A jegybank állásfoglalást juttat el a hitelintézeti partnereinek az õstermelõk és családi gazdálkodók hitelezésérõl, mert nem tartja az NHP feltételrendszerével ellentétesnek a Magyarország területén mûködõ több mint 500 ezer õstermelõ és családi gazdálkodó hitelezését. A módosítások között szerepel az ügyfelenként maximálisan felvehetõ hitelösszeg megemelése: az NHP elsõ és második szakaszára összevontan fennálló forintügyletekre - új hitelek nyújtása és forinthitel-kiváltások - és devizahitelek kiváltására külön-külön a jelenleg érvényes 3-3 milliárd forintos felsõ korlát 10-10 milliárd forintra emelkedik. Továbbá bõvül a hitelnyújtó szervezetek és az engedélyezett termékek köre is, a lízinggel.

Az MNB közleménye leszögezi: a program továbbra is a kis- és középvállalkozások (kkv) hitelhez jutását kívánja elõsegíteni, a résztvevõk körének meghatározásánál a kkv-törvény fogalmai az irányadóak. Az NHP-ban részt vevõ vállalatok körét illetõen sem ágazatok, sem egyéb kritériumok tekintetében nem határoznak meg sem kizáró, sem megengedõ feltételeket, leszámítva a visszaélések elkerülése érdekében tett korlátozásokat.

A közlemény rámutat: a maximálisan felvehetõ hitelösszeg megemelésével azok a kkv-k sem szorulnak ki az NHP második szakaszából, amelyek az elsõ szakaszban forinthitel-kiváltás miatt a limit megemelésének hiányában már nem tudnák beruházási terveiket refinanszíroztatni a második szakaszban. A jegybank szeptember végi adatai alapján a teljes kkv-hitelállomány csaknem 25 százalékát teszik ki a 3 milliárd forintnál nagyobb összegû kölcsönök, amelyek döntõ hányada beruházási hitel. A hitelösszeg megemelése a középvállalatok beruházásainak finanszírozásában játszhat szerepet, ami nagymértékben hozzájárulhat a hazai foglalkoztatás és export bõvítéséhez.

A lízingügyletekkel tovább bõvül az eszközalapú finanszírozás lehetõsége. A lízingcégek bevonásával a tájékoztatás szerint az MNB azon a korábbi korlátozáson enyhít, hogy a II. pillérben csak hitelintézetek által nyújtott lízing váltható ki. A pénzügyi vállalkozások által korábban nyújtott lízingek nagy arányban deviza alapúak, így ennek megengedésével számos kkv szabadulhat meg árfolyamkitettségétõl. Jóllehet a lízingcégek által nyújtott lízing kiváltására eddig is jelentõs igény mutatkozott a vállalkozások részérõl, ezt a korlátozást a lízingcégek védelme tette szükségessé. Ennek hiányában ugyanis a program elsõ szakaszában tömegével váltak volna meg tõlük az ügyfeleik, miközben lízingcégek a programban eddig nem vehettek részt, ezáltal mûködésük ellehetetlenült volna.

Az MNB jelezte: a feltételek kialakításakor tekintettel volt azok pénzügyi közvetítõrendszerre gyakorolt hatásaira és a versenysemlegességi szempontokra is, a döntés elõtt egyeztetett a Magyar Lízingszövetséggel, és további konzultációt kíván folytatni a részletszabályok kialakítása során. A jegybank a következõ napokban még egyeztet a hitelintézetek szakértõivel, és számít a garanciaszervezetek fokozottabb szerepvállalására, hogy a kisebb, kockázatosabb vállalkozások is megerõsödhessenek, növekedhessenek.

A jegybank 2013 áprilisában hirdette meg a növekedési hitelprogramot. A három pillérbõl álló program elsõ két pillérének célja a kis- és középvállalkozások forint alapú hitelhez jutásának elõsegítése, és ezáltal a pénzügyi stabilitás megerõsítése volt. A monetáris tanács 2013. szeptember 11-én a program folytatásáról döntött. Az NHP második szakasza során a teljes 2000 milliárd forintos keretösszeg, illetve abból az elsõ 500 milliárd forintos részlet 90 százaléka csak új hitelek nyújtására, míg 10 százaléka a meglévõ hitelek kiváltására fordítható.