A változtatás értelmében az a nevelõszülõ, aki a sajátjaival együtt legalább négy gyermeket gondoz, csak idõkorlátozással, legfeljebb heti húsz órában vállalhat egyéb állást. 2017-tõl már csak az elõírt tanfolyam elvégzése után végezhetõ a nevelõszülõi munka. Emellett a jogszabály egységesíti a juttatásokat is, azt a minimálbérhez köti, és a nevelt gyermekek számától, valamint speciális és különleges nevelési igényüktõl is függõvé teszi. Az összeg négy gyermek nevelése esetén nagyságrendileg megegyezik a minimálbérrel.

A törvény új szabályokat vezet be a speciális ellátást igénylõ gyermekekre vonatkozóan, például azt, hogy nevelésük esetén csökkenteni kell a nevelõszülõknél elhelyezhetõ gyermekek számát. Alapesetben a nevelõszülõ a sajátjával együtt legfeljebb hat gyermeket gondozhat, ám ha speciális nevelési igényû is van közöttük, akkor miattuk eggyel csökkenteni kell a maximális létszámot.

A törvény célja, hogy a 12 év alatti gyermekek már ne otthonban, hanem nevelõszülõknél éljenek. Ezzel együtt változnak a gyermekvédelmi szakszolgálat feladatai. A módosítás meghatározza a megyei, a fõvárosi és az országos gyermekvédelmi szakértõi bizottság feladatait is. A változtatás bevezeti a befogadó szülõ fogalmát, ebbe beletartozik az átmeneti gondozást biztosító helyettes szülõ és a gyermekvédelmi szakellátásban élõ gyermeket ellátó nevelõszülõ, ideértve a különleges és speciális nevelõszülõt is.

Fõszabály szerint a helyettes szülõ csak átmeneti gondozási, a nevelõszülõ pedig csak gyermekvédelmi szakellátási feladatot láthat el. A jogszabály bevezeti a kettõs ellátási szükséglet fogalmát, aminek eredményeként a különleges és speciális ellátást egyaránt igénylõ gyermekek is hozzájuthatnak az egészségi- és személyiségállapotuk javulását elõsegítõ ellátáshoz.

Kiemelt ápolási díj

Az Országgyûlés több mint harminc törvénymódosítást fogadott el hétfõn a jövõ évi költségvetés végrehajtásának megalapozásaként. A képviselõk bevezették a kiemelt ápolási díjat, amelyet a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozóikat ápolók igényelhetnek, továbbá döntöttek arról is, hogy csak 2015. szeptember 1-jétõl lesz kötelezõ az óvoda a gyermek hároméves korától.

A parlament 244 igen szavazattal, 88 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter errõl szóló változtatási javaslatait. A kiemelt ápolási díjat a legsúlyosabb, vagyis az önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes betegek hozzátartozói igényelhetik, mértéke pedig az ápolási díj alapösszegének 180 százaléka.

Kötelezõ óvoda

A hároméves kortól kötelezõ óvoda a köznevelési törvény értelmében eredetileg 2014 szeptemberétõl lépett volna hatályba. A halasztást a Fidesz korábban azzal indokolta, hogy bár jelenleg is elegendõ férõhely lenne minden háromévesnél idõsebb gyermek beíratására, az intézmények "földrajzi eloszlásán" azonban még javítani kell. Szerinte az egyéves halasztás elegendõ idõt biztosít a szükséges változtatásokhoz. A parlament jóváhagyta azt is, hogy az óvodák csak az életvitelszerûen a körzetükben lakó gyermekeket kötelesek felvenni.

Kampánytámogatás

A Ház határozatával változtatott a kampánytámogatások felhasználásának szabályain is, így az egyéni képviselõjelöltek pártjuk rendelkezésére bocsáthatják az õket megilletõ egymillió forintos kampánytámogatásukat. Az érintett szervezeteknek ezeket az összegeket az egyéni jelöltekre vonatkozó elõírások betartásával kell felhasználniuk.

Változás az is, hogy a pártok csak a szavazáson ténylegesen részt vevõ jelöltjeik után jogosultak támogatásra, a visszalépõ vagy más okból kiesõ jelöltek után kapott összeget vissza kell fizetniük a kincstárnak. A pártnak a teljes kampánytámogatást vissza kell fizetnie, ha listáját visszavonta, illetve ha a választási bizottság törölte a jelölõszervezetek közül.

Az elõterjesztõ költségvetési bizottság indoklása szerint a módosítással megelõzhetõ, hogy egyes pártok rosszhiszemûen, olyan jelöltek után juthassanak költségvetési forrásokhoz, akik valójában nem méretik meg magukat a választáson, illetve hogy olyan pártok vegyenek fel pénzt, amelyek végül nem is szerepelnek a szavazólapon.

A jelölteknek az államkincstár egy kártyát ad kampányköltségeik fedezetére, amelyrõl készpénzt nem vehetnek fel, és csak számla ellenében juthatnak hozzá pénzhez. A kiadásokkal az eredmény jogerõre emelkedése után 15 napon belül el kell számolniuk, ezt a kincstár ellenõrzi. Aki nem vagy nem megfelelõen számol el, az a felvett támogatás legfeljebb kétszeresét köteles visszafizetni.

Annak a jelöltnek, aki nem kapta meg a szavazatok legalább 2 százalékát, vissza kell fizetnie a felvett állami támogatást. Varga Mihály egy hétfõn elfogadott zárószavazás elõtti módosító javaslatával a számvevõszék helyett a kincstár nevesít a visszafizetendõ összeg nagyságát.

A kormányoldal ugyanakkor végül nem nyújtott be olyan tartalmú módosító javaslatot, amilyenrõl a fideszes Gulyás Gergely beszélt pénteken. A politikus akkor azt közölte, zárószavazás elõtti módosító indítványban kezdeményezik a pártok vezetõ tisztségviselõinek felelõssé tételét a kampánypénzek elszámolásáért.

Helyi adók, adósság, felsõoktatás, Operettszínház, hajléktalanok

A Ház elfogadta azt is, hogy a fõváros és a kerületi önkormányzatok osztottan részesülnek a helyi adókhoz kapcsolódó pótlék- és bírságbevételekbõl. Egy zárószavazás elõtti módosítás egyértelmûsíti azt is, hogy a fõváros és a kerületek közös teherként viselik a pótlékok és bírságok beszedésével járó kiadásokat.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítása meghatározza azokat az adósságot keletkeztetõ ügyleteket, amelyek kötelezettjévé az önkormányzat csak a kormány engedélyével válhat. Az államháztartásról szóló törvény módosításával a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén a támogatás visszafizetésekor fizetendõ ügyleti kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszeresére emelkedik.

A nemzeti felsõoktatásról szóló törvény módosításával az állami felsõoktatási intézmények fenntartójának valamennyi döntési joga egy helyre, a fenntartóhoz kerül. A parlament döntésével a Budapesti Operettszínház 2014. január 1-jétõl a fõvárosi önkormányzat fenntartásából állami fenntartásba, a kultúráért felelõs miniszter irányítása alá kerül.

Az Országgyûlés hétfõn lehetõvé tette, hogy az õrzött szálláshelyekrõl, közösségi szállásról vagy befogadó állomásról elbocsátott külföldiek is betérhessenek az éjjeli menedékhelyekre és hajléktalanszállókra. A szociális igazgatásról szóló törvény módosítását két fideszes képviselõ, Ágh Péter és Vas Imre kezdeményezte és a kormánypártok mellett az LMP politikusai is támogatták, míg az MSZP és a Jobbik nemmel voksolt. Az elõterjesztõk a tél közeledtével indokolták, hogy az ország területén tartózkodó és az idegenrendészeti menekültügyi eljárást elhagyó külföldieknek ne kelljen közterületen vagy erre alkalmatlan helyiségekben tölteniük az éjszakát.

A parlament ugyanezen döntésével pontosította azt a korábbi rendelkezést is, amely a segélyhívó számok nem rendeltetésszerû használatának büntetésérõl szól. A fideszes képviselõk szerint erre azért volt szükség, mert az elmúlt hónapok tapasztalata azt mutatta, hogy a szolgáltatók nem minden esetben tesznek eleget a rendõrség adatigényléseinek. Az új törvényszöveg értelmében a szolgáltatónak ezentúl érintett elõfizetõik nevét, születési helyét és idejét, valamint édesanyjuk születési nevét, továbbá lakcímét és értesítési címét is meg kell adniuk. Cégek esetében az elõfizetõ neve és székhelye mellett a képviselõ családi nevét kell közölniük a hatósággal.