Az Országgyûlés kormánypárti többségû gazdasági és informatikai bizottsága a nemzeti fejlesztési miniszter által november 15-én beterjesztett, "egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról" szóló T/13055. számú törvényjavaslathoz kapcsolódóan fogalmazott meg változtatási igényeket.

A fogyasztó kötelessége lesz

A szolgáltató helyett a fogyasztó felelõssége lesz a vízóra fölszereltetése - a vízóra-felszerelési kötelezettség az átalánydíjas fogyasztói helyeket érinti. A víziközmû-szolgáltatási törvényt úgy módosítanák, hogy a fogyasztásmérõ berendezések szolgáltatókra vonatkozó elhelyezési kötelezettségét a felhasználó elhelyeztetési kötelezettségévé alakítanák át. Magyarán, az eddig a szolgáltatóra osztott feladatot a lakosságra testálták. Szintén fontos részlet, hogy a vízórákat a korábban megszabott, 2013. december 31-i határidõ helyett legkésõbb 2015. december 31-ig kell fölszerelni, így a fogyasztónak legalább több ideje lesz a kapcsolódó feladatok elvégeztetésére.

Az átalánydíjas felhasználási helyek döntõ többségénél az elszámolás elsõsorban a meglévõ mûszaki adottságok miatt történik átalánydíj alapján. A bizottsági módosító indoklása szerint a felhasználási helyen a fogyasztásmérõ berendezés elhelyezését biztosító ivóvízmérési hely (szennyvízmérési hely) nem a víziközmû szolgáltató tulajdona. A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezés a felhasználók együttmûködésének kötelezettségét megfogalmazza, azonban az együttmûködés formájának meghatározására sem a jelenleg hatályos törvény, sem a végrehajtásáról szóló kormányrendelet nem ad egyértelmû választ. A bekötési vízmérõ felszereléséhez mûszaki és jogi értelmû feladatok is kapcsolódnak

A megvalósítás során elõfordulhat, hogy egy átalánydíjas felhasználási hely egyszerre több ivóvíz bekötõvezetéken keresztül van bekapcsolva a víziközmû-szolgáltatásba és ezzel párhuzamosan egy ivóvíz-bekötõvezeték egyszerre több átalánydíjas felhasználási helyet is elláthat, így az esetek egy részénél a fogyasztásmérõ berendezés elhelyezése nem csak egy egyszerû közüzemi-szerzõdés módosítást, hanem új közüzemi-szerzõdés létrehozását is megköveteli.

Egy ugyancsak hétfõn, de külön benyújtott javaslat más változtatásokat is szükségesnek tart. Az ugyancsak a Fidesz frakcióvezetõje által elnökölt biztottaáhhoz kötõdõ módosító alapján a Magyar Szénhidrogén Készletezõ Szövetség például felhatalmazást kap arra, hogy biztonsági tárolóban tulajdont szerezzen.

A közbiztonság érdekében

A legtöbb új részletet a villamos energia törvény kapcsán fogalmazzák meg. A már érvényben lévõ szabályozás is rögzíti, a Magyar Energetikai és Közmû-szabályozási Hivatal (MEKH) a folyamatos ellátás biztosítása érdekében más engedélyest is kijelölhet, ha a tevékenységet nem elõírásszerûen folytatják, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos villamosenergia-ellátást. Az új verzió azonban a közvilágítási szolgáltatásra is explicite elõírja: a MEKH a közvilágítási berendezések üzemeltetésére más közvilágítási engedélyest vagy elosztót jelölhet ki, ha az a közvilágítással kapcsolatos kötelezettségét megszegi, és ezzel veszélyezteti a közvilágítás folyamatos biztosítását. Az új engedélyes kijelölését követõen köteles az üzemeltetéssel kapcsolatos kérdésekrõl a korábbi engedélyessel vagy a közvilágítási berendezés tulajdonosával, továbbá szükség esetén a közvilágítási berendezés tartószerkezeteken és létesítményekben történõ elhelyezésérõl azok tulajdonosával megállapodni. A javaslattevõk a közbiztonság fönntartásának érdekére hivatkozva indokolják kezdeményezésüket, amely óhatatlanul felveti a gyanút, hogy esetleg az esztergomi eset megismétlõdésére számítanak.

A hivatal kötelezheti az eszközök tulajdonosát arra, hogy a villamosenergia-ellátáshoz és -termeléshez, átvitelhez, elosztáshoz, szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, rendszerirányításhoz szükséges eszközöket bizonyos, költségalapú díj ellenében üzemeltetésre adja át a kijelölt más engedélyesnek. Ennek nem teljesülése esetén bírságot szabhat ki rá. A pontosítás szükségességének oka, hogy az engedélyes és az engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges eszköz tulajdonosa nem minden esetben esik egybe.

Jön a víziközmû-nyilvántartás

Ez a módosító is változtatna a víziközmû szabályozáson. E szerint szükséges egy Nemzeti Víziközmû Nyilvántartás létrehozása, amit az indokol, hogy a vízközmû-szolgáltatás területén központi és közhitelesnek tekinthetõ adatbázis jelenleg sehol sem mûködik az országban. Az ivóvízellátással - vele együtt a szennyvízelvezetéssel, illetve a víziközmûrendszerekkel kapcsolatba hozható valamennyi adat kiemelt közérdeklõdésre tart számot, így a hozzáférést a társadalom számára feltétlenül biztosítani kell - fogalmaznak. Ezt az elvárást erõsíti az információ, önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény "A közérdekû adatok megismerése" címû fejezetének számos elõírása is.

A Nemzeti Víziközmû Nyilvántartás, mint közhiteles nyilvántartás lehet az egyetlen forrása a víziközmû-szolgáltatás tárgykörét érint õ adatoknak, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a nyomozó hatóságok elõtt folyamatban lévõ ügyek intézéséhez - áll az indoklásban. A társhatósági megkeresésekre a Nyilvántartás hiányában a Magyar Energetikai és Közmû-szabályozási Hivatal - amelyet a nyilvántartás létrehozására kiszemeltek - pillanatnyilag nem szolgáltathat hitelesnek tekinthetõ információt.