Az idei második negyedévben is folytatódott a nyugat-európai bankok Kelet-Közép-Európába irányuló tõkejuttatásainak csökkenése; a folyamat megszakítás nélkül immár nyolcadik negyedéve tart - áll a Bécsi Kezdeményezés jelentésében, amelyet csütörtökön tettek közzé a Nemzetközi Valutaalap (IMF) honlapján.

A kelet-, közép- és délkelet-európai térség országaiba irányuló banki finanszírozás két éve tartó csökkenésének a mértéke eléri az övezet összesített hazai össztermékének (GDP) 6 százalékát, ami azt jelenti, hogy nagyobb volt a tõkejuttatások visszaesése, mint a globális pénzügyi válság csúcsán, 2008 végén és 2009-ben - áll a dokumentumban, amelyet a Bécsi Kezdeményezés végrehajtó bizottságában résztvevõ nemzetközi pénzügyi intézmények, köztük az IMF, a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szakértõi állítottak össze.

Az elmúlt egy évben - 2012. július 1. és 2013. június 30. között - a térségi GDP 1,7 százalékával volt egyenértékû a csökkenés, de jelentõsek voltak az eltérések az egyes országok között: a finanszírozás elapadása a leginkább Szlovéniát (9,8 százalék) és Magyarországot (7 százalék) érintette.

A jelentés szerint két tényezõ lefelé ható kockázatot jelent. Az egyik az amerikai jegybankrendszer (Fed) kötvényvásárlási programjának a várható visszafogása. A másik az euróövezeti bankok követelésállományának küszöbönálló felülvizsgálata és az azt követõ stressztesztek.

A válságot megelõzõ öt évben a hitelezés felfutásával a kelet-közép-európai országokban mûködõ bankok erõs pénzügyi függésbe kerültek nyugati anyabankjaiktól. Ezt a függést a leánybankok elkezdték lazítani - az átlagos hitel-betét arány a válság elõtti 135 százalékos csúcsról 115 százalékra csökkent a körükben -, de még így is jelentõs, évi 416 milliárd dollár a finanszírozási igényük. Ezért - és mert a belföldi betétek volumene nem bõvült érdemben a válság óta - a nyugatról érkezõ tõkejuttatás további csökkenésére kell számítani - állapította meg a jelentés.

A dokumentum szerint aggodalomra ad okot, hogy nem növekszik a hitelállomány a kelet-közép-délkelet-európai térségben.

A magánszektorba történõ hitelkihelyezések továbbra is lényegében stagnálnak; a vizsgált idõszakot megelõzõ egy évben átlagosan mindössze 1,2 százalékkal nõttek. A térség hat országában egyenesen csökkent a hitelezés, a legnagyobb mértékben Lettországban, Szlovéniában és Magyarországon.

A jelentés egy hat ország - Albánia, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Magyarország - átlagát vizsgáló táblázatban kimutatta: miközben a hitelkereslet 2012 második felében már visszakapaszkodott a válság elõtti szintre, a hitelkínálat folyamatosan romlott, és 2013 elsõ negyedévében 300 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2008 õszén.

A hitelkínálat csökkenésének egyik oka a nem teljesítõ hitelek viszonylag magas aránya. A térségben jelenlévõ banki szereplõk fele a nem teljesítõ hitelek arányának további növekedésével számol. A hitelezés visszafogásának másik okaként a szabályozás folytonos változását jelölték meg a nyugat-európai bankok kelet-közép-délkelet-európai leányvállalatai.