Az elmúlt napokban igazi téli idõjárás köszöntött Magyarországra. Az ország több részén volt fagy, hózápor, és szélvihar. A lakás-, és családi ház tulajdonosoknak viszont az ítéletidõ ellenére sem szabad megfeledkezniük arról, hogy a havassá és jegessé vált járdák plusz kötelességet jelentenek számukra. A hótakarításról, s a biztonságos gyalogos forgalom biztosításáról a legtöbb esetben nekik kell gondoskodniuk.

A helyi közutak és közterületek fenntartása az önkormányzatok feladata, azonban a legtöbb helyen az önkormányzat elõírhatja - és a legtöbb helyen elõ is írja -, hogy az adott településen, vagy kerületben ingatlantulajdonnal rendelkezõ személyek kötelesek eltakarítani a havat az ingatlan elõtti járdaszakaszról, illetve kötelesek azt csúszásmentes állapotban tartani. Sõt, az elõírás természetesen a tulajdonosok jogi felelõsségét is magával vonja. Tehát abban az esetben, ha valaki az ingatlanunk elõtti, veszélyessé vált járdán a "nyakát szegi", akkor kötelesek vagyunk az "okozott" kárt megtéríteni. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos esetekben akár gondatlanságból elkövetett bûncselekmény miatt is felelõsségre vonhatnak.

Egy családi ház esetében teljesen egyértelmû, hogy kinek a kötelessége a hó-, és jéghelyzetrõl gondoskodni, egy társasháznál azonban már sokan nincsenek tisztában ezzel. Pedig a helyzet egyszerû. Mivel a tulajdonos kötelezettsége a csúszásmentesítés, így egy társasház albetéteseit ugyanaz a felelõsség terheli, mint egy családi ház tulajdonosát. Éppen ezért tévhit például, hogy a közös képviselõ feladata a hó eltakarítása, s a járdák biztonságossá tétele. A társasházakról szóló törvény tartalmazza a közös képviselõ mûködésével és a feladataival kapcsolatos rendelkezéseket. Ezek elsõsorban - a teljesség igénye nélkül - a társasház képviseletére, illetve a közös költséggel kapcsolatos ügymenetre terjednek ki, s nincs benne elõírva a hó eltakarítása, s a csúszásmentesítés.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy társasház lakóközösségének nincs joga megállapodni arról, hogy a téli munkálatokat a közös képviselõ, vagy egy alvállalkozó végezze el helyettük. Érdemes azonban kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy a szerzõdött féllel a törvényi elõírásoknak teljes mértékben megfelelõ alvállalkozói szerzõdés köttessen. Ennek hiányában ugyanis szintén elõtérbe kerül a felelõsség áthárítása, s végül az okozott kárt a lakókkal téríthetik majd meg.

Sózás? Akár 50 ezer forintos bírságot is kaphatsz

Az egyes szabálysértésekrõl szóló kormányrendelet egyik passzusa értelmében akár ötvenezer forintra is bírságolható az, aki a háza elõtti csúszásmentesítést sóval végzi el (a Fás növények védelmérõl szóló rendelet szerint csak ott tilos sózni, ahol fás növények vannak - a szerk.). A tiltás nem véletlenül született; a só ugyanis súlyosan károsítja környezetünket. Arról már nem is beszélve, hogy a só tönkreteszi a cipõt, károsítja az autók gumiját, alvázát, a kerékpárgumit, idõvel "felzabálja" az aszfaltot, a betont, és nem tesz jót a kutyák-macskák mancsának sem. A ház körüli csúszásmentesítésre a sózásnál sokkal jobb megoldást jelentenek az alternatív csúszásmentesítõ anyagok és egyéb megoldások. A célnak megfelel a homok, a sóder, a természetesen lebomló faforgács vagy fahamu, a nádfonat és a több nemzeti parkban is sikeresen alkalmazott gránitkõ-zúzalék.