Utolsó módosítás: 2013-12-07 19:29:34 |
|
Ezzel a címmel indít interaktív osztályfõnöki órákból álló programot középiskolásoknak a KIM a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal (NAIH) együttmûködve. A program részleteit Balatoni Monika, a KIM társadalmi kapcsolatokért felelõs államtitkára és Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke sajtótájékoztatón ismertette csütörtökön. Balatoni Monika elmondta: január közepétõl az országban összesen harminc középiskolába látogatnak el a foglalkozások vezetõi, és intézményenként mintegy száz gyermeknek tartanak interaktív órát.
Problémákat okozhat egy poszt is
A másfél órás foglalkozások keretében a diákok a többi közt azzal szembesülhetnek, hogy milyen jogsértéseket követnek el velük szemben a világhálón, vagy akár saját maguk hogyan hágják át az adatvédelmi és egyéb törvényeket. Programjuknak azért választották Az internet nem felejt címet, hogy a fiatalokat felvilágosítsák: késõbb is problémáik származhatnak egy rosszul kezelt közösségi oldal miatt. A munkaadók jelentõs része ugyanis megnézi leendõ munkavállalóinak a közösségi hálón való bemutatkozását, és sokan elismerték, hogy az ott látottak miatt már utasítottak el jelentkezõket.
Emlékeztetett rá: már az Országgyûlés tárgyalja a tárca második gyermekbarát törvénycsomagját, amelynek egyik pillére a gyermekbarát internet. Egyrészt szabályozzák benne az internetszolgáltatók által ingyenesen rendelkezésre bocsátandó szûrõprogramok kezelését, másrészt azt is elõírják, hogy 2014 szeptemberétõl a közintézményekben és a nyilvános könyvtárakban már e szoftverek használata által a gyermekek és fiatalok ne juthassanak el olyan internetes tartalmakhoz, amelyek számukra károsak.
Szabályozni kell a gyerekek netezését
Elmondta, a világon naponta átlagosan 172 millióan nézik meg Facebook-oldalukat és huszonnégy óra leforgása alatt csaknem 250 millió fényképet és 864 ezer órányi videót töltenek fel rá. Világszerte több, az internetezésre is alkalmas iPhone-t értékesítenek, mint ahány gyermek születik, ezért az államtitkár szerint szabályozni kell a gyermekek világhálón való aktív részvételét.
Magyarországon a hatéves gyermekek ötöde netezik és átlagosan 10 és fél éves kortól már mindenki önállóan használja a világhálót, tízbõl hét gyermek pedig sem tanárával, sem szüleivel nem beszél az ott megnézett tartalmakról - ismertette.
A 11 és 14 év közöttiek 91 százaléka játszik a neten, 82 százalékuk zenehallgatásra is használja és 77 százalékuk közösségi életet él a világhálón. Egy felmérés során minden harmadik gyermek azt állította, hogy a megelõzõ három hónapban legalább egyszer zaklatták kortársai az interneten keresztül - fûzte hozzá -, errõl azonban csak tíz százalékuk szólt szüleinek.
Az államtitkár az internetes zaklatást olyan tendenciának tartotta, amelyre az igazságügyi tárcának is oda kell figyelnie, és a veszélyek mellett a lehetõségekre is fel kell hívni a figyelmet: az adatvédelemre és a személyiségi jogok érvényesítésére vagy akár a szerzõdi jogok betartására.
Hétezerötszáz kiskorút találtak társkeresõ oldalakon
Mint mondta, az elektronikus zaklatás egy olyan újszerû fogalom a jogalkotásban, amelyre a késõbbiekben nagyobb hangsúlyt kell helyezni, de közölte azt is: jelenleg a magyar jog a felhõalapú szolgáltatásra és adatkezelésre sem rendelkezik törvényi elõírásokkal. Hozzátette: erre egyelõre egész Európában keresik a megoldást.
Péterfalvi Attila arról számolt be: hivatala fontosnak tartja a fiatalok segítését, hiszen a fenyegetõ e-mailek, a bántó kommentek vagy a közösségi hálón zajló kiközösítések miatt már Magyarországon is követtek el öngyilkosságot.
Beszámolt a NAIH eddigi gyermekjogi projektjeirõl, amelyekben jogászok és informatikusok mellett pszichológusok, pszichiáterek is részt vesznek. A többi közt arról a kiadványról szólt, amely 10-16 éves fiatalokkal ismerteti meg az internethasználat szabályait. A hivataluk és a rendõrség által kezelt esetek ismertetése mellett olyan szempontokra is rávilágítják benne a figyelmet: helyesen jár-e a szülõ, ha fotókat tesz közzé gyermekérõl.
Egy hivatalból indított vizsgálatuk során mintegy hétezer-ötszáz kiskorú regisztráltat találtak az internetes társkeresõ oldalakon. A tapasztalatokról szólva közölte: egyes szolgáltatók kérésükre azonnal törölték adataikat, míg mások nem mûködtek együtt a hatósággal.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|