A Kossuth Rádió 180 perc mûsorában kedden Kovács Levente azt mondta, az ingyenes készpénzfelvétel a bankoknak 42 milliárd forintos tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget, a társadalomnak 100 milliárd forintos pluszköltséget jelent.

A fõtitkár igazságtalannak nevezte azt a rendszert, hogy a bankoknak olyan ingyenes szolgáltatást kell nyújtaniuk, amely után tranzakciós illetéket kell fizetni. "Ez olyan, mintha társadalmi munka után adót szedne az állam a társadalmi munkát végzõtõl" - fogalmazott Kovács Levente.

Szavai szerint az állam egy költséges és nem hatékony rendszer létrehozását írta elõ a törvénnyel. A megoldás szerinte az lenne, ha a bankkártyamûveletekre eltörölnék a tranzakciós illetéket, mert ez biztosíthatná a készpénzfelvétel ingyenességét - hiszen a bankok többsége biztosította ezt addig, amíg nem volt illeték -, egyben megszüntetné a bankkártyahasználat illetékkötelezettsége miatti, a gazdaságot szürkítõ hatást.

Kovács Levente utalt arra, hogy a bankoknak egy bonyolult nyilvántartási rendszert kell létrehozniuk a törvény szerint, annak nyilvántartására, hogy egy ember csak egy bankszámlára igényelhesse a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetõségét.

Kovács Levente az árfolyamgátat egy sikeres rendszernek nevezte, s mint mondta a bankrendszer mindig is támogatta ezt a rendszert, amely úgy segít a devizahiteleseknek, hogy az intézkedés terhei megoszlanak a hitelesek, a bankrendszer és az állam között. Mint mondta, a rendszerbe eddig 170 ezren léptek be, a bankok és a kormányzat eddig 20 milliárd forinttal segítette e konstrukcióban a devizahiteleseket. A fõtitkár az M1 Ma reggel címû mûsorában kedden elmondta azt is, hogy a bankok terheit évi 10-20 milliárd forinttal növeli az árfolyamgát rendszere.

A fõtitkár szerint tévedés vagy véletlen idõbeli egybeesés volt, ha bankok az árfolyamgát kiszélesítésének elfogadása után mondtak fel hiteleket. Kifejtette, a bankszektor elkötelezett az árfolyamgát kiszélesítését illetõen, s kérdésére minden bank együttmûködésérõl biztosította a fõtitkárt.

Az árfolyamgát biztosíték az árfolyammozgások ellen, legalább 20 százalékkal csökkenti a törlesztõrészletet havonta, és öt év után, amikor a gyûjtõszámlán felhalmozódott pénzt tõkésítik, akkor sem nõhet 15 százaléknál jobban a törlesztõrészlet, de reményei szerint addigra a fizetések ennél nagyobb mértékben emelkednek majd - mondta az elnök.

Arra a kérdésre, hogy korábban a nemzetgazdasági miniszter a devizahitelek kivezetésének szükségességérõl beszélt, s hogy ez a fõtitkár szerint megvalósítható-e, úgy válaszolt: korábban sok irány volt, olyan is, amely a kivezetésrõl szólt, most úgy látszik az az irány került elõtérbe az árfolyamgát kiterjesztésével, amely az árfolyamkockázatot mérsékli.