bankok úgy vélik – s ez egybecseng a kormány üzenetével is -, hogy az árfolyamgát az egyik legjobb megoldás. Ezzel 25 százalékos a havi törlesztõrészlet enyhítés, egy átlagadós több mint egymillió forintot kap a kormányzat és a bank közös szerepvállalásával. Nehéz olyan általános érvényû új megoldást találni, amellyel ne sérülnének az alapvetõ kritériumok.

Arra a kérdésre, hogy mennyi embert érintene a megsegítõ csomag, Gyuris Dániel úgy válaszolt: a jól fizetõ lakáscélú devizahitel adósok jelentõs része már megoldást talált az elmúlt idõszakban a végtörlesztéssel vagy az árfolyamgát igénybevételével. A korábbi 750 ezerrel szemben ma már mindössze 150 ezer olyan adósról van szó, aki még nem vette igénybe a lakáscélú devizaadósságának mérséklését jelentõ lehetõségeket.

A rövid távú forintosítás vagy az egyszeri forintosítás nem jelentene megoldást, tette hozzá Gyuris Dániel, az elmúlt idõszak minden üzenete azt erõsítette ugyanis, hogy az olyan kockázatokat jelentene a forint stabilitását illetõen, amelynek a felvállalása messze nem ér annyit, amennyit a másik oldalon hozhatna.

A hitelezés beindulásával kapcsolatban az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója azt mondta: egy létezõ, elhalasztott kereslet a forint alapú, támogatott lakáshitelekkel legkésõbb jövõ tavasszal a lakáshitelezést újra fogja indítani, a vállalati hitelezés területén pedig a növekedési hitelprogramnak már az elsõ lépcsõje is sikertörténet. A megtakarításokkal kapcsolatban Gyuris Dániel azt tapasztalja: a jelentõs kamatcsökkenés eredményeként az átlag lakossági megtakarítási állomány csökken, ügyfeleik alternatív befektetési lehetõségeket keresnek.