A luxemburgi székhelyû Európai Bíróság egy magyar devizahitelpert tárgyalt csütörtökön. Az ítélkezõ fórum az úgynevezett Kásler-ügy részleteit tekintette át. Az európai eljárás elõzménye, hogy Kásler Árpád és felesége devizahitelügyben tavaly jogerõsen pert nyert a Szegedi Ítélõtáblán az OTP-vel szemben. A pénzintézet a döntés felülvizsgálatát kérte a Kúriától, és a magyar legmagasabb ítélkezõ fórum három kérdést tett fel az uniós bíróságnak. Az eljárás kezdeti szakaszában a peres felek, valamint a tagállamok, egyes szervezetek tehettek észrevételt a magyar devizavitáról. Az OTP és a magyar kormány mellett az Európai Bizottság, és több uniós ország is elküldte írásos véleményét. Az Európai Bíróság csütörtökön nem hozott döntést, a határozat kihirdetése három-négy hónap múlva várható.

Kásler Árpád az M1 Ma reggel címû mûsorában azt mondta: mindegyik vélemény száz százalékban alátámasztotta azt, hogy a magyar Kúria vizsgálhatja az ügyet. Mint mondta: öt éve húzódik ez az ügy, és a magyar igazságszolgáltatás szegénységi bizonyítványa, hogy még nem tudta lezárni. Sajnos az Európai Bíróság asztalára csak egy kis szelet került abból az ügybõl, ami csõdbe jutatta a lakosság egyharmadát – tette hozzá.

Hangsúlyozta: az ókori Rómában sem lehetett kölcsönnek nevezni egy olyan összeget, ami nem létezik. Mára teljesen bizonyított, hogy semmilyen deviza nem vett részt e jogügyletekben. Itt egy megelõlegezett devizaadásvétel-jogügylet történt, csak kölcsön jogcímen tüntették fel. Egyfelõl a deviza-adásvételre az emberek szerzõdési akarata nem terjedt ki, másrészt ezekben az ügyletekben jogellenesen számoltak fel kamatot – magyarázta Kásler Árpád.

Úgy vélekedett, az ügy mára politikai kérdéssé vált. "Aki azt szeretné, hogy ezek a hitelek 180 forintos svájcifrank-árfolyamon legyenek rögzítve, azok szavazzanak továbbra is a Fideszre. Akik azonban azt szeretnék, hogy ezek a hitelek el legyenek törölve, szavazzanak A Haza Nem Eladó Mozgalomra" – hangoztatta a devizaadós, aki erre személyében vállalt garanciát. Azt is mondta: az ügyben a felelõsök törvényszék elé kerülnek. Utóbbiak között említette Csányi Sándort, az OTP elnökét, Polt Péter legfõbb ügyészt, illetve Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt, valamint Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnököt.

Szerinte a devizahiteles ügyekkel a polgári bíróság nem tud mit kezdeni, ezt az utóbbi öt év bebizonyította, ezért büntetõügyként kell kezelni a kérdést. Hamis, kölcsön jogcímet tüntettek fel olyan ügyletekre, amelyek nem számítanak kölcsönnek. Ráadásul a közbizalom elleni bûncselekményt is elkövették – érvelt Kásler Árpád.