Varga Mihály bízik benne, hogy lesznek még az idén a devizahiteles ügyfeleket segítõ kezdeményezések, a nemzetgazdasági miniszter a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában szerdán azt is jelezte, hogy a következõ hat hónapban további javaslatokat dolgoznak ki. Leszögezte: nincs olyan megoldás, amelyik minden devizahitelesnek jó, de arra kell törekedni, hogy az ügyfelek minél nagyobb körét elérjék.

A devizahitel, mint pénzügyi konstrukció kivezetésének idejét firtató kérdésre a miniszter azt válaszolta: bízik abban, hogy 2014 már ennek az éve lesz, amikor több lakáscélú devizahitelt nem folyósítanak Magyarországon.
Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy az Országgyûlés kedden elfogadta az árfolyamgát kiszélesítésérõl szóló törvényjavaslatot, ami áprilisig tartó hat hónapos kilakoltatási moratóriumot is magában foglal. "A következõ hat hónapot kell kihasználnunk arra, hogy további megoldásokat dolgozzunk ki" - fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy mikor várható az átfogó rendezést lehetõvé tevõ mentõcsomag, azt felelte: a 780 ezer devizahiteles ügyfél száma mára 520 ezerre csökkent, a hitelesek kétharmadán már segítettek az eddig bevezetett intézkedésekkel, a végtörlesztéssel, az árfolyamgáttal vagy a Nemzeti Eszközkezelõ (NET) létrehozásával. Hozzátette: soha nem tudnak olyan megoldást találni ami minden devizahitelesnek jó legyen, de arra kell törekedni, hogy az ügyfelek minél nagyobb körét tudják elérni.

Az árfolyamgát kiszélesítésérõl szóló keddi döntéssel olyan ügyfelek számára is lehetõvé teszik a kedvezmények és támogatások igénybevételét, akik eddig ezt nem tudták megtenni - mondta. A nemzetgazdasági miniszter véleménye szerint a munkát ugyanakkor folytatni kell. Arról is beszélt, hogy konzultációs fórumot indítottak a devizahitelek jogi hátterének pontosítására, mivel számos, egymásnak ellentmondó bírósági döntés született. Hangsúlyozta: arra törekszenek, hogy sikerüljön akár a bankszövetség javaslatáról, akár az igazságszolgáltatásban résztvevõ szereplõkkel együtt olyan megoldást találni, amelyet az ügyfelek döntõ többsége el tud fogadni.

Varga Mihály közölte: a kormány arra vár, hogy a Kúria olyan jogegységi döntést hozzon, amelynek alapján a parlament és a törvényhozás érdemi lépéseket tud tenni. "A szakmai háttér ehhez rendelkezésre áll, gazdasági döntéseket nagyon gyorsan meg tudnánk hozni, de jogi megalapozottság nélkül nagyon veszélyes terepre tévednénk" - fogalmazott a tárcavezetõ. A jogegységi határozat idejére vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy a független igazságszolgáltatási intézmények minden más intézménytõl függetlenül hozzák meg a döntéseiket.

A nemzetgazdasági miniszter bízik abban, hogy a bíróságok is látják, hogy hosszú távon nem tarthatóak fenn a devizahitel-szerzõdésekkel kapcsolatban született egymásnak ellentmondó ítéletek. A példaként a pécsi és a debreceni ítélõtábla egymással ellentétes döntéseit említette.

Varga: nagyjából kétmilliárd dollár értékû lesz a tervezett kötvénykibocsátás

A kormány nem zárja ki, hogy elfogadja a Magyar Bankszövetség javaslatát a devizaalapú jelzáloghitelek problémájának kezelésére, miután azt nyilvánossá tették és megvitatták - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Bloombergnek.

Nagyjából kétmilliárd dollár értékû lesz az a kötvénykibocsátás, amelyet a magyar állam az év végéig szeretne végrehajtani - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Bloomberg hírügynökségnek adott, kedden megjelent interjúban. "A februári kötvénykibocsátáskor az volt a kormány szándéka, hogy 2 milliárd dollár bevételre tegyen szert, és nagyjából ez az az összeg, amelyre számítani lehet az év hátralevõ részében végrehajtandó kötvénykibocsátáskor is" - idézte a tárcavezetõt a gazdasági hírügynökség.

A magyar állam 2013 februárjában 3,25 milliárd dollár névértékû öt- és tízéves kötvény sikeres kibocsátásával tért vissza a nemzetközi tõkepiacra 21 hónap után. "A dollárpiac a leginkább likvid, és nagyon kedvezõ volt a visszajelzés" a februári kibocsátás után - fûzte hozzá Varga Mihály.

A Morgan Stanley bankcsoport azt írta szeptemberi elemzésében: az amerikai szövetségi jegybankrendszer (Fed) váratlan döntése - a havi 85 milliárd dolláros gazdaságélénkítõ program változatlanul hagyása - teremtette kedvezõ környezetben az alkalmat kihasználva Magyarország visszatérhetne az elsõdleges tõkepiacra, és az év végéig 1,5-2,5 milliárd dollár értékben bocsáthatna ki kötvényt. Magyarország szeptember 17-én ötmilliárd dollárig terjedõ dollárkötvény-kibocsátási szándékot jelentett be az amerikai értékpapír-felügyeletnél (SEC).

A kelet-európai országok sorban térnek vissza a nemzetközi tõkepiacra - jegyezte meg a Bloomberg.
Románia szeptemberben bocsátott ki 1,5 milliárd euró értékben hét évre szóló eurókötvényt 4,769 százalékos hozammal. Lengyelország októberben bocsátott ki hatéves, 700 millió euró értékû eurókötvényt, mindössze 1,759 százalékos hozammal. Nem megerõsített hírek szerint devizakötvény-kibocsátására készül Szerbia, és ezt fontolgatja Horvátország is.

A Bloomberg felidézi: Magyarország augusztusban - a lejáratnál elõbb - visszafizette a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben még fennálló tartozását. A Standard and Poor,s hitelminõsítõ október végén megerõsítette a befektetési szint alatt két fokozattal lévõ, BB szintû magyar államadós-besorolást. A magyar CDS-felár - az államcsõd esetére kötött biztosítási csereügyletek (credit default swap, CDS) középárfolyama - kedden 263 bázispont volt. A lengyel CDS-árazás 87, a román 184 bázisponton állt, Horvátországé 336 ponton. Minél alacsonyabb ez az érték, annál kisebb az államcsõd kockázata az adott ország esetében.

Varga Mihály megjegyezte: az Európai Bizottság kedden közölt elõrejelzése - miszerint a magyar gazdaság az idén 0,7 százalékkal, jövõre 1,5 százalékkal növekszik, és az államháztartási hiány nem fogja meghaladni a 3 százalékot - növelheti a befektetõi bizalmat.

A miniszter a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban megismételte: nem lesz szükség pótlólagos kormányzati intézkedésekre ahhoz, hogy tartani lehessen a hiánycélt 2014-ben, az országgyûlési választások évében.

A Magyar Bankszövetség eddig nyilvánosságra nem került októberi javaslatáról eddig három részlet derült csak ki. Az elsõ kettõt Kovács Levente fõtitkár ismertette egyik nyilatkozatában, a harmadik az Origo meg nem erõsített, de nem is cáfolt értesülése:

• November 1-jére elõrehozzák a kilakoltatási moratóriumot (az ezzel kapcsolatos döntés azóta megtörtént).
• A kilakoltatás elmarad, ha az adósság nem haladja meg az 500 ezer forintot.
• Az árfolyamgát kedvezõbbé tételét, ezen belül is a rögzített árfolyam feletti tõkerész egy részének elengedését is vállalták volna a bankok.

Varga Mihály most a Bloombergnek az alábbi lényeges információkat árulta el:

• A kormánynak biztosítania kell, hogy bármilyen új lépés megõrzi a pénzügyi stabilitást és a bankok mûködését.
• A kormány nem zárja ki, hogy elfogadják a Magyar Bankszövetség javaslatát, amennyiben azt nyilvánosságra hozzák, megvitatják, és az érintett adósok többsége támogatja a tervet. (Hogy ez utóbbi pontosan mit jelent, és hogy mérnék a támogatottságot, nem derült ki.)
• Határidõ nincs, a kormány a Kúria átfogó döntésére vár a devizaalapú jelzáloghitelekkel kapcsolatban, mielõtt bármilyen tervet ismertet, hiszen nehéz jó javaslatot tenni 60, folyamatban lévõ bírósági üggyel egyidejûleg.
• A meglévõ adósmentõ program (árfolyamgát) "átmeneti megoldás".
• A kormány nem teszi kötelezõvé az árfolyamgátat a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkezõk számára.
• A bankok Varga szerint a kormányhoz hasonlóan szeretnék megerõsíteni a devizahitel-szerzõdések jogi alapjait.