Banicz Erika, a Kúria Polgári Kollégiumának sajtószóvivõje, hozzátette: még novemberben megszületik az eredmény. Ez a határozat azonban nem "az" a határozat lesz.  A múlt héten jelzettnek megfelelõen összeült hétfõn a Kúria jogegységi tanácsa, hogy három különbözõ eljárásjogi kérdésben jogegységi határozatot hozzon. Ezek tartalma nem nyilvános, az ülés zárt volt. Döntés nem született, a Kúria egy késõbbi, novemberi idõpontra halasztotta a határozathozatalt. Hogy pontosan mikorra, arról Banicz Erika nem kívánt tájékoztatást adni, de szavai szerint a döntést a megfelelõ idõpontban külön közleményben ismerteti majd a Kúria.

A szóvivõtõl megtudtuk: a Kúria novemberben esedékes jogegységi határozata azokat a szerzõdéseket érinti, amelyekkel kapcsolatban a szerzõdés érvénytelenségének megállapítását kérték vagy kérik a bíróságoktól. Nem kizárólag a devizahitel-szerzõdésekrõl, sõt nem is csak a hitelszerzõdésekrõl van szó. Ebbõl következõen a határozat eleve csak nagyon általános lehet, konkrét pénzügyi útmutatást nem adhat. Különösen nem a közel 2500, devizahitelekkel kapcsolatban folyamatban lévõ, rendkívül sokféle bírósági ügyrõl egyszerre. Célja csupán az, hogy a bíróságokat a jogszabályok értelmezésében segítse, az általános joggyakorlatot továbbfejlessze a Kúria.

Pedig nagy várakozás elõzi meg a Kúria lépéseit. Korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelezte, hogy a Kúria "átfogó döntését" követõen kezdenek hozzá a devizahiteles probléma pénzügyi szempontból történõ rendezéséhez, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetõje pedig felszólította Kúriát, hogy "soron kívül alakítsa ki jogegységi álláspontját az ügyben". Az elõbbiekben említett jogegységi határozatnak azonban ehhez nincs köze, az már jóval korábban indult.

A Kúria a devizahiteles ügyben "nyilvánvalóan nem felelhet meg azoknak a várakozásoknak, melyeket a sajtó ez ügyben a Kúrához intézett megkeresései tartalmaznak. Ezeket az igényeket is figyelembe véve azonban a Kúria Polgári Kollégiuma a közeljövõben fel kívánja mérni, hogy a deviza-alapú hitelszerzõdésekkel összefüggésben hány per van az országban folyamatban, továbbá, hogy a jogerõs ítéletek alapján eltérõ joggyakorlat kialakulása megállapítható-e.

E felmérés eredményeként kerül a Kúria abba a helyzetbe, hogy döntsön esetlegesen jogegységi eljárás indításáról vagy más, a rendelkezésére álló intézkedés megtételérõl. E további fejleményekrõl a sajtót természetesen a Kúria folyamatosan tájékoztatni fogja." - fogalmazott a Kúria múlt heti közleménye. Banicz Erika szerint ennek a közleménynek a szövege az ügyben továbbra is irányadó.

Jogerõsen pert vesztett az OTP egy domaszéki devizaadóssal szemben

Jogerõs közbensõ ítéletében a Szegedi Ítélõtábla kedden érvénytelenítette a svájci frank alapú jelzáloghitelek kamatának egyoldalú módosítására lehetõséget adó pontot az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt. és egy domaszéki házaspár között létrejött szerzõdésben. Szeghõ Katalin tanácsvezetõ bíró az ítélet indoklásakor kifejtette, önmagában az egyoldalú szerzõdésmódosítás lehetõségének kikötése nem ütközik jogszabályba és nem tekinthetõ tisztességtelennek sem. A felperes és a bank között 2005 nyarán létrejött hitelszerzõdésnek az ügyleti kamat és a kezelési költség egyoldalú módosítására lehetõséget adó pontja azonban nem felelt meg a jogszabályokban rögzített tartalmi követelményeknek. Nem sorolta fel részletesen, az ügyfél számára kellõképpen átlátható módon az okokat, hogy mikor és milyen mértékben módosítható a kamat.

A tanácsvezetõ bíró hangsúlyozta, a szerzõdés ebben a formában lényegében arra adott lehetõséget a pénzintézet számára, hogy tetszése szerint bármikor változtathasson a kamaton, ezzel megbontva az ügyfelek közötti egyensúly elvét.  A felperes, Bán Tamás feleségével 2005 májusában 11,45 millió forintnyi svájci frank alapú, 240 hónapos futamidejû jelzáloghitelt vett fel az OTP-tõl egy domaszéki építkezéshez. A változó kamatozású hitel kezdeti ügyleti kamata 2,49 százalék volt, ennek mértékét a bank azonban egyoldalúan csaknem 6 százalékig fölemelte. A bank 2006 januárja és 2011 januárja között összesen tizenkétszer módosított a hitel kamatán, tizenegy esetben fölfelé.

A közbensõ ítélet eredményeként a felpereseknek és a banknak úgy kell elszámolniuk egymással, hogy nem vehetik figyelembe az egyoldalú kamatmódosításokat. A peres felek követeléseinek elszámolása azonban hosszabb bizonyítást, feltehetõen szakértõ bevonását igényli, ezért volt szükség a közbensõ ítélet meghozatalára. Bán Tamás számítása szerint a kezdetben 80-90 ezer forintos, majd idõközben duplájára emelkedõ havi törlesztõrészletük az ítélet nyomán 40 százalékkal csökkenhet.