Az idei negyedik negyedévben a növekedés éves üteme akár 2,8 százalékra is gyorsulhat, így 2013-ban az éves átlagos GDP-bõvülés elérheti az 1,2 százalékot. Részben az áthúzódó hatásoknak köszönhetõen 2014-ben a GDP-növekedés üteme a 2 százalékot is meghaladhatja, és 2015-re is marad tartalék egy 2 százalék fölötti növekedési ütemhez - írja az MTI-hez eljuttatott elemzésében a TakarékBank.

Ahhoz azonban, hogy 2015-öt követõen a növekedési dinamika tovább emelkedhessen, a potenciális növekedési tényezõkben jelentõs javulásra lenne még szükség, ez lesz a gazdaságpolitika legfontosabb kihívása a 2014-2018-as választási ciklusban - teszik hozzá. Az infláció csaknem negyvenéves mélyponton jár, amiben nagy része van az adminisztratív árintézkedéseknek, a statisztikai hatásoknak és a világpiaci energia- és élelmiszerárak kedvezõ alakulásának.

A már bejelentett intézkedések, illetve a várható világpiaci áralakulás figyelembevételével az infláció tovább csökken a következõ hónapokban, és jövõre is kényelmesen a középtávú cél alatt marad, éves átlagban 1,5 százalék lesz, bár az év vége felé már 3 százalék közelébe emelkedik vissza. Miután a következõ 6-8 negyedévben az infláció éves üteme a középtávú cél toleranciasávja alatt, illetve azon belül marad, így lehetõség van további kamatcsökkentésre is. A prognózisban 2013 végére 3 százalékos alapkamattal számolnak.

A további monetáris lazításnak gátat szabhat, hogy azzal tovább csökkenne a már amúgy is csekély kamattöbblet a forint- és a devizabefektetések között, amit a javuló magyar reálgazdasági mutatók által esetlegesen indokolt országkockázati felár-csökkenés csak ideig-óráig ellensúlyozhat.

Az elemzés szerint ezért a 3 százalékos szint elérése után a kamatvágás szüneteltetése, de legalább lassítása szükséges lenne ahhoz, hogy nyugodt lehessen az átmenet az enyhítésbõl az elkerülhetetlenül bekövetkezõ kamatemelési ciklusba, vagyis ez utóbbit ne a hirtelen romló külsõ finanszírozási körülmények kényszerítsék ki. A TakarékBank elemzõi szerint a kamatemelés legkésõbb 2015 elejétõl szükségessé válik, mivel 2014 végétõl az infláció fokozatosan a hosszabb távon fenntartható 3 százalék közeli szintre emelkedik vissza.

Az államháztartási mutatók a vártnál lényegesen erõsebb bevétel-oldali teljesülést jeleznek. A némileg enyhülõ kiadási szigor ellenére az idei hiány az elemzõk számításai szerint várhatóan a GDP 2,7 százalékára rúg majd, és fegyelmezett költségvetési politika mellett 2014-ben sem haladja meg a 3 százalékot.

Ha a tendenciák nem változnak, 2015-ben csökkenhet is a deficit GDP-arányos mértéke - olvasható a prognózisban. A GDP-arányos államadósság mutató az idén még nem csökken számottevõen, 2014-tõl viszont már komolyabban mérséklõdhet, hiszen a nominális kibocsátás növekedése is felgyorsul.

A külsõ egyensúlyi mutatók továbbra is Magyarország külsõ sebezhetõségének csökkenésére utalnak. A folyó fizetési mérleg, valamint a tõkemérleg együttes egyenlegeként az ország nettó finanszírozási képessége idén és jövõre a GDP 5 százalékát is eléri, és utána is csak mérsékelten csökken, amint a növekvõ belsõ kereslet az import növekedési ütemét az exporté fölé emeli.

Az államadóssághoz hasonlóan a nominális GDP vártnál alacsonyabb növekedése miatt a GDP-arányos bruttó külföldi adósság ugyan alig csökken 2013 végére, viszont 2014-15-ben már erõteljesebben mérséklõdhet, bár még az elõrejelzési idõszak végére is masszívan 100 százalék fölött marad - áll a prognózisban.