A kormány az alaptörvény értelmezését kéri a devizahitelekkel kapcsolatban az Alkotmánybíróságtól (Ab) - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pénteken az MTI-vel. Egyebek mellett az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezõi kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá, mert a devizaalapú kölcsönök törlesztõrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegei számára nehézséget okoz, ami elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésbõl adódó problémák végleges rendezését - áll a dokumentumban. Az indítvány kitér arra is: "a helyzetet bonyolítja, hogy a devizahitelezés, illetve a devizahitel-szerzõdések bíróságok általi megítélése sem egységes".

A kormány kérte az alaptörvény azon rendelkezésének értelmezését, amely szerint "Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erõfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait". Ezzel kapcsolatban az indítvány azt veti fel, hogy a vizsgált alkotmányos rendelkezésbõl közvetlenül levezethetõ-e valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentõs hátrányt okozó módon meghatározott szerzõdési feltételnek, illetve azt megerõsítõ bírósági döntésnek az alaptörvény-ellenessége.

A kérdés különösen a devizahitel-szerzõdések esetében az árfolyamkockázatnak kizárólag az adósra hárítását rögzítõ, a hitelezõ számára az egyoldalú kamatemelés lehetõségét viszonylag szabad mérlegelés alapján és széles körben biztosító, valamint az árfolyamrés alkalmazását elõíró szerzõdési feltételnek az alkotmányellenességére vonatkozik. Az indítvány szerint kérdés, hogy az alaptörvény rendelkezésébõl közvetlenül is levezethetõ-e az erõfölénnyel visszaélés, illetve a fogyasztói jogok megsértésének olyan formája, mértéke, amely - akár külön jogszabályi tiltó vagy korlátozó rendelkezés nélkül is - alaptörvény-ellenes lehet.

Továbbá kérdés az is, hogy alkalmazható-e az alaptörvény gazdasági erõfölényre és fogyasztói jogok védelmére vonatkozó rendelkezése közvetlenül olyan esetben, amikor a fogyasztók széles tömege kerül súlyos helyzetbe valamilyen szerzõdéstípus miatt, és a bíróságok következetlenek annak megítélésében, hogy e szerzõdéstípus megfelel-e a jogszabályi feltételeknek - olvasható a dokumentumban.

Az alaptörvény két másik passzusának értelmezését is kéri a kormány az Ab-tõl: az egyik azt mondja ki, hogy Magyarország demokratikus jogállam, a másik pedig, hogy az emberi méltóság sérthetetlen. Ezzel kapcsolatban a kormány Ab-hez intézett beadványa azt veti fel, hogy "milyen - az alkotmányhoz képest mennyiben eltérõ - alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerzõdéseknek jogszabály útján történõ módosítására". Az indítvány emlékeztet rá: az Ab már egy 1991-es határozatában megállapította, hogy kivételes esetben az állam már megkötött szerzõdések tartalmát is meghatározhatja.

Erre különösen a hosszú távú szerzõdések esetén kerülhet sor, ahol fennáll annak a veszélye, hogy a szerzõdéskötéskor nem látott olyan változások zajlanak le, amelyek a felek valamelyikének érdekét lényegesen sértik, és amelyek tudatában nem - vagy más tartalommal - kötöttek volna szerzõdést. Ha ezek a változások társadalmi méretet öltenek, a szerzõdések nagy számát érintik, a körülmények megváltozása az állam beavatkozását teheti szükségessé. Az indítvány kitér arra is: "nem kétségbe vonva azt, hogy Magyarország gazdasági berendezkedése külön alaptörvényi rendelkezés hiányában is piacgazdaságnak minõsül, kérdéses, hogy (...) az alaptörvény milyen, - logikusan, mennyivel enyhébb - feltételeket szab a fennálló szerzõdések tartalmának jogszabály útján történõ módosításához".

Az emberi méltósághoz való alapjoggal összefüggésben az indítvány emlékeztet rá, hogy az Ab az egyéni cselekvési autonómia egyik megnyilvánulási formájaként határozta meg a jogügyletek létrehozásának szabadságát, amely más alapjogokhoz hasonló feltételekkel, más alkotmányos jog vagy érték védelme érdekében, az elérendõ céllal arányos mértékben korlátozható. Nem egyértelmû azonban, hogy az általános cselekvési szabadság korlátozásának feltételei ebben a tekintetben mennyiben mások - feltételezhetõen enyhébbek - az alaptörvény, mint a korábbi alkotmány esetén.

A jogállamiság, a jogbiztonság, a jogrend kiszámítható, átlátható változásának alkotmányos követelményével összefüggésben az indítvány megjegyzi, hogy a jogrendszer stabilitásába vetett bizalom védelme a tartós jogviszonyok alanyait is megilleti. A különbözõ szerzõdések megkötése ugyanis arra a bizakodásra épül, hogy a szerzõdést a részes feleken kívül más nem változtathatja meg. A fennálló szerzõdések jogszabály útján történõ módosításának lehetõsége tehát a jogbiztonságból fakadó bizalomvédelem követelménye alapján is korlátozás alá eshet.

Így tehát kérdéses, hogy a jogbiztonság elve alapján mennyiben eltérõ feltételekkel lehetséges a megkötött szerzõdések tartalmának jogszabály útján történõ meghatározása - áll a dokumentumban.

Megkapta az Ab az indítványt

Az Alkotmánybíróság (Ab) megkapta és a probléma társadalmi súlyának megfelelõen kezeli a kormány devizahiteles szerzõdésekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványát - mondta Bitskey Botond, a testület fõtitkára pénteken az MTI érdeklõdésre. Arra a kérdésre, hogy mikor várható döntés, a fõtitkár egyelõre nem tudott válaszolni. Mint mondta, a törvény ebben az ügytípusban nem szab határidõt, ám az Ab az indítványt a jelentõségéhez mérten kezeli.

Ha beérkezik egy indítvány, a testület ügyrendje szerint az elnök kijelöli az ügy elõadó bíráját, aki hozzáfog a határozattervezet készítéséhez, amelyet az Ab teljes ülése megvitat, és amikor többségi vélemény alakul ki, megszülethet az Ab döntése. Az új alkotmány életbe lépése, 2012. január 1-je óta a kormány három alkalommal kért alkotmányértelmezést az Ab-tõl: tavaly a médiatörvénnyel, illetve az uniós alapszerzõdésekkel, idén pedig a médiatanács elnökének képesítési feltételeivel összefüggésben.

Az Ab más eljárásaitól eltérõen ebben az ügytípusban nem semmisít meg jogszabályt, illetve nem függeszti fel annak alkalmazását, hanem értelmezi az alaptörvény rendelkezését konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben abban az esetben, ha az értelmezés közvetlenül levezethetõ az alaptörvénybõl.