A szén-monoxid-mérgezés kockázata jelentõsen csökkenthetõ a tüzelõ-, fûtõ- és fõzõberendezések rendszeres karbantartásával, a lakás megfelelõ szellõzésének biztosításával, valamint azzal, ha szén-monoxid-érzékelõt telepítenek azokba a helyiségekbe, amelyekben nyílt lánggal üzemelõ berendezés van - közölte a szóvivõ. Az érzékelõ csak akkor nyújt megfelelõ védelmet, ha a használati utasításnak megfelelõ helyen és módon telepítik, és megbízható cég gyártotta.

Hajdu Márton közleményében emlékeztetett arra, hogy október óta kötelezõ szén-monoxid-érzékelõt használni azokban a bölcsõdékben, óvodákban, iskolákban, kórházakban és bentlakásos intézményekben (idõsotthonokban, rehabilitációs intézményekben), szórakozóhelyeken, szállodákban és panziókban, amelyekben a közösségi helyiségben vagy a vele egy légtérben lévõ helyiségben nyitott égésterû tüzelõberendezés van. Azokat az új épületeket pedig, amelyek nyitott égésterû tüzelõberendezéssel vannak felszerelve, már csak akkor lehet használatba venni, ha szén-monoxid-érzékelõ mûködik bennük.

December eleje óta csak az EU tagállamaiban és Törökországban gyártott vagy forgalomba hozott, illetve az izlandi, liechtensteini, valamint a norvég gyártású érzékelõket fogadják el a hatóságok. A jogszabályi elõírások teljesülését a kéményseprõk vizsgálják a kémények idõszakos ellenõrzésekor. Õk ellenõrzik a szén-monoxid-érzékelõ mûködõképességét is, hiányosság vagy szabálytalanság esetén értesítik a tûzvédelmi hatóságot, amely figyelmezteti az ingatlan tulajdonosát. Ha a tulajdonos nem tesz eleget kötelezettségének, a hatóság ötezertõl harmincezer forintig terjedõ bírságot szabhat ki.

Az OKF szóvivõje azt kéri, hogy ha valaki a szén-monoxid-mérgezés tüneteit (fejfájás, émelygés, szédülés) észleli magán vagy a környezetében lévõkön, azonnal hívja a 105-ös segélyhívó számot.