Az elnök tájékoztatása szerint elsõsorban Kelet-Magyarországra fókuszálnak és szoros együttmûködést terveznek a helyi körzeti megbízottakkal, mezõõrökkel, vadõrökkel. Mint mondta, párbeszédet kezdeményeznek a tanyák, hétvégi házak, mezõgazdasági területek tulajdonosaival is, és õket is aktivizálnák a bûncselekmények hatékony visszaszorítása érdekében. Forrást különítenek el a megerõsített külterületi szolgálatra - tette hozzá. Az OPSZ elnöke a jövõ évi tervekrõl szólva elmondta, a részleteket márciusban hirdetik meg és bízik abban, hogy minél több polgárõr egyesület és más szervezet is csatlakozik hozzá.

Túrós András jelezte, hogy a külterületeken szezonális és négy évszakos bûncselekmények is elõfordulnak, így például télen a falopás a jellemzõ, nyáron és õsszel a szántóföldi növények, zöldségek, gyümölcsök lopása, az elszigetelt tanyák pedig folyamatosan veszélynek vannak kitéve. Szólt arról is, hogy a tulajdonosok gyakran passzívan szemlélik az eseteket vagy törvénysértõen próbálnak védekezni. Szólt arról, hogy akár a kisebb súlyú lopások is komoly kárt okozhatnak a tanyák idõsebb, szegény lakóinak, ezért fontos, hogy egyetlen terület se maradjon rendészeti ellenõrzés nélkül.

Hatala József, a Nemzeti Bûnmegelõzési Tanács elnöke a tanácskozáson a szeptemberben elfogadott nemzeti bûnmegelõzési stratégiát idézve jelezte: lakóterülettõl függetlenül mindenkinek ugyanolyan joga van a biztonsághoz. Elmondta, hogy a tanyák, kistelepülések hátrányos helyzetû lakói jobban igénylik a társadalom gondoskodását. Úgy vélte, az életvitelszerûen külterületen élõknél a testi épséget is fenyegetõ lopások, betörések jellemzõek, miközben a gazdálkodók is egyre inkább bûncselekmények célpontjai.

A szervezet elnöke méltatta a másfél évtizede mûködõ tanyavédelmi programot és megjegyezte, hogy a mintaprogram iránt sokan érdeklõdnek külföldrõl. Hozzátette, a gondokat csak rendészeti oldalról nem lehet megoldani, ezért széles körû együttmûködést szorgalmazott a rendõrség, a polgárõrség, az önkormányzatok és a lakosság között.