Ezért a kabinet november elején az Országgyûlés elé terjeszti a devizaadósok megsegítésére szolgáló saját javaslatait - közölte a nemzetgazdasági miniszter hétfõn. Varga Mihály kiemelte: a kormány olyan jogszabályt alkot, amely az ügyfelek érdekeit képviseli. A Magyar Bankszövetség a novemberi határidõ elõtt, pénteken eljuttatta a kormánynak a devizahitelekre vonatkozó mentõcsomagját. Kovács Levente fõtitkár közlése szerint átfogó javaslatot dolgoztak ki, külön foglalkoznak azokkal, akik tudják fizetni a hiteleiket, és azokkal is, akik nem.

Varga Mihály hétfõn azt mondta: "megkaptuk a bankszövetség levelét, de újra hangsúlyoznom kell, hogy a probléma megoldását az ügyfelek és a bank közötti egyeztetéssel kellett volna kezdeni". Emlékeztetett: a kormány azt kérte a bankoktól, hogy november 1-jéig módosítsák a devizahitelesek szerzõdését, annak érdekében, hogy a lakáscélú, devizaalapú jelzáloghitelek néhány éven belül megszûnjenek a magyar piacon. "Szerzõdésmódosításokról nem lehet hallani, a bankok még a Kúria által hozott döntéseket sem vezették át a szerzõdéseken, pedig ennek semmiféle jogszabályi akadálya nem volt" - tette hozzá Varga Mihály.

A nemzetgazdasági miniszter megerõsítette: két szempontot tart fontosnak a kormány a devizahitelesek megsegítésénél: egyrészt hogy a lakáscélú, devizaalapú jelzáloghitelek szûnjenek meg, másrészt hogy a forintban eladósodottak ne járjanak rosszabbul, mint a devizaadósok. "Tekintettel arra, hogy a bankszövetség javaslatai nem orvosolják ezeket a problémákat, a kormány november elején beterjeszti a javaslatait az Országgyûlés elé" - mondta Varga Mihály. Hozzáfûzte: a lakáscélú, devizaalapú jelzáloghitel-adósok jelentõs része az elmúlt idõszakban már érdemi segítséget kapott a kormány által felkínált végtörlesztéssel, illetve az árfolyamgáttal. A korábbi, 750 ezerrel szemben ma 150 ezer olyan adós van, aki még nem vette igénybe a felkínált lehetõségeket.

A törlesztõrészletek legalább 20 százalékkal csökkenhetnek

A bankszövetség fõtitkára hétfõn az általuk benyújtott javaslatcsomagról a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában azt mondta: figyelembe vették az eddig bírósági döntéseket, különös tekintettel a Kúria határozatára. Emellett méltányolták azt a civil kérést is, hogy szüntessék be a kilakoltatásokat, így november 1-jére elõrehozták az egyébként december 1-jével hatályba lépõ téli kilakoltatási moratóriumot.

"Mindenki érzi, hogy a megoldás küszöbén vagyunk, és a megoldás küszöbén aki még menthetõ, meg akarjuk menteni" - fogalmazott Kovács Levente. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség fõtitkára szerint egy olyan komplex átfogó csomagot alkottak, amely megcélozza a hitelüket fizetni tudó és a fizetésképtelen ügyfeleket egyaránt. A szövetség a csomag megalkotásánál a devizahiteles perekben született döntéseket is figyelembe vette, különös tekintettel a Kúriának a határozatára - hangzott el a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában.

"A minisztérium felé vállaltuk azt a kötelezettséget, hogy mi nem hozzuk nyilvánosságra a megoldási javaslatot, pont azért, mert a jogszabályalkotásoknak az egyeztetése még visszavan, és nem szeretnénk, ha a médiaközgazdászok befolyásolnák az egyeztetéseket" - fejtette ki Kovács Levente. A végsõ megoldás a jogszabályalkotás függvénye, de egy szakmai megoldásra törekednek, amely hatására a törlesztõrészletek legalább 20 százalékkal csökkenhetnek.

Civil szervezetekkel tartott egyeztetések hatására a javasolt csomag tartalmazza a kilakoltatási moratórium november 1-jére való egy hónapos elõrehozatalát, illetve a fél millió forint alatti összegû követeléseknél nem kezdeményeznek az ingatlanon végrehajtást. Igaz, a kilakoltatások mintegy 95 százalékát nem a bankok kezdeményezik, hanem például az adóhivatal, a közmû szolgáltatók vagy a helyi önkormányzatok.

A kormány elvei

Az elmúlt napokban és hetekben öt fontos elvet neveztek meg kormánypárti politikusok (Varga Mihály, illetve Cséfalvay Zoltán) az új devizahiteles csomaggal kapcsolatban:

1. 3-5 éven belül ki kell vezetni a devizahiteleket
2. a törlesztõrészleteknek 15-20%-kal kell csökkenniük
3. hosszú távon is kiszámíthatóvá kell válnia a törlesztésnek
4. a devizahitelek nem járhatnak jobban, mint a forintban hitelt felvevõk
5. nem inoghat meg ettõl a bankrendszer stabilitása.

Szakértõ legyen a talpán, aki mind az öt elvet egyszerre figyelembe véve egy jól mûködõ devizahiteles csomagot tud kidolgozni. Pláne úgy, hogy az Rogán Antal szavainak megfelelõen még a 90 napon túl késedelmes, sõt a már felmondott hitelekre is vonatkozzon (nem is beszélve a "jogi megoldásról"). Politikusi nyilatkozatok alapján az árfolyamgátat fejlesztik majd tovább, ennek formája azonban még erõsen kérdéses. Hogy a program pontos hatásait elõre jelezhessük, ahhoz legalább az alábbi kérdésekre kellene ismernünk a választ. Egy-másfél hét múlva talán ez is megtörténik.

Megválaszolatlan kérdések

- milyen szinten határozzák meg a rögzített árfolyamot? A Portfolio.hu számításai szerint az eddig ismert rögzített árfolyam (frankhitel esetén 180 forint) mellett az évi 100 milliárd forintot is megközelítené a program teljes költsége, ha egyfajta végtelenített árfolyamgátat választanak

- hogy osztják meg ezt a terhet az állam és a bankszektor között? Fontos tényezõ, hogy a tõketörlesztés esetleges átvállalásának költségeit a bankoknak valószínûleg egy lépésben, a program kezdetén le kellene írniuk, ami több százmilliárd forintos egyszeri teher lenne számukra. Ennek elkerülése kardinális kérdés.

- ki vállalja át a háztartásoktól az árfolyamkockázatot? Fontos emlékezni, hogy a rögzített árfolyamtól függetlenül a bankoknak a piaci árfolyamon kell visszafizetniük forrásaikat, és a bankrendszer pénzügyi és szabályozói szempontok alapján sem vállalhat számottevõ nyitott devizapozíciót.

- kizárólag a lakáscélú hitelekre, vagy a szabad felhasználású jelzáloghitelekre is kiterjed a program?

A fenti kérdésekre adott válasz pontos ismerete nélkül egyelõre lehetetlen kiszámítani a devizahiteles csomag várható költségeit és hatásait.