A hírportál úgy értesült, hogy a bankok még a külön számlán gyûlõ adósság egy részének elengedésébe is belemennének, az árfolyamrögzítésbe pedig nemcsak egyszer lehetne belépni, hanem a lejárta után meg egyszer újra lehetne indítani.

Sütõ Ágnes, a Magyar Bankszövetség kommunikációs vezetõje az MTI érdeklõdésére nem kommentálta a megjelenteket.

A bankszövetség fõtitkára, Kovács Levente pénteken az M1 Híradónak azt mondta: a szervezet benyújtotta a kormánynak átfogó javaslatát, amelyben külön foglalkoztak azokkal, akik tudják fizetni a hiteleiket, és azokkal is, akik nem. Ismertetése szerint odafigyelnek a peres ügyekre is, valamint két olyan új pontot is rögzítettek a javaslatban, amelyek a civil szervezetekkel folytatott egyeztetések eredménye.

Az egyik újdonság, hogy a bankok hozzájárulásával elõrébb hozzák november 1-jére a kilakoltatási moratóriumot. A másik, hogy a kilakoltatás akkor is elmarad, ha az adósság nem haladja meg az 500 ezer forintot. További részletekrõl a bankszövetség fõtitkára nem nyilatkozott.

A Híradóban akkor az is elhangzott: értesülésük szerint a bankok javaslata - bár több új elemet is tartalmaz - jelentõs részben a már szeptemberben elkészült két javaslatra épül.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfõn az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a bankszövetség javaslatai nem orvosolják a kormány által a devizahitelesek megsegítésében legfontosabbnak tartott két problémát, ezért a kabinet november elején az Országgyûlés elé terjeszti a devizaadósok megsegítésére szolgáló saját javaslatait.

Varga Mihály kiemelte: a kormány olyan jogszabályt alkot, amely az ügyfelek érdekeit képviseli.

A miniszter emlékeztetett: a kormány azt kérte a bankoktól, hogy november 1-jéig módosítsák a devizahitelesek szerzõdését, annak érdekében, hogy a lakáscélú, devizaalapú jelzáloghitelek néhány éven belül megszûnjenek a magyar piacon. "Szerzõdésmódosításokról nem lehet hallani, a bankok még a Kúria által hozott döntéseket sem vezették át a szerzõdéseken, pedig ennek semmiféle jogszabályi akadálya nem volt" - tette hozzá Varga Mihály.

A nemzetgazdasági miniszter megerõsítette: két szempontot tart fontosnak a kormány a devizahitelesek megsegítésénél: egyrészt hogy a lakáscélú, devizaalapú jelzáloghitelek szûnjenek meg, másrészt hogy a forintban eladósodottak ne járjanak rosszabbul, mint a devizaadósok.