Jogegységi eljárást indít a Kúria a devizahitelek ügyében. Az ezzel kapcsolatos indítványt ma tették közzé az intézmény honlapján. Az ügyben illetékes kollégium ülése december 16-án lesz - közölte múlt héten a Kúria elnöke. Mindez azért is fontos, mert kormánypárti politikusok korábban több alkalommal jelezték: a devizahitelek problémájának átfogó közgazdasági rendezésével megvárnák a Kúria iránymutatását, a jogi zûrök rendezõdését. Az indítvány hét elvi kérdést vet fel, a többi között azt, hogy a devizahiteles szerzõdések érvényesek-e, vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe, tisztességtelen szerzõdések-e, uzsorás szerzõdések-e, illetve színleltek-e, megtévesztés, tévedés folytán kötött szerzõdések-e?

Az indítvány szerint a Kúriának állást kell foglalnia arról is, milyen jogi lehetõségei vannak a bíróságoknak arra, hogy orvosolják a szerzõdéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerzõdõ fél lényeges jogos érdekét sértõ hatását, illetve amennyiben a devizaalapú kölcsönszerzõdések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei - érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás - közül melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmazni. Megoldandó kérdés a többi között az is, hogy az egyes érvénytelenségi okok az egész szerzõdés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget - az adott szerzõdési feltétel érvénytelenségét - eredményezik-e, és melyek a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei.

Az indítvány felveti azt is: az egyoldalú szerzõdésmódosítást lehetõvé tevõ szerzõdési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek? Csak akkor, ha az adós maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetõvé az idõközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az egyoldalú szerzõdésmódosításhoz tartozó "oklista" átlátható, és az egyoldalú szerzõdésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor. Az indítvány kitér arra is, hogy a pénzintézetet milyen tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerzõdés megkötésekor, annak elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár, illetve hogy a devizaalapú kölcsön egyáltalán milyen tartalmú, devizakölcsön-e vagy forint?

Az indítvány szerint már társadalmi problémát jelent a devizaalapú kölcsönszerzõdések több százezres száma, a tartozások nagyságrendje, a nem teljesítõ adósok egyre növekvõ aránya és a szerzõdések érvényességét vitató perek számának emelkedése. "Az ügyek gyors és lehetõség szerint egységes szempontok szerinti elbírálásához fûzõdõ kiemelkedõ társadalmi és igazságszolgáltatási érdek azt indokolja, hogy a Kúria állást foglaljon az e perekben felmerült elvi kérdésekrõl" - olvasható a Wellmann György által jegyzett indítványban, amely azt is tartalmazza, hogy a Kúria polgári kollégiuma járjon el jogegységi tanácsként és hozza meg határozatát. A jogegységi indítvány november 22-i keltezésû.

A Kúria november 21-én tudatta, hogy lesz jogegységi eljárás, ugyanis a polgári kollégium vezetõje a devizahiteles szerzõdések elvi kérdéseinek eldöntése érdekében jogegységi eljárás lefolytatását indítványozza, a Kúria elnöke pedig a kollégium ülését december 16-ára összehívja. A Kúria néhány héttel korábban már közölte azt is, hogy adatokat kért az alsófokú bíróságoktól a folyamatban lévõ perek számáról, és beszerezte az eddig jogerõsen lezárult ügyekben hozott ítéleteket, illetve elemezte az azokban felmerülõ többrétegû és összetett jogi problémákat. Ennek elemzése és a Szegedi Ítélõtábla polgári kollégiumának november 21-ei ülése - amelyen a Kúria elnöke, polgári kollégiumának vezetõje és más kúriai bírák vettek részt - tette egyértelmûvé, hogy "szükséges a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében jogegységi határozat meghozatala".

Orbán Viktor miniszterelnök november 22-én reggel a Kossuth Rádióban arról beszélt: reméli, hogy az igazságszolgáltatás mielõbb állásfoglalást hoz a devizahitelek ügyében. A kormányfõ a felvételrõl sugárzott interjúban azt mondta: miután a bankok a hitel nyújtásakor minden szakmai ismerettel rendelkeztek és erõsebbek az adósoknál, "tudni szeretnénk, az igazságszolgáltatás szerint vajon nem a bankoknak kellene-e viselniük - mint a józan erkölcsi érzék diktálná - az árfolyamváltozásból fakadó veszteséget". A másik kérdés, amelyben a kormány állásfoglalást vár, hogy szabad-e a bankoknak egyoldalúan, az adósnak kedvezõtlenül módosítani a kamatot. Orbán Viktor hozzátette: nem befolyásolhatja a bíróságot, de bízik a gyors döntésben, mert az a véleménye, hogy már "tegnap is késõ lett volna". Ezért kéri az igazságszolgáltatást, hogy amint lehet, hozzon világos állásfoglalást.

Összefoglalás

Társadalmi szintû probléma a devizaalapú kölcsönszerzõdés a Kúria szerint az alábbiak miatt:

1. több százezres számuk miatt
2. a bennük megtestesülõ tartozás nagyságrendje miatt
3. a nem teljesítõ adósok egyre növekvõ aránya miatt
4. a szerzõdések érvénességét vitató perek számának emelkedése miatt

A Kúria ezért gyorsan és lehetõség szerint egységes szempontok szerint kezelné az ügyfeleket, ezért állást kíván foglalni e perek elvi kérdéseirõl. A Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezetõje, Dr. Wellmann György ezért indítványozza, hogy a Kúria hozzon jogegységi határozatot "a deviza alapú fogyasztási kölcsönszerzõdések és fogyasztói lízingszerzõdések érvénességével kapcsolat a bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdésekben, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak:

1. Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?

2. A deviza alapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerzõdések érvényes vagy érvénytelen szerzõdések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jóerkölcsbe, tisztességtelen szerzõdések-e, uzsorás szerzõdések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerzõdések-e)?

3. A pénzügyi intézményt milyen jellegû tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerzõdés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?

4. Milyen jogi lehetõségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerzõdéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerzõdõ fél lényeges jogos érdekét sértõ hatását orvosolják?

5. Amennyiben a deviza alapú kölcsönszerzõdések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?

6. Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerzõdés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerzõdési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?

7. Az egyoldalú szerzõdésmódosítást lehetõvé tevõ szerzõdési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetõvé az idõközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható és az egyoldalú szerzõdésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor)?"

Darák Péter, a Kúria elnöke, aki ilyen esetben a Kúria kollégiumának mint jogegységi tanácsnak az elnöke - még a múlt héten közölte, hogy a kollégium ülését december 16-ára összehívja. A Kúria legkorábban december 16-án várható jogegységi döntése nem csupán az egyes bírósági ügyek sorsa, vagyis a bírósági ítélkezési gyakorlat egységesítése szempontjából érdekes. Kormánypárti politikusok ugyanis korábban több alkalommal jelezték: a devizahitelek problémájának átfogó közgazdasági rendezésével megvárnák a Kúria iránymutatását, a jogi zûrök rendezõdését.