A parlament 220 igen, 2 nem szavazattal, 72 tartózkodással elsõként jóváhagyta az új Ptk. hatálybalépésével összefüggõ átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekrõl szóló jogszabályt. Az új kódex normái - hívta fel a figyelmet a javaslat indoklásában a szaktárca - hosszú évtizedekig felvetnek még a Ptk. és a korábbi magánjogi szabályok egymás mellett élésébõl adódó, a két szabályrendszer idõbeli hatályára vonatkozó kérdéseket.

Így a most elfogadott törvény célja olyan átmeneti szabályok megfogalmazása, amelyek egyértelmûvé teszik, hogy adott idõpontban melyik törvény alkalmazandó. A jogszabály a Ptk. alkalmazhatóságára nézve ad iránymutatást - írták -, vagyis rendezi, hogy a kódex rendelkezéseit mikortól, mely anyagi jogi jogviszonyokra, illetve mely anyagi jogi jogviszonyt keletkeztetõ, módosító vagy megszüntetõ tényre vagy jognyilatkozatra vonatkozóan kell alkalmazni. Az új Ptk.-hoz igazítva - 254 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 41 tartózkodás mellett - változtatott a Ház a jogi személyek átalakulásának szabályain is. Az elõírásokat - amelyek az egyesületekre és az alapítványokra nem vonatkoznak - az új Ptk. hatálybalépése után kell majd alkalmazni.

A törvény meghatározza a társaságok egyesülésének, szétválásának, átalakulásának általános, valamint társasági típusonkénti részletszabályait. Az elõbbibe tartozik, hogy az átalakulásról továbbra is két ülésen kell határoznia a társaság döntéshozó szervének, amely az elsõn az átalakulás tényét, a másodikon a vonatkozó dokumentumokat fogadja el. Továbbra is fõszabály a közzétételi kötelezettség, valamint az, hogy a változtatás bírósági bejegyzéssel zárul. A törvény tartalmazza a jogutódlás kérdéseit is. Önálló fejezet taglalja például a részvénytársaságok egyesülését, szétválását, valamint a szövetkezetekre vonatkozó elõírásokat.

A társaságoknak az új Ptk. életbelépésével nem kell azonnal változtatniuk a létesítõ okiratukon, ezt elegendõ lesz akkor módosítani, amikor ezt maguktól is megtennék. A jövõben egységes lesz a gondnokoltak nyilvántartása és az elõzetes jognyilatkozatokkal kapcsolatos szabályok - az errõl szóló törvényt szintén hétfõn hagyták jóvá a képviselõk 254 igen, egy nem szavazattal, 43 tartózkodás mellett. A jogszabály új nyilvántartási rendszert hoz létre a gondnokoltaknak. Emellett az új Ptk. új jogintézményként bevezeti az elõzetes jognyilatkozat tételét, ezért a gondnokoltak nyilvántartási rendszerét ezzel is össze kell hangolni.

A két országos nyilvántartás mûködtetésére és ennek érdekében az adatok kezelésére a törvény az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét jelöli ki, mivel jelenleg is õ kezeli a gondnokoltak nyilvántartását. A javaslat szerint a nyilvántartásokat elektronikus úton kezelik, abba a járásbíróságok vezetik be a törvény által elõírt adatokat, az adatszolgáltatást viszont már az OBH elnöke végzi.

A nagykorúak védelme érdekében bevezetett elõzetes jognyilatkozatban a nagykorú, még cselekvõképes személy cselekvõképességének jövõbeli korlátozása esetére rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan. Ezt is be kell majd jegyezni az elõzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. Az elõzetes jognyilatkozat hatálybalépésérõl a bíróság a cselekvõképesség korlátozásáról szóló ítéletében rendelkezik, amit ugyancsak be kell jegyezni az OBH által mûködtetett elõzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába.

Végül a parlament - 259 igen szavazattal, 38 tartózkodás mellett - elfogadta az új Ptk.-val összefüggésben a szomszédjogi szabályozást is, amely alapvetõen nem változtatja meg a korábbi rendelkezéseket. A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvény rögzíti azokat az új Ptk.-ban nem szereplõ rendelkezéseket, amelyek közvetlenül az ingatlantulajdonosok egymás közötti viszonyaira vonatkoznak, és eligazítást nyújtanak a csak konkrét szabállyal rendezhetõ élethelyzetekben. Így egyebek mellett továbbra is megmarad az a szabály, amely lehetõvé teszi a Ptk.-tól való eltérést más törvény, valamint alacsonyabb jogforrási szinten álló jogszabály számára, illetve a felek megállapodása esetén.

Az elfogadott javaslat rendezi a használati jogokat a szomszédos telkek összevonása vagy egy telek megosztása folytán szomszédossá váló telkek esetében, továbbá védi a használati joggal terhelt ingatlan tulajdonosának érdekeit, korlátozza a joggyakorlást akkor, ha a telekmegosztás tehernövekedést okozna, és szabályozza a használati jog terhe alóli mentesítés lehetõségét.