Több mint 150 ezerrel többen élhetnek az árfolyamgát lehetõségével, ha a parlament elfogadja a konstrukció feltételeit módosító, a devizahitelesek megsegítését célzó fideszes törvényjavaslatot, szakértõk szerint a javaslat a bedõlt hitelek problémáját azonban teljeskörûen nem oldja meg.

Rogán Antal és Balla György fideszes képviselõk a parlamentnek hétfõn benyújtott törvényjavaslatukkal eltörölnék az árfolyamgát konstrukció korlátozó feltételeit annak érdekében, hogy többen élhessenek vele. Így azok is igénybe vehetnék, akiknek a fizetési késedelme meghaladja a 90 napot. Jelenleg több mint 150 ezren vannak 90 napon túli késedelemben. Eltörölnék az árfolyamgát konstrukcióba való belépés azon feltételét is, amely szerint a devizakölcsön folyósításkori árfolyamon számított összege nem haladhatja meg a 20 millió forintot, illetve, hogy az adós nem állhat fizetéskönnyítõ program hatálya alatt.

Rogán Antal hétfõn azt mondta: javaslatuk úgy szól, hogy a már mûködõ árfolyamgát - amely egyszerre vonatkozik a lakáscélú és a szabad felhasználású devizahitelekre - mindenkinek váljon hozzáférhetõvé, aki eddig nem léphetett be. A jelenlegi feltételek lennének továbbra is hatályosak. A pénzügyi intézmények 2012. április 1. és 2013. augusztus 31. között 164 707 árfolyam-szerzõdést kötöttek az MNB adatai szerint, a korábbi 5712 árfolyamgát I. szerzõdéssel együtt összesen 170 419-et. Ebbõl 2013. augusztus végéig összesen 160 321 gyûjtõszámlát nyitottak meg.

Figyelembe véve, hogy a lehetséges igénybe vevõk teljes köre 434 ezer körüli, a lehetséges igénylõk mintegy 39 százaléka kötött szerzõdést. Augusztusban 720 darab, az elõzõ havi 2693 darabnál jóval kevesebb új árfolyamgát-szerzõdést kötöttek a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások devizaalapú jelzáloghiteles ügyfeleikkel. A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök állománya 1335,869 milliárd forint, a forint gyûjtõszámlák állománya pedig 10,025 milliárd forint (átlagosan 62 400 forint) volt augusztus végén. Az árfolyamgát konstrukcióban részt vevõ devizahiteles ügyfelek eddig összesen 18,413 milliárd forint (átlagosan közel 115 ezer forint) - rögzített árfolyam feletti - kamat megfizetése alól mentesültek.

Az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségébõl adódó összeg egy gyûjtõszámlán halmozódik. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tõkerészt kell késõbb visszafizetnie. A gyûjtõszámlán összegyûlõ összeg forintalapú hitel, amelynek kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a háromhavi bankközi kamatláb mértékét.  Az MTI által megkérdezett szakértõk szerint kétségtelenül kezdeni kell valamit a devizahitelekkel, mert hosszú távon nagy kockázatot jelentenek. A mostani javaslatról úgy vélekedtek, hogy "ártani nem árt, valamennyit biztosan használ is", az összes bedõlt adós problémáját azonban nem oldja meg.

Jelenleg a legnagyobb gondot a bedõlt hitelek jelentik. Ebben az adósi körben, akin segítene a törlesztõrészlet 20 százalékos csökkentése, már belement volna egy átstrukturálásba. Aki azonban munkanélküli, ettõl nem válik fizetõképessé - hívták fel a figyelmet. Valamelyest bõvülhet az igénybe vevõk köre, de nem nagyságrendekkel, ebbõl következõen elfogadása esetén a javaslat sem a bankokra, sem a költségvetésre nem lesz jelentõs hatással - vélekedtek szakértõk. A Magyar Bankszövetség egyelõre nem kommentálja a javaslatot - közölte az MTI megkeresésére Sütõ Ágnes, a szervezet kommunikációs vezetõje.

Rogán: indokolt a 90 napon túli tartozások egy részét elengedni

Azoknál a 90 napon túli devizahitel-tartozással rendelkezõ adósoknál, akik belépnek az árfolyamgátba, az állam csak akkor vállal garanciát a gyûjtõszámlára, ha a bankok elengedik a tartozás egy részét - közölte a Fidesz frakcióvezetõje keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Rogán Antal ezt azután mondta, hogy a parlament elfogadta a devizahiteleseket segítõ törvényjavaslatot, amely a teljes körû, április 30-ig tartó kilakoltatási moratóriumról és az árfolyamgát teljes megnyitásáról szól. Az árfolyamrögzítésbe így például azok is beléphetnek majd, akiknek 90 napon túli tartozásuk van.

Utóbbiak esetében - elfogadva a gazdasági bizottság módosító javaslatát - a kormánypártok indokoltnak tartják, hogy a fizetõképesség érdekében a bank adómentesen elengedje az adósság egy részét a gyûjtõszámlára vonatkozó állami kezességért cserébe. A tartozást úgy kell elengedni, hogy az adósság utána kevesebb legyen, mint a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan értékének 95 százaléka - ismertette a Fidesz frakcióvezetõje, aki szerint ez abszolút reális.

Indoklásul kifejtette: aki belép az árfolyamgátba, és 90 napon túli tartozása van, annak nyilvánvalón van felhalmozódott hátraléka, büntetõkamata, amelyek összege a gyûjtõszámlára kerül. Így az adós elkezdi az eredeti tartozásának az árfolyamrögzítéssel csökkentett részét törleszteni, miközben az említett késedelmes adósság és a büntetõkamat ott lesz a gyûjtõszámlán. A frakvióvezetõ kiemelte: az adós a rögzített árfolyammal az eredeti tartozásának körülbelül 25 százalékával csökkentett részét kezdi el fizetni. A tartozáselengedés nem kötelezõ, "csupán egy erõs ösztönzõ" a pénzintézeteknek - mondta Rogán Antal.

A parlament kedden nagy többséggel, kivételes sürgõs eljárásban fogadta el a devizahitelesek segítésére hétfõn beterjesztett fideszes indítványt. A frakcióvezetõ a tájékoztatón hozzátette, az árfolyammegnyitás lehetõsége a jövõ héttõl hatályos. Az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségébõl adódó összeg egy gyûjtõszámlán halmozódik. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tõkerészt kell késõbb visszafizetnie. A gyûjtõszámlán összegyûlõ összeg forintalapú hitel, amelynek kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a háromhavi bankközi kamatláb mértékét.

Mi várható?

A gyûjtõszámlára vállalt állami garancia megszûnése esetén (vagyis ha nem megy bele a bank a tartozáselengedésbe), a bank várható vesztesége magasabb az ügyfél fizetésképtelenné válásával, hiszen az ügyfél nem fizetésének kockázatát ekkor teljes egészében a hitelintézet vállaja. A banknak e magasabb várható veszteség és a tartozáselengedés miatti veszteség között kell döntenie.

Az intézkedés várható hatása nehezen megbecsülhetõ, hisz nem tudni, a korábban fizetésképtelen ügyfelek milyen arányban válhatnak fizetõképessé az árfolyamgátba való belépéssel. Nagy kérdés az is, egyáltalán hányan lépnek be az árfolyamgátba ezen ügyfélkörbõl. A jelenlegi tartozás és rögzített árfolyam mellett erre kevés ügyfél esetében van esély, a tartozáselengedés azonban növelheti a számukat.

E pozitív hatásnál sokkal nagyobb lehet azonban az intézkedés romboló hatása: azt üzeni az adósoknak, hogy megvan az esély a fizetésképtelenné válással a tartozás egy részének elengedésére. Mivel ez a gyakorlatban rendkívül romboló hatással lenne a fizetési fegyelemre, a bankok valószínûleg vállalják a gyûjtõszámla nem fizetésének kockázatát (az állami garancia hiányát) ahelyett, hogy tömeges tartozáselengedésbe mennének bele.