A tudósok régóta szeretnének egy egységes elméletet alkotni, amivel teljes egészében leírhatják a kozmosz mûködését. Többször is cikkeztünk ennek a nehézségeirõl, jelenleg ugyanis két egymástól független elmélet uralkodik, a parányi dolgokat leíró kvantummechanika és az egészen nagy tömegû objektumok mûködését magyarázó általános relativitás, melyeket alternatív elméletekkel próbálnak összehozni egymással.

A féregjárat, hivatalos nevén az Einstein-Rosen híd, alapelvét tekintve a tér-idõ meghajlításával a világegyetem, vagy akár két univerzum két távoli pontja közötti utat vágja le. A dolog érdekessége, hogy a kvantummechanika is rendelkezik egy részecskéket, például az elektronokat összekötõ jelenséggel, a kvantum-összefonódással. "Ez azoknál az elektronoknál is mûködik, amiket akár fényévek választanak el egymástól" - magyarázta Kristan Jensen, a New Yorki Stony Brook Egyetem elméleti fizikusa.

Einstein gúnyosan "kísérteties távoli hatásnak" nevezte ezt a látszólag lehetetlen kapcsolatot, mindazonáltal számos kísérlet bizonyította, hogy a kvantum-összefonódottság olyannyira valódi, hogy több fejlett technológia jövõbeli alapjául is szolgálhat. Ilyenek a jelenlegi technikák számára elképzelhetetlen számítási teljesítménnyel rendelkezõ kvantumszámítógépek, és a feltörhetetlen kvantumtitkosítás. "Az összefonódás a kvantummechanika egyik legbizarrabb, ugyanakkor legfontosabb tulajdonsága" - mondta Jensen. Amennyiben az összefonódás valóban kapcsolatba hozható a féreglyukakkal, az segítheti a kvantummechanika és az általános relativitás rég áhított összeegyeztetését, jó eséllyel ugyanis ugyanarról a jelenségrõl van szó egészen parányi és rendkívül nagy méreteken.

Legutóbb Juan Martin Maldacena, a Princeton, és Leonard Susskind, a Stanford Egyetem elméleti fizikusai hozták összefüggésbe a két jelenséget, egész pontosan azt igyekeztek bizonyítani, hogy a féregjáratok egymással összefonódott fekete lyukak. Magyarázatuk szerint a fekte lyukak összefonódottsága többféleképpen is létrejöhet. Például két fekete lyuk elméletileg kialakulhat egy idõben, melyek "automatikusan" összefonódottá válnak. Egy másik verzió szerint a fekete lyuk által kibocsátott sugárzás csapdába eshet és összeomolhat egy fekete lyukba, az így keletkezõ új objektum pedig összefonódik az õt létrehozó fekete lyukkal.

Maldacena és Susskind nem csupán azt feltételezik, hogy a féregjáratok összefonódott fekete lyukak, hanem azt is, hogy az összefonódottság általában véve a féreglyukakhoz köthetõ. Elméletük szerint az összefonódott részecskéket, mint az elektronokat, vagy fotonokat is féregjáratok kötik össze egymással, még ha ezek egészen parányiak is.

Elsõ hallásra egy ilyen állítás teljesen abszurdnak tûnhet, különösen, hogy az összefonódás ott is mûködik, ahol a gravitáció nem játszik szerepet. Jensen és kollégája, Andreas Karch, a Seattle-i Washington Egyetemen megvizsgálták, hogyan viselkednek az összefonódott részecskepárok egy szuperszimmetrikus elméletben, ami ugyancsak a kvantummechanika és az általános relativitás egységesítésén fáradozik, lényege, hogy ha egy adott kvantummechanikai rendszer csak három dimenzióban létezik, viselkedése megmagyarázható az általános relativitás négy dimenziójával - a tér három, valamint az idõ negyedik dimenziójával. Mindez abból ered, hogy a világegyetem bármely háromdimenziós tartománya leírható a tartomány kétdimenziós határán kódolt információval, hasonlóan ahhoz, ahogy a kétdimenziós hologram információt tárol a háromdimenziós tárgyakról.

Jensen és Karch szubatomi részecskepárokkal végzett kísérlete szerint az összefonódott párok egy négy dimenzióval rendelkezõ univerzumban ugyanúgy viselkednek, mint a féregjáratok egy ötödik dimenzióval rendelkezõ univerzumban, ami arra utal, hogy az összefonódottság és a féregjáratok egy és ugyanaz a jelenség lehet. "Az összefonódott párok egy féregjárattal rendelkezõ rendszer holografikus képeit adták" - mondta Jensen, amit az MIT Julian Sonner vezette kutatócsoportja is megerõsített. "Az eredmények alapján talán jobban megismerhetjük az összefonódottság és a tér-idõ közötti viszonyt".