Banki jogászok örömmel üdvözölték, hogy másodfokon ismét az egyik bank került ki egy devizahiteles perbõl gyõztesen (azért megjegyezzük, mindez nem kilóra megy, a döntések között akad ilyen is, olyan is). Legfrissebben a Fõvárosi Törvényszék találta úgy, hogy az OTP egyoldalú szerzõdést lehetõvé tevõ oklistája laikusok számára is érthetõ. Mint megállapították: a módosítás mértékét, arányát az ügyfélnek joga van vitatni már a módosítás hatálybalépését megelõzõen, erre szolgál a változás meghirdetése és hatálybalépése között megállapított fellebbezési határidõ (15, illetve 60 nap). Emellett arra is kitértek, hogy a szerzõdésben nem szükséges külön kimondani, hogy a bank a döntésétõl független körülmények bekövetkezése esetén és a körülmények változásával arányban jogosult a szerzõdésmódosításra.

Mindez azonban a Kúria december 16-ára ígért jogegységi döntése tükrében akár mindegy is lehet. A legmagasabb bírói fórum ugyanis akkor igen rázós kérdéseket is a napirendre tûz (ilyen például, hogy egyáltalán devizahitel-e a devizahitel). A Kúria Polgári Kollégiumának (PK) vezetõje, Wellmann György többször hangsúlyozta, hogy a bírákat nem befolyásolhatja, hogy döntésük milyen hatással van a felekre. Mint mondta: "a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak".

Több végtörlesztõ is ugrásra készen várja a fejleményeket

Ezt azonban érezhetõen kétségbe vonják bizonyos adósokat képviselõ csoportok, és alighanem az õ kegyeiket keresve maga a kormányzat is. Az MTI tudósítása szerint az Alkotmánybíróság már megkapta a devizahitel-szerzõdések jogértelmezésére irányuló kormányzati indítványt. A testület fõtitkára a várható döntés idõpontjáról nem beszélt, mint mondta: a törvény ebben az ügyben nem szab határidõt, de a testület az indítványt a probléma társadalmi súlyának megfelelõen kezeli. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium indítványa annak megállapítását kéri, hogy a devizahiteles szerzõdések alkotmányellenesek-e, és meg lehet-e azokat változtatni utólag, jogi úton. Több jogász is felvetette portálunknak, hogy érdekes módon a végtörlesztés elhatározásakor nem foglakoztak azzal, hogy annak a döntésnek mik a jogi aspektusai. Mint hozzátették: ezzel együtt, ha alkotmányossági kifogás lesz a devizahitelezéssel kapcsolatban, az nem hagyja érintetlenül a végtörlesztéssel lezárt ügyeket sem.

Már több olyan olvasói jelzést is kaptunk, hogy végtörlesztettek ugyan, de fontolgatják, hogy még pert is indítanak. A devizahitelesek képviselõjeként szinte a semmibõl felbukkant – sokak által kifejezetten a kormányzat által kreált formációnak tartott – Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF–CÖKA) élesen támadta a Kúria legutóbbi jogegységi döntését. Arról beszéltek, hogy ezzel igyekeznek ellehetetleníteni az adósok jogorvoslati lehetõségeit, sõt õket ezzel egyenesen „csapdába csalták”.

A kifogásolt passzus szerint a teljes semmisség megállapítása iránti kérelem esetén a szerzõdés eredeti értéke alapján kell a vesztesnek lerónia a hat százalékos illetéket. Léhmann György siófoki ügyvéd portálunk érdeklõdésére elmondta: ez eddig is így volt. Õ érzékelhetõen üdvözölte az állásfoglalást, mivel az azt is kimondta, hogy nem így kell eljárni akkor, ha nem határozható meg a per tárgyának értéke (a Léhmann-perek tipikusan ilyenek). Néhány bíró viszont korábban megpróbálta az általa indított perekben is a kölcsönösszeget venni alapul. Más jogászok viszont azt hangsúlyozták, hogy a gyakorlatban a felperes adós többnyire olyan anyagi helyzetben van, hogy a bíróság költségmentességben részesíti, vagyis anélkül perelhet, hogy bármilyen illetéket meg kellene fizetnie.

„Kakukktojás” került a Polgári Törvénykönyvbe

A CÖF felháborítónak tartotta azt is, hogy a Kúria kimondta: egy érvénytelenségi kereset indításakor a bank viszonkeresetet kezdeményezhet, és ha a pénzintézet nem vitatja a szerzõdés érvénytelenségét, elszámolást kérhet. Az M1 reggeli mûsorában a CÖF-elnök úgy nyilatkozott, hogy „ezzel a megoldással a bank a kormány eddigi összes devizateles-megsegítõ intézkedését annullálhatja, és elõfordulhat az is, hogy az adósnak például 10 millió forintot kell azonnal visszafizetnie, amire valószínûleg nem lesz képes".

Ebben a kérdésben sikerült banki jogászoktól is véleményt kérnünk. Mint elmondták: a Ptk-ban 2012-tõl szerepel (és ezen az új szabályozás sem változtatott), hogy valaki anélkül kérheti bármely szerzõdés érvénytelenségének a megállapítását, hogy egyúttal az érvénytelenség jogkövetkezményeinek az alkalmazását is kérné. Ez a „kakukktojás” teszi lehetõvé, hogy félúton megálljon egy ügy, ezért kellett a Kúriának rendezni az elvarratlan szálakat (ha már a jogalkotó ezt nem tette meg).

Úgy gondolják egyébként, hogy még a jogi közvélekedésben is meggyökeresedett az a téves képzet, hogy az érvénytelenségnek egyetlen következménye létezik, az eredeti állapot helyreállítása. Szerintük ez téveszthette meg elhamarkodott véleményalkotásakor a laikus CÖF-elnököt is. Hozzátették némi éllel azt is, hogy remélik, az elnök nem arra gondolt, hogy az érvénytelenség esetén az adósnak nem kell tovább semmit fizetnie (urambocsá, még a bank fizet vissza neki), ugyanakkor megtarthatja a hitelbõl vásárolt vagyontárgyát is.