2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
Melyik az ideális tej?Forrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2013-12-13 12:00:31
A hõkezelés nincs hatással az ásványianyag-tartalomra, az ultrapasztõrözött tej éppen olyan jó, mint a forralt – állítja a tejipar. Most laboratóriumi keretek között teszteltek 12 különféle tejet, hogy kiderítsék, igaz-e ez az állítás.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete legutóbbi tesztjében azt vizsgálta, hogy a kalciumbevitel szempontjából – ami miatt a gyermekek számára a tejfogyasztás különösen fontos – valóban mindegy-e, hogy melyik tejes dobozt, üveget, zacskót emeljük le a polcról.

A hõkezelés nincs hatással az ásványianyag-tartalomra, az ultrapasztõrözött tej éppen olyan jó, mint a forralt. Hogy kiderítsük, igaz-e az állítás, szúrópróbaszerûen, laboratóriumi keretek között teszteltünk 12 különféle tejet. A tej ásványi anyag tartalma a hõkezelés után változatlan marad, átlagosan legfeljebb 10% vitamintartalom vész el, ami nem is baj, mert a tejet nem a (hõérzékeny) C-vitamin, hanem fehérje-, ásványi anyag-, kalcium- és D-vitamin-tartalma miatt fogyasztjuk. Éppen e tulajdonságai miatt gyermekkorban különösen fontos pillére az egészségnek a tejfogyasztás – olvashattuk egy tejjel kapcsolatos országos felmérésrõl szóló beszámolóban.

A tej egészségre gyakorolt hatásáról pro és kontra, a különbözõ hõkezelési eljárásokról és a tej élvezeti értékét befolyásoló hatásukról már írtunk a TudatosVásárló.hu oldalon. Most arra voltunk kíváncsiak, hogy ha legfontosabb célunk a kiegyensúlyozott kálciumbevitel, akkor tényleg mindegy-e, hogy melyik dobozt, üveget, zacskót emeljük le a polcról.

Mit vizsgáltunk?

Tesztünkben 12 különféle, különbözõ hõkezeléssel kezelt tejet vizsgáltunk laboratóriumi körülmények között. A tejeket szupermarketekben, kisboltban és mozgóárustól szereztük be. Mindegyik hõkezelési eljáráson (forralt, pasztõrözött, ultrapasztõrözött, nagyon magas hõmérsékleten hõkezelt) átesett típusból kétféle mintát küldtünk a Bálint Analitika Laboratóriumába.

Mivel tejet részben a kalciumbevitel miatt fogyasztjuk és adjuk a gyerekeknek, ezért tesztünkben azt vizsgáltuk, hogy a kalciumpótlás szempontjából, mennyire optimálisak a tejek. Mivel a kalcium felszívódását támogatja a magnézium és hátráltatja a magas foszfortartalom, ezért a kalcium mellett magnézium- és foszfortartalmat is megmérettük egy liter tejre vonatkozóan. Mivel a D3-vitamin is fontos szerepet tölt be a kalcium és foszfor felszívódásában és beépülésében, ezért ezt is szerettük volna megméretni, de az általunk felkért egyik labor sem tudott tejbõl D3-vitamint mérni. A ásványianyag-tartalom mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy a szúrópróbaszerûen kiválasztott tejek mennyire biztonságosak a fogyasztók számára, ezért aflatoxin-tartalmukat is megmértük.

Eredmények

A vizsgált tejek ásványianyag-tartalma között nem volt számottevõ különbség, tehát a különbözõ hõkezelési eljárások valóban nincsenek hatással a kalcium-, magnézium- és foszfortartalomra. Mind a 12 tej kalcium-, magnézium- és foszfortartalma megfelelõ volt.

A tejben a kalcium és foszfor aránya 1,2:1, az optimális arány azonban 1:1 lenne. Ezt az optimálisnak tartott arányt nem kaptuk a laboratórium mérései alapján egyik tej esetében sem. Öt tejnél 1,2:1 arány számolható, kettõ tejnél (Spar saját márkás és Etyek) 1,1:1 arányt, öt tej esetében 1,3:1 arányt kaptunk.

A Spar naturpur bio és az Etyek kimérõs tejnek volt a legközelebb a kalcium-foszfor aránya az optimálishoz. A Spar naturpur biotejnek nagyobb a magnéziumtartalma, mint az Etyek kimérõs tejnek, így vizsgálatunkban – ha kizárólag e szempontokat vesszük figyelembe – a legjobb összetételû tejnek a Spar naturpur biotejét tekinthetnénk.

A bevizsgált tejek aflatoxin-tartalma több esetben is kimutatható volt, de a határértéket egyik sem lépte át, tehát mindegyik tej biztonsággal fogyasztható. A legmagasabb értéket a Spar Naturpur bio tejben mértük, de még ez is jóval a határérték alatt volt. Vizsgálatunkkor 3 tejben (Cserpes, Milk szlovákiai, Jásztej) még a kimutatáshoz szükséges minimum értéket sem érte el az aflatoxin tartalom, ezért tesztünkben ezek a tejek tekinthetõk a legjobbaknak. (A részletes eredmények a letölthetõ táblázatban olvashatók.)

Mi a baj az aflatoxinnal?

Az aflatoxinokat penészgombák termelik. Leggyakrabban földimogyoróban találjuk meg, de elõfordul más élelmiszerekben (pl. szója, rizs, köles, kukorica, zab, bab, kávé), illetve a takarmányféleségekben is. A tejbe a szennyezett takarmányt fogyasztó állat testén keresztül jut be az aflatoxin.

Fõleg a csapadékos, meleg égövi országokban gyakoriak az aflatoxin-fertõzések. A gyártók felelõssége, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a termékek, a takarmányok aflatoxin-tartalmát. Bár hazánkban nem jellemzõ (bár nemcsak hazai kukorica aflatoxin-szennyezettség, de az extrém meleg és aszályos idõjárás, valamint egyes növényvédelmi problémák (pl. rovarfertõzés) együttes hatására a hazai termesztésû kukoricában is megjelenhet szennyezésként a penészgombák által termelt aflatoxin.

A biztonságos, határérték alatti aflatoxin-tartalmú tej termelésének feltétele a helyes takarmányozás, a lehetõ legalacsonyabb szennyezettségû alapanyagokból összeállított takarmányok használata, a szemes kukorica rostálása és az ún. toxinkötõk alkalmazása – tájékoztat a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih).

A takarmányok alapanyagai esetében az aflatoxin B1 megengedett határértéke 20 mikrogramm/kg, a tejelõ tehén takarmánykeverékek határértéke 5 mikrogramm/kg. Az 50 nanogramm/kg feletti mennyiségben aflatoxin M1-gyel szennyezett tej nem kerülhet a fogyasztókhoz, ebben minden tejtermelõ vállalkozásnak fokozott felelõssége van. A szennyezett takarmány etetésével a tejben az aflatoxin 1 napon belül megjelenik, a szennyezett takarmány elhagyásával 2-3 napon belül eltûnik. Heveny mérgezést csak nagy dózisok (milligrammos nagyságrend) fogyasztása idéz elõ (közepes halálos dózisuk: 0,5–60,0 mg/testtömegkg).

Az aflatoxin nagyon nagy dózisban májkárosodást, daganatot okoz. Daganatkeltõ hatása mérsékelhetõ antioxidánsok (pl. flavonoidok) és minden "zöld színû zöldség" (brokkoli, spenót, sóska, saláta), gyümölcsök, teafélék (zöld, fehér) fogyasztásával .

Az egy fõre jutó tejfogyasztás Magyarországon jelenleg évi 65 liter, ami 2–3%-kal kevesebb az utóbbi évekhez képest. Zsírtartalom tekintetében a 1,5%-os tejet választják legtöbben, ezt követik a 2,8%-os zsírtartalommal rendelkezõ termékek. Elõbbit a háztartások háromnegyede, utóbbit a háztartások 60%-a vásárolja szívesen. Egy átlagos tejvásárló évi 31 alkalommal átlag 3 liternyi tejet vesz.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!