2022. január 25. Kedd, Pál.
 
Olcsóbb devizahiteleket és magáncsõdöt akar az MNBForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2013-11-08 10:19:43
A szigorú vállalati hitelkorlátokat, a lakosság magas devizaadósságát és a tartósan alacsony banki jövedelmezõségét tekinti a bankszektorban fennálló három legnagyobb kockázatnak az MNB.

A jegybank új javaslatokat is tesz ma közzétett stabilitási jelentésében: kötelezõen kiterjesztené a referenciaalapú kamatozást a meglévõ devizaalapú jelzáloghitelekre, és maximálná a kamatmarzsot is. A korábban közölteknek megfelelõen szorgalmazza a jegybank a családi csõdvédelem bevezetését és az árfolyamgát átalakítását a devizahitel-probléma kezelésére. Elismerik ugyanakkor, hogy a bankszektor teherviselõ képességét fokozottabban figyelembe kell venni.

Csütörtökön kiadta elsõ olyan "Jelentés a pénzügyi stabilitásról" címû tanulmányát a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelyet az új jegybanktörvény értelmében már az új összetételû Pénzügyi Stabilitási Tanács tárgyalt meg és fogadott el. Az állásfoglalás a korábbiakhoz hasonlóan kiemeli, hogy a bankrendszer tõke- és likviditási helyzete továbbra is megfelelõ, magas a rendszer sokkellenálló képessége. A hitel/betét arány 110% környékére csökkent, közel kerülve az egészségesnek mondható 100%-os szinthez. A jelentést a jegybank mai sajtótájékoztatóján Nagy Márton ügyvezetõ igazgató mutatta be.

A stabilitási jelentés fõ üzenetei:

  • A következõ években várhatóan megáll a vállalati hitelállomány visszaesése, amiben meghatározó a Növekedési Hitelprogram szerepe. Ennek kezelését segítené még a piaci hitelkínálati korlátok enyhülése és/vagy a kisebb méretû hitelintézetek részesedésének növekedése is.
  • Jelentõs pénzügyi stabilitási kockázatot hordoz a háztartások magas devizaalapú eladósodottsága, aminek kezelése a jegybank szerint valamennyi szereplõ érdeke. A jegybank készített egy háztartási kérdõíves felmérést: a hitellel rendelkezõ háztartások törlesztõrészlete jövedelemarányosan 25% feletti.
  • Tartósan gyengék a bankrendszer jövedelmezõségi kilátásai, ami a stratégia újragondolása késztethet egyes szereplõket. Különösen a nagy külföldi tulajdonú bankok veszteségesek, a többiek eredményessége inkább pozitív.


Kiemelt kockázatok a pénzügyi szektorban az MNB szerint:

  • A kedvezõtlenné váló befektetõi hangulat gyengíti a növekedési kilátásokat.
  • A bankrendszer nem támogatja a gazdasági növekedést a hitelezésen keresztül: a.) Hitelpiaci problémák a vállalati, különösen a kkv-hitelezésben, b.) a háztartási szegmensben magasak a kamatmarzsok.
  • A háztartások fedezetlen devizakitettsége a portfólió minõségének romlását gyorsíthatja.
  • A nem teljesítõ állományok magas aránya jövedelmezõségi problémát okoz és hátráltatja a hitelezést: a.) a vállalati szegmensben tovább nõ a nem teljesítõ hitelek aránya, b.) a háztartásoknál különösen a nem teljesítõ jelzáloghitelek magas aránya jelent kockázatot.
  • A bankok jövedelmezõsége tartósan alacsony: a.) versenyhátrányt jelent ez a külsõ forrásokhoz jutásban, b.) a piaci konszolidációs folyamat erõteljesebb mérlegleépítéssel jár.


Az MNB által javasolt új kockázatcsökkentõ lépések:

  • Kötelezõen kiterjesztené az átlátható árazás szabályait a már meglévõ jelzáloghitelekre (ez csak az új jelzáloghitelek esetében 2012 óta kötelezõ)
  • A jelzáloghitelek esetében maximálná a felszámítható marzsot, kiterjesztve ezt a meglévõ hitelekre is.
  • Az árfolyamgátat átalakítanák, hogy az eddiginél nagyobb részben, vagy teljes mértékben megszabaduljanak az árfolyamkockázattól a háztartások.
  • A portfólió tisztításának felgyorsítását szeretnék elérni szabályozói eszközökkel és/vagy ösztönzõkkel.
  • Minél gyorsabban bevezetnék a már nem teljesítõ portfólió kezelését segítõ családi csõdeljárást, tiszta lapot adva a túladósodott ügyfeleknek.
  • A bankrendszert érintõ kérdésekben fokozottabban figyelembe vennék a szektor teherviselõ képességét.
  • Kívánatosnak tartanák azon kisebb szereplõk megerõsítését, amelyek rövid távon képesek helyettesíteni a nagyobb bankokat. A bankrendszer anyabanki forrásainak összege ma 10 milliárd euró, ami viszont lassítja a konszolidációt.


Fordulat a kkv-hitelezésben, új devizahiteles csomag kell

A harmadik negyedévben a Növekedési Hitelprogramnak köszönhetõen csökkent a magyar bankrendszer prociklikussága, sokkellenálló képessége pedig lényegében nem változott a legutóbbi, májusi stabilitási jelentés óta - ismertette az MNB elemzõi tájékoztatóján Vonnák Balázs, a jelentés elkészítésének egyik vezetõje.

Várakozásaik szerint megáll a vállalati hitelállomány csökkenése, a kkv-hitelállomány pedig növekedésnek indul már idén a program által lehetõvé tett alacsony kamatszintnek köszönhetõen. A Növekedési Hitelprogram elsõ szakaszában összesen 701 milliárd forintnyi hitelhez jutottak a kkv-k, ezt egészíti ki a második szakasz elsõ körében további 500 milliárd forintnyi forrás. A program elsõ szakaszának GDP-hatását 0,2-0,5%-ra becsülik, a második szakasz elsõ 500 milliárdja pedig a jegybank szerint 0,2%-0,4%-os lökést adhat a gazdaságnak.

Tovább nõhet a kisebb hitelintézetek szerepe a vállalati hitelezésben. A kis- és középbankok hitelezési potenciálja 450 milliárd forintra tehetõ, ami a teljes belföldi vállalati hitelállomány 7, a kkv-hitelek 12 százalékát teszi ki. Náluk a likviditási korlátok a meghatározóak. A szövetkezeteknél 400 milliárdos a hitelezési potenciál, ami a vállalati hitelek 6, a kkv-hitelek 10 százalékát jelenti. Itt a tõkekorlátok erõteljesebbek a likviditásiaknál.

Elõrejelzéseit az MNB konkrét információk hiányában egy új devizahiteles mentõcsomag figyelembe vétele nélkül készítette el, ugyanakkor felmérte a devizahiteles csomaggal kapcsolatos lakossági várakozásokat is. A jelenlegi árfolyamgát kihasználtsága állományarányosan csak 50%-os. Arról érdeklõdött a jegybank, miért nem lépett be az, aki nem tette ezt meg. A legtöbben attól ódzkodnak, hogy öt év múlva megnõ a törlesztõrészlet, a negyedük pedig új megoldásra vár. Vonnák szerint ezért érdemes lenne egy végleges megoldással elõállni.

Alacsony jövedelmezõség, magas stressztûrõ képesség

Nemzetközi összevetésben továbbra is nagyon alacsony a magyar bankszektor jövedelmezõsége, 1997 és 2013 között a késõbbi veszteségek bõven kompenzálták a korábbi nyereséget. Az elmúlt 16 évben összességében veszteségesek voltak a külföldi tulajdonú nagybankok, a kis- és közepes bankoknál, valamint a szövetkezeteknél viszont pozitív az egyenleg. A tartósan alacsony jövedelmezõség néhány külföldi bank kivonulását okozhatja, a gyors eladást azonban akadályozhatja a magas anyabanki finanszírozás.

A jegybank ismét végrehajtotta stressztesztjét a bankokon. A likviditási stresszteszt hosszú ideje bõséges likviditást mutat, nagyon kevés bank kerülne be stressz esetén is a szabályozói minimum alá, és nincs olyan bank, amelynek teljesen eltûnne a stresszpályán a likviditása. Amíg a swap piac rendesen mûködik, még devizában sem állna elõ probléma, ellenkezõ esetben a jegybank megfelelõ swap eszközzel be tudna avatkozni. A tõke stresszteszt kétéves idõhorizonton az alappályán (=inflációs jelentés makropályája) mindössze 1 milliárd forintos, a stresszpályán viszont 116 milliárdos tõkehiányt mutat. Pozitívum, hogy ekkora összeget is gond nélkül tudnak biztosítani az érintett bankoknál a külföldi anyabankok.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!