Az elemzõi várakozásoknak megfelelõen kedden 20 bázisponttal 3,20 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Horváth Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzõje a következõ, decemberi kamatdöntõ ülés alkalmával is hasonló lépésre számít a jegybanktól, feltéve, hogy a külsõ környezetben nem következik be éles fordulat. Így év végére 3 százalékos alapkamatot vár, jövõre azonban már elképzelhetõnek tartja a kamat emelését.

Jövõ év elejétõl már megindulhat a pénzromlás ütemének gyorsulása, hiszen februárban kiesik a bázisból az elõzõ évben végrehajtott közmûdíjcsökkentés hatása, ami ettõl a ponttól kezdve ellentétes hatással bír. A belsõ fogyasztás kisebb mértékû bõvülésén és a gyengülõ forint hajtotta exporton keresztül a gazdasági növekedés is beindulhat. Ha ehhez még hozzávesszük a Fed likviditási programjának várható csökkentését, akkor 2014-ben könnyen kamatemelési ciklusba kerülhetünk - fejtette ki a szakértõ az MTI-hez eljuttatott elemzésében. Hozzátette, hogy az MNB-nek a speciális inflációs környezet és a globális hatások kettõsségében kell majd lavíroznia, ezért véleménye szerint az óvatosság még inkább indokolt lesz a részérõl.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelõ portfoliómenedzsere szerint is a vártnak megfelelõ volt a jegybank lépése, miután novemberben sem a globális, sem a hazai folyamatokban nem történt jelentõsebb változás.
Kifejtette, hogy az októberi 0,9 százalékos inflációs adat 40 éves mélypontot jelentett, és a rezsicsökkentés miatt az év hátralevõ részében az ütem tovább csökkenhet, akár nulla százalék közelébe. Véleménye szerint a vártnál jobb harmadik negyedéves GDP-adat sem befolyásolta érdemben a monetáris tanács döntését, a havonta publikált reálgazdasági teljesítményt tükrözõ makrogazdasági adatok ugyanis továbbra is gyengék.

A globális folyamatok közül kiemelte, hogy a feltörekvõ piaci kötvény-portfóliókból való tõkekivonással összhangban a külföldiek által birtokolt magyar állampapír-állomány novemberben tovább csökkent. A korábbi kamatdöntõ ülések jegyzõkönyveinek tanúsága szerint a monetáris tanács egyik tagja szerint a jelenség fokozottabb óvatosságot követelne, azonban a tanácstagok többsége szerint ez egyelõre nem jelentõs probléma.
Bebesy Dániel úgy véli, hogy jövõre a fejlett piaci hozamok emelkedésével párhuzamosan tovább folytatódhat majd a tõkekivonás a feltörekvõ piacokról, ami kihívás elé állíthatja az MNB-t.

Oszlay András, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzõje szerint a mostani döntéssel még aligha ért véget az MNB kamatvágási ciklusa. Véleménye szerint decemberben még jelentõsebb extra kockázatok nélkül végrehajtható egy további 20 bázispontos kamatvágás, de 3 százaléknál a ciklus végpontjához érkezhet.

A szakember kifejtette, hogy az Európai Központi Bank (EKB) novemberi kamatcsökkentése, és az EKB-s döntéshozók azóta történt megnyilvánulásai, továbbá az amerikai reálgazdasági adatok nem túl meggyõzõ jellege további teret ad az MNB-nek a monetáris kondíciók enyhítésére decemberben. A további kamatvágásnak az inflációs folyamatok is támogatást adnak, a gazdasági növekedés meglódulása pedig még nem elég széles bázisú, így a növekedés oldaláról is indokoltnak tûnnek a laza monetáris kondíciók. Hozzátette, hogy legkésõbb jövõ márciusban az amerikai Fed már biztosan lépni fog, azaz szûkíti eszközvásárlási programját, és szinte bizonyos, hogy az amerikai kincstári papírok hozamai emelkedni fognak, s ez nyomást helyez majd a feltörekvõ piacok eszközeire.

Pesuth Tamás, a Nézõpont Intézet Gazdaságkutató Mûhelyének vezetõje az MTI-hez eljuttatott elemzésében azt írta: a kamatcsökkentés folytatása alapvetõen három tényezõ miatt lehetséges: a kedvezõ inflációs folyamatok, a pénzügyi stabilitási helyzet, illetve a nemzetközi pénzpiaci folyamatok miatt. Az év végéig nem valószínû a 20 bázispontos csökkentési ütem mérséklése, ezzel decemberben elérhetõ egy 3 százalékos alapkamatszint. E szint alá történõ mérséklés esetén azonban elképzelhetõ a kamatcsökkentési ütem visszafogása.

Az elemzõ hozzátette, hogy a gazdasági növekedést támogatni kívánó intézkedés hatással van a banki és vállalati szektorra, ahol a finanszírozási költségeket csökkenti. Ezen felül a jelenlegi alacsony kamatszint a fogyasztás növekedését is ösztönözheti. Ezen túlmenõen az MNB stratégiája összhangban van a mértékadó jegybankok gazdaságpolitikai alapállásával is.