Elkészült a magáncsõd részletes (a korábbiakhoz képest sokkal több konkrétumot tartalmazó) javaslata, ami egyéni képviselõi indítványként kerülhet a parlament elé – derült ki az Mfor fogyasztóvédelmi konferenciáján. A bankszövetség szakembere szerint nagyon drága, munkaigényes és kevéssé hatékonynak tûnõ a kidolgozott megoldás.

A bajba került magánszemélyeknél a „felszámoló” szerepét a magáncsõd legutolsó tervezete szerint a közjegyzõk látnák el, de jelentõs feladatokat kapnának a szociális hatóságok is – mondta el Auer Katalin, a Magyar Bankszövetség vezetõ jogtanácsosa a Menedzsment Fórum (Mfor) második fogyasztóvédelmi konferenciáján. Annak, aki élni szeretne ezzel a lehetõséggel, nagyon bonyolult feltételeknek kell megfelelnie, ráadásul akár több tízezer forintra rúgó illeték és adatszolgáltatási díj megfizetése után. Azok kérhetik a magáncsõdöt, akiknek legalább ötmillió, de maximum 30-40 millió forintnyi vagyona és 2-50 millió forintos tartozása van. Feltétel még, hogy az adós legfeljebb tíz hitelezõnek tartozzék, darabonként legalább 200 ezer forinttal, amibõl van legalább egy 400 ezer forint feletti 90 napon túli hátralék.

A kizáró okok között szerepel például a köztartozás, az adóstársak közötti per, de az is, ha valaki – bár jogosult volt rá (a mai szabályok alapján már minden devizahiteles ebbe a körbe tartozik) nem lépett be az árfolyamgát hatálya alá. A jogszabály tervezete nem ír viszont elõ jövedelemi küszöböt. Annak ellenére, hogy Auer szerint jól körvonalazható (a mostani tervezet alapján is), mekkora lehet az a jövedelem, ami felett egyáltalán értelme lenne elkezdeni az egész procedúrát.

Megélhetési költségnek a javaslat a minimálnyugdíj másfélszeresét ismeri el, ami most fejenként 42750 forint. Emellett elfogadja még például a tartásdíjra vagy akár a lakhatásra fordított pénzt. Auer úgy számolja, hogy egy négytagú család esetében 220 ezer forintra jöhet ez az összeg ki. Eleve tehát, csak efeletti jövedelemnél van esély a tartozások leépítésére. Az pedig feltétele annak, hogy az adós végül hivatalosan is kiszabadulhasson a hitelcsapdából. Fizetni egyébként az esedékes tartozások felét kell.

Az õszi jogalkotási programban nem szerepel

Az úgynevezett Adósságrendezési Eljárás (ARE) alá kerültekrõl egy sokak által megismerhetõ nyilvántartás készül. Ráadásul – mivel a törvény a cégeknél lefolytatott felszámolási eljárást tekintheti mintának – a követelések „begyûjtésére” hirdetményt tesznek közzé. Ezt az egészet akár valamiféle szégyenlistára kerülésként is megélhetik az érintettek. Az önállósághoz szokott családfenntartókat az is elég kellemetlenül érintheti, hogy a családi vagyonfelügyelõvel (csvf) havonta el kell számolniuk, nagyobb kiadásokra pedig csak elõzetes engedéllyel kerülhet sor.

A csvf-szolgálatnak hitelezõi nyilvántartási díjként a követelés 3 százalékát kell megfizetni. Amennyiben részletfizetés merül fel (ami nélkül nehéz az egészet elképzelni), ez további egy százalékkal nõ. A csvf napidíja maximum 25 ezer forint, az egyezségkötésre száz nap állna rendelkezésre. Auer szerint az egész nagyon drága, és munkaigényes, arra azonban jó, hogy „egy csomó jogásznak és közgazdásznak munkahelyet teremtsen”. A szakember bírálta azt is, hogy a tanácsadói és segítõi funkció keveredik. Szerinte a részvevõi kör meghatározása egyszerre túl tág és túl szûk, mindez ráadásul önkényes kikötések alapján. Arról is beszélt viszont, hogy a most ismertetett tervezethez (ami állítólag önálló képviselõi indítványként kerülhet a parlament elé) informális csatornákon keresztül jutott, az õszi jogalkotási programban nem szerepel a csõdtörvény.

Bizonyos szakemberek szerint a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a magáncsõd nem alkalmas túladósodott tömegek problémájának megoldására. Magyarországon pedig a jegybanki adatok szerint 627 ezer nem teljesítõ kölcsön van (ebbõl 120 ezer a jelzáloghitel). Jelentõs gond még, hogy a családok valóságos jövedelmi helyzete (a fekete-, illetve szürkegazdaság miatt) nálunk sokszor egyáltalán nem állapítható meg.