Hegedüs Éva, a Gránit Bank vezérigazgatója, igazgatóságának alelnöke kiemelte: hitelezés nélkül nincsenek beruházások, anélkül pedig nincs növekedés, és a beruházások kellenek a munkahelyteremtéshez is.
Kiemelte: a növekedési hitelprogram elindítását a szigorú fiskális politika, a csökkenõ infláció és CDS-felár, valamint a globális likviditásbõség együttesen tették lehetõvé.

A program révén jelentõsen javult a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor finanszírozása, ez ösztönözte a keresleti és kínálati piacot is. Pozitívan hatott Hegedüs Éva szerint az is, hogy nõtt a bankok közötti verseny, az ügyfelek mintegy 20 százaléka váltott bankot, a vállalkozások esetében pedig az alacsonyabb hitelkamat miatt mintegy 20-25 milliárd forinttal javult a vállalkozások jövedelempozíciója. Csökkent a vállalati szektor és a gazdaság külpiaci devizakitettsége - tette hozzá.

A Gránit Bank vezérigazgatója azt is pozitívan értékelte, hogy a három garanciaszervezet - a Garantiqa, az MV Zrt. és az AVGHA - a Magyar Bankszövetség kezdeményezésére csökkenõ garanciadíjat biztosított, az elsõ szakasz hitelügyleteinek 20 százalékához kapcsolódik garancia. Hegedüs Éva javasolta, hogy fejlesszék tovább az nhp-t, és a következõ szakaszban a mikrovállalkozások hitelfelvételi lehetõségeit is bõvítsék, valamint bizonyos lízingügyleteket is lehessen az nhp keretében finanszírozni. Emellett a garanciaszervezetek szerepét is erõsítené.

Nagy Márton, az MNB ügyvezetõ igazgatója hangsúlyozta: az elmúlt idõszakban döntõen a jegybanki lépések élénkítették a vállalati hitelezést Magyarországon. Elmondta: az nhp-nak köszönhetõen a vállalkozások hiteleinek átlagos kamatszintje 3,5 százalékponttal mérséklõdött a kkv szegmensben; ez azért fontos, mivel a nyújtott hitelek 60 százaléka új vállalkozói kölcsön. Kiemelte: a hitelezési fordulat egyharmad részben a jegybanki alapkamat csökkentésének, kétharmad részben pedig az nhp-nak köszönhetõ.

2012 nyara óta 7 százalékról 3,4 százalékra csökkent az irányadó ráta. Egyedül a jegybanki alapkamat csökkentések 3,6 százalékponttal mérsékelték minden vállalkozói szektor esetében a kamatszintet. Nagy Márton kiemelte: az alacsonyabb alapkamat 2 százalékponttal javítja a vállalati hitelezés éves növekedési ütemét.

Az ügyvezetõ igazgató szólt arról is, hogy a jegybank tapasztalatai szerint az nhp hatására átlagosan 3 százalékponttal javult a teljes vállalati, míg 6 százalékponttal a kkv hitelezés éves növekedési üteme. A program nagy érdeme, hogy megállt a vállalati hitelezés visszaesése, a kkv szegmensben pedig már megvalósult a hitelezési fordulat - mutatott rá. Az új beruházási hitelek egyúttal a termelési kapacitások növelését is lehetõvé teszik - fûzte hozzá Nagy Márton.

Palotai Dániel, az MNB ügyvezetõ igazgatója a monetáris politika és a növekedés összefüggéseirõl tartott elõadást a konferencián. Hangsúlyozta: pozitív meglepetést hoztak a harmadik negyedéves GDP számok, mivel az éves növekedési ütem 1,7 százalékos, a negyedéves 0,8 százalékos volt. Véleménye szerint ebben már szerepet játszhatott az nhp is. Úgy vélte, a hitelek javítják a cégek versenyképességét, az üzleti tevékenységet is bõvítik, így ez tartósabbá teheti az nhp növekedési hatását.

Palotai Dániel kiemelte: az MNB szakértõinek elõzetes kalkulációja szerint az nhp elsõ szakasza 0,2-0,5 százalékpontos hatást gyakorolhat a GDP bõvülésére, a második szakasz már jóváhagyott elsõ ütemének 500 milliárd forintos kerete is 0,2-0,6 százalékponttal növelheti a bõvülést, míg a teljes második szakasz összesen 2000 milliárd forintos kerete 0,8-1,6 százalékponttal járulhat hozzá a GDP növekedéséhez. A jegybank szakértõi úgy vélik, hogy az nhp a legrosszabb esetben 0,4 százalékponttal, az optimista forgatókönyv szerint pedig 2,1 százalékponttal növelheti a hazai gazdasági növekedést.

Arról is szólt, hogy az nhp elsõ szakaszában a vártnál magasabb volt az új, beruházási hitelek aránya, a második szakasz pedig még inkább a beruházásokra fókuszál majd, azaz a beruházási hatáson keresztül a növekedési, beruházási hatás számottevõen növelheti az adóbevételeket is az országban. Úgy vélte, az nhp akár 75 milliárd forintos adóbevételi többletet is jelenthet a központi büdzsének, mivel nõhet a vállalkozások által befizetett adók összege, illetve a foglalkoztatás bõvítésén keresztül a befizetett személyi jövedelemadót is növeli majd a program.

Palotai Dániel hozzáfûzte: az MNB-nek a hitelek futamideje alatt költsége is keletkezik; 2014-ben az nhp második szakaszában az eddig jóváhagyott 500 milliárd forintos keret teljes kihasználtsága mintegy 30 milliárd forintos költséget okozhat. Ez azonban nem okoz érdekkonfliktust, mivel az MNB-nek nincs eredménycélja, a jegybanktörvény szerint az árstabilitási és pénzügyi stabilitási célját kell követnie. Kiemelte: a gazdasági növekedési hatáson keresztül az állam várható nettó bevételei még az MNB költségeivel együtt is jelentõs pozitív szaldóval zárnak.