A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai az európai felzárkózó térség heti monetáris és makrofejleményeire visszatekintõ elemzésükben úgy fogalmaztak: jóllehet továbbra is 3,00 százalékos MNB-alapkamatot várnak az idei év végére, "nincs azonban átléphetetlen vonal meghúzva" e kamatszint alatt, vagyis a magyar jegybank irányadó kamata jövõre e szint alá csökkenhet.

A ház szerint az MNB egész idei évi "üzemmódja" arra vall, hogy a jegybank fokozatosan addig csökkenti alapkamatát, amíg a piac engedi.

A Morgan Stanley londoni elemzõi szerint önmagában további enyhítésre hajló alapállást tükröz az a tény, hogy a monetáris tanács által a hét eleji újabb 0,20 százalékpontos kamatcsökkentés után kiadott közlemény nyelvezete nem változott érdemben az elõzõ havihoz képest, és a kommüniké hangvételébõl az a következtetés vonható le, hogy "alacsony a korlát" a további kamatcsökkentések elõtt.

Tekintettel arra, hogy az MNB-alapkamat most már a 3,00-3,50 százalékos "Matolcsy-sávban" - vagyis a Matolcsy György MNB-elnök által korábban jelzett 3,00-3,50 százalékos kamatsávon belül - van, nem lett volna meglepõ az sem, ha az MNB valamivel óvatosabb üzenetet küld a piacoknak, utalva például arra, hogy már nincs messze a kamatmélypont. Az, hogy az MNB nem módosította a monetáris tanácsi közlemény tónusát, azt jelzi, hogy a jegybanknak nem okoz gondot a jelenlegi kondíciók kihasználása további kamatcsökkentésekre - vélekedtek a Morgan Stanley elemzõi.

A ház londoni szakértõi szerint ugyanakkor a magyar gazdaságba újonnan kikerülõ hitelek zömét az MNB 2,50 százalékos továbbkölcsönzési kamattal meghirdetett növekedési hitelprogramja alapján folyósítják, ami gyengíti a monetáris politika transzmissziós funkcióját, bár azoknak a vállalatoknak, amelyek korábban változó kamatozású forinthitelt vettek fel, továbbra is elõnyük származik az MNB-kamatcsökkentésekbõl.

A Morgan Stanley elemzõi szerint a további inflációs pálya is várhatóan a monetáris enyhítés folytatásának kedvez. A cég jelenlegi elõrejelzése az, hogy októberben 1,2 százalékra lassulhatott a tizenkét havi magyarországi infláció, novemberben a belépõ bázishatások miatt valószínûleg 1,5 százalékra gyorsul vissza, decemberben azonban a tervezett közmûdíj-csökkentés miatt jó eséllyel 1 százalék alá csökken.

E rövid távú inflációs profil alapján könnyû belátni, hogy miért a kamatcsökkentések kínálják "a legkisebb ellenállás irányát" az MNB számára - fogalmaznak pénteki elemzésükben a Morgan Stanley londoni elemzõi.

A 3 százalék alatti MNB-kamatvégpont és az 1 százalék alatti decemberi magyarországi infláció már egyre több nagy citybeli ház elõrejelzésében jelenik meg.

A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai a felzárkózó térség inflációs folyamatairól befektetõknek e héten összeállított prognózisukban azt jósolták, hogy Magyarországon a közmûdíjak csökkentése révén a szeptemberinél 0,8 százalékponttal alacsonyabb, mindössze 0,6 százalékos lesz a tizenkét havi infláció 2013 végén.

A Goldman Sachs londoni szakértõi is elismerték, hogy ez az elõrejelzés messze elmarad a londoni konszenzusos átlagtól, amely 1,9 százalékos éves magyarországi inflációt valószínûsít az idei év végére.

Legutóbbi elõrejelzésükben ugyanakkor a 4cast nevû londoni pénzügyi-gazdasági elemzõcég közgazdászai is azt jósolták, hogy a háztartási energiaárak újabb csökkentése az idei év végéig "jóval 1 százalék alá" viszi a tizenkét havi magyarországi inflációt.

A 4cast elemzõinek értékelése szerint ebben a környezetben nem lehet kizárni, hogy az MNB a 3,00 százalékos alapkamat elérése után is folytatja a kamatcsökkentéseket, ha a piaci szereplõk kockázatvállalási hajlandósága tovább erõsödik, és ha még késõbbre tolódik az amerikai szövetségi jegybankrendszer (Federal Reserve System) által folytatott mennyiségi enyhítési ciklus leépítésének kezdete.