Rámutatva, hogy ezzel évi 7 ezer, szív- és érrendszeri betegség okozta halált lehetne megakadályozni az Egyesült Államokban. Az indítvány egy 60 napos nyilvános véleményezési idõszak után válik véglegessé. Elfogadása esetén részlegesen hidrogénezett olajokat csak külön engedéllyel lehet majd felhasználni az amerikai élelmiszeriparban. Az esetleges tilalom nem vonatkozik az egyes tej- és húsipari termékekben természetes formájukban jelentkezõ transzzsírokra.

Hidrogénezett zsiradékot leginkább a kekszfélék, a fagyasztott pizza- és tésztafélék és egyes kávétejszínek tartalmaznak. Az FDA elõzetes koncepciója nem ismeri el általánosan biztonságosnak a transzzsírokat. A világon elsõként Dánia rendelte el 2003 júniusában, hogy tilos kereskedelmi forgalomba hozni olyan élelmiszert, amely két százaléknál nagyobb mennyiségben tartalmaz transzzsírokat. Az intézkedésnek is betudják, hogy a skandináv országban öt év leforgása alatt 20 százalékkal csökkent a szív- és keringési betegségben szenvedõk száma.

Az amerikai élelmezésbiztonsági hatóság 2006 óta követeli meg, hogy az élelmiszereken feltüntessék a transzzsírok mennyiségét is. 2006 júliusától az Egyesült Államokban elsõként New York város vezetése tiltotta be a mesterséges transzzsírsavak használatát a város minden éttermében. Az elsõ állam, amely 2010-tõl erre az útra lépett, Kalifornia volt. A transzzsírsavak a növényi olaj ipari feldolgozása, állagának keményítése, illetve az olaj tartósítása közben telítetlen zsírsavakból keletkeznek hidrogénezésnek nevezett folyamat során. Például a margarinok is hidrogénezett növényi olajok, amelyeket mesterségesen tesznek szilárddá.

A hidrogénezés hatására a zsír elveszíti értékes kötéseit és telítetté válik, a zsírsavakban megváltozik a molekulaszerkezet. A transzzsírsavak a biológiailag hátrányos tulajdonságú telített zsírsavakhoz válnak hasonlatossá, növelik a vérben a káros hatású LDL-koleszterin szintjét, csökkentik a jó, HDL-koleszterin szintjét, hozzájárulva a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. A rendszeres testedzés hatására a HDL-koleszterinszint kellõen magas lesz ugyan ahhoz, hogy még a magas, káros LDL-koleszterinszint mellett is kellõ védelmet nyújtson az érfalaknak és a szívnek, a transzzsírok azonban ezt nem engedik, ezért a telített zsírokhoz képest dupla kockázatot jelentenek az ember egészségére.

Transzzsírsav: a legveszélyesebb összetevõ

Hivatalosan sincs az egészségre veszélyesebb élelmiszerösszetevõ a transzzsírsavaknál, de szeptembertõl végre itthon is lesz rá szabályozás. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet összegyûjtötte, hogy miért káros, és hogyan kerülhetjük el. A transzzsírsavak a növényi olajok hidrogénezése során keletkezõ vegyületek. A növényi olajok (napraforgó, repce, szója) nagy mennyiségben tartalmaznak egészséges, többszörösen telítetlen zsírsavakat, de hidrogénezésük során ezek egy része átalakul transzzsírsavvá, kedvezõ élettani hatásuk eltûnik. Kisebb mennyiségû transzzsírsav keletkezik akkor is, amikor növényi olajban sütünk.

A hidrogénezés célja a költséghatékonyság, az olajok így hosszabb ideig elállnak avasodás nélkül, emellett jobban bírják a fagyasztást. Már léteznek olyan újszerû technológiák, amelyek során egyáltalán nem vagy nagyon kevés transzzsír keletkezik, de eddig nem mindegyik gyártónak volt szívügye a kérdés. Tudományos vizsgálatok igazolták, hogy a kb. 5g/nap transzzsír bevitel 23 %-kal növeli a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázatát és a rossz koleszterinszintet. Érfal károsító, gyulladáskeltõ hatása pedig felgyorsítja az érelmeszesedés kialakulását. Emellett egyre több viszgálat támasztja alá, hogy a tanszzsírsavak egyes daganatos megbetegedések, hasi elhízás, cukorbetegség, sõt még az Alzheimer-kór kialakulásával is kapcsolatba hozhatók.

A WHO ajánlása szerint napi 1 g még nem jelent egészségügyi kockázatot. A transzzsírsavak csak feldolgozott élelmiszerekben fordulnak elõ, fõleg a részlegesen hidrogénezett növényi zsiradékokban, és az ezekkel sütött élelmiszerekben:
nagy zsírtartalmú édesipari termékek (kakaós tejmassza, étbevonó massza és az ebbõl készült figurás, táblás, töltött bevont termékek, pl. szaloncukor, nápolyi, gofri, linzerek, teasütemények)
krémmel töltött, ét vagy tej bevonómasszával fedett cukrászsütemények édes és sós leveles tészta alapú sütemények
bizonyos típusú margarinok (a nagy márkák már újfajta technológiát alkalmaznak)
levesporok, por alakú mártások, szószok, kávéfehérítõk
mikrós pattogtatott kukorica
éttermekben, iskolai és munkahelyi menzákon megvásárlolható, zsiradékokban sütött ételek (sült krumpli, sült csirke)

Transzzsírban mi vezetünk

Egy dán kutatás során 2005-ben 16 országra kiterjedõ vizsgálatot végeztek, amely során gyorséttermek és egyéb élelmiszerek transzzsírsav tartalmát elemezték. A gyorséttermi láncok közül a két legnagyobb nemzetközi lánc ételei közül vettek mintát. Azt viszgálták, hogy ha valaki bármelyik gyorsétterem által kínált ételbõl (csirke nuggtes, nagy adag sültkrumpli), kekszbõl és pattogatott kukoricából egy-egy adagot elfogyaszt, az mennyi transzzsírsav bevitelt jelent.

Az OÉTI által 2009-ben elvégzett lakossági táplálkozási felmérés adatai alapján, az elfogyasztott élelmiszer transzzsírsav tartalmától függõen átlagosan 6-8 g körüli transzzsírsavat juttatunk a szervezetünkbe naponta. Akik gyakran járnak gyorséttermekbe és ott nagy zsírtartalmú élelmiszereket (sült krumpli, sült csirke) fogyasztanak, és akik sokszor esznek süteményeket, kekszeket, ezek közül is az olcsóbb fajtákat, akár napi 20-25 g-ot is bejuttathatnak szervezetükbe. Az eredmények megdöbbentõek voltak. Magyarország lett az elsõ, 42 g-mal, amelybõl 25 g a gyorséttermi menübõl származott. A nagy gyorséttermek mára váltottak, de az ipari zsiradékkal dolgozó kis éttermek továbbra is egészségügyi kockázatot jelentenek.

Nyugat-Európa számos országában (Dánia, Ausztria, Svédország, Svájc), és a tengerentúlon is korlátozták már a gyártókat, csökkentsék termékeik transzzsír tartalmát. Magyarországon egyelõre csak ajánlásokat fogalmaztak meg, az ígéretek szerint viszont 2014 márciusától tilos lesz olyan terméket kereskedelmi forgalomba hozni, amelynek 100gr zsírjából 1 grammnál több a transz-zsír tartalma. Addig is: ha a címkén szerepel, hogy hidrogénezett, vagy részben hidrogénezett növényi zsiradékot tartalmaz és ez az összetevõk felsorolásában elõl szerepel – ami azt jelenti, hogy az élelmiszerben abból van a legtöbb – akkor biztosak lehetünk benne, hogy a termék bõven tartalmaz transz-zsírsavakat.