A központot az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet az Egészséges Magyarországért Központtal együttmûködve hozta létre. A programra ingyenes telefonvonalon vagy a központ internetes portálján lehet jelentkezni, a telefonnál képzett pszichológusok és orvosok várják a leszokni kívánókat.

Szeptember végéig már 1868 telefonon segítséget kérõt, köztük mintegy 1100 nõt vontak be sikerrel a leszokást segítõ programba - olvasható a közleményben. Vajer Péter háziorvos, a központ egyik tanácsadója az MTI kérdésére elmondta: egyelõre nehéz mérni a program sikerességét, ám önmagában az is hatással van a leszokási próbálkozásokra, hogy az emberek tudomást szereznek a központról. A programról szóló márciusi sajtótájékoztató után egy hétvége alatt mintegy négyezer telefonhívás érkezett a központ üzenetrögzítõjére, azaz négyezer ember mozdult meg, hogy tegyen valamit a leszokásért. Ez nem azt jelenti, hogy végleg le is tették a cigarettát, de valami történt, és ez önmagában is eredmény - magyarázta az orvos.

A telefonos tanácsadás úgy érhetõ el, hogy a leszokni vágyó felhívja az ingyenes vonalat, és üzenetet hagy nevével és telefonszámával. Ezután a hívónak megfelelõ idõpontban a tanácsadó szakemberek visszahívják. Egy telefonos terápia hat alkalomból áll. Figyelemre méltó, hogy egy év alatt közel húszezer telefonhívást bonyolítottak le a központ munkatársai - emelte ki Vajer Péter. A szakember elmondta: a szakirodalmi ajánlás alapján egyéves absztinencia után tekintik a pácienst leszokottnak, tehát az eddig eltelt idõ kevés lenne, hogy statisztikailag megalapozott sikerarányról számoljanak be. Azokat, akik végigcsinálták a programot, egy év után felhívják a tanácsadók, hogy megkérdezzék, hol tartanak. Ez a követés nemzetközi szabványoknak megfelelõ módszere, és ehhez még nem telt el elég idõ - hangsúlyozta a tanácsadó.

Vajer Péter elmondta: azért lehet több a jelentkezõk közt a nõ, mert nem csupán a dohányosokra jellemzõ, hanem általános jelenség, hogy a nõk nyitottabbak az ilyen lehetõségekre, sokkal könnyebben és gyakrabban veszik igénybe a többi egészségügyi szolgáltatást is. A férfiak a szakértõ tapasztalatai szerint általában azt gondolják, õk elég ügyesek és okosak, hisznek a saját akaraterejükben, hogy bármikor le tudják tenni a cigarettát. A programban csoportos terápiára is lehet jelentkezni, ez szintén hat alkalomból áll, és hamarosan igénybe lehet venni az ország 97 tüdõgondozójában. A tüdõgondozói hálózatban dolgozók képzése folyamatosan zajlik, eddig több mint kétszáz orvost és asszisztens kollégát képeztek ki az Országos Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központ szakemberei.

A programról a központ ingyenesen hívható zöld számán (06 80 442-044) és portálján (http://dohanyzasleszokas.koranyi.hu) található bõvebb információ.

Soha sem késõ leszokni

A dohányzás világszerte a legjelentõsebb megelõzhetõ megbetegedési és halálozási rizikófaktor. Évente jelenleg mintegy ötmillió ember halálát okozzák a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek. Ha ez a tendencia nem változik meg, 2025-re már évente tíz millióan halnak majd meg emiatt, négyötöd részük a fejlõdõ világban. A dohányzás okozta betegségek miatti halálozás ráadásul jellemzõen nyolc-tíz esztendõvel az átlagos életkor elérése elõtt következik be.

A világon közel 800 millió férfi és 200 millió nõ dohányzik. A férfiak között a dohányzás elõfordulása továbbra is minden régióban megelõzi a nõkét, azonban amíg a férfiaknál csökkenõ tendenciát mutat, addig a nõknél inkább a stagnálás figyelhetõ meg a dohányzás gyakoriságának tekintetében. Hazánkban a felnõtt férfiak 38,2%-a napi rendszerességgel dohányzik, de a nõk körében is magas ez az arány: majdnem minden negyedik nõ naponta dohányzik (23%).

Míg a huszadik század derekán a fejlett nyugati világban, így például az Egyesült Államokban a férfi lakosság hetven százaléka dohányzott, mára a dohányzás epidemiológiája megváltozott. A fejlett országokban a hatvanas évek óta meghozott jogszabályi intézkedések és népegészségügyi programok következtében határozottan visszaszorult a cigarettázók aránya. Az ezredfordulóra a fejlett ipari országokban a dohányosok aránya húsz ás harmincöt százalék közötti értékre csökkent. Ennél magasabb értékeket találunk még a volt Szovjetunió utódállamaiban, Oroszországban, Ukrajnában és a közép-ázsiai köztársaságokban. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez az arányeltolódás elsõsorban a férfiak dohányzására vonatkozik. Különösen magas a dohányzó férfiak aránya Délkelet-Ázsiában, így elsõsorban Kínában és Indonéziában, illetve Indiában. A nõk között késõbb kezdett el emelkedni a cigarettázók száma.

Az utolsó nagy dohányipari reklámhadjárat a fejlett országokban a nyolcvanas években volt, amikor az ún. „light” cigarettákkal a fiatal és középkorú nõket célozták meg. Elsõsorban ez tehetõ felelõssé a dohányzás nõk körében történõ elterjedéséért. Sajnos ennek mostanában, mintegy 15-20 év elteltével tapasztalhatjuk negatív hatásait, amikor az ismert dohányzás okozta betegségek, elsõsorban a tüdõ- és a szájüregi rákok eszkalációját tapasztalhatjuk a nõk körében is. Napjainkban még viszonylag magas a cigarettázó nõk aránya a fejlett országokban, és ezzel összehasonlítva alacsony a fejlõdõ világban. Sajnos prognosztizálható, hogy a jövõben fokozatosan ott is emelkedni fog az arányuk.

A rendszeres dohányzás a nõk egészségét és életminõségét is súlyosan rontja. A dohányzás a nõi szervezetben hormonális változásokat, köztük korai menopauzát okoz, de a méhnyakrák kialakulásáért is felelõs. Várandóság esetén minden egyes elszívott cigaretta károsítja a magzatot. A cigarettafüst több mint 4000 olyan vegyületet tartalmaz, amelyek közül számos a magzathoz eljutva közvetlenül fejti ki káros hatását. Egy friss hazai felmérés szerint a dohányos nõk mintegy ötöde folytatja a cigarettázást a várandóssága idején is, holott a terhesség alatti cigarettázás a koraszülés esélyét és a hirtelen bölcsõhalál rizikóját is növeli.

A dohányzás hatására felgyorsulnak a szervezet öregedési folyamatai, kutatások során kimutatták, hogy a dohányzó nõk 2-3 évvel látszanak idõsebbnek tényleges életkoruknál. Napi egy doboz cigaretta elszívása esetén a bõr öregedése 10 évvel tart elõrébb a nemdohányzók bõrének állapotához képest. A dohányzásról való leszokás következtében a bõr színe azonnal élénkebb és frissebb lesz, a ráncok pedig kisimulnak az arcon. A dohányzásról soha nem késõ leszokni.