A régóta várt döntés azt jelenti, hogy a legfõbb bírói fórum nem mondta ki az ilyen szerzõdések érvénytelenségét. Az egyoldalú kamatemelésekkel kapcsolatban viszont nem döntött a Kúria. A Bankszövetség szerint a Kúria döntése megerõsítette, hogy a bankszektor eddig is jogkövetõ magatartást gyakorolt.

Hatalmas sajtóérdeklõdés várta a Kúria döntését. Nemcsak a hazai újságírók, hanem több külföldi is kíváncsi volt rá, hogy milyen válaszokat ad a kúria a devizahitelezéssel kapcsolatban felmerült 7 alapvetõ kérdésre. A döntést a Kúria polgári kollégiumának vezetõje olvasta fel - eszerint a deviza alapú hitelszerzõdések nem forinthitelek, ezért az adósok viselik az árfolyamváltozás terheit. Nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jó erkölcsbe, nem uzsorás szerzõdés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerzõdés – jelentette ki Wellmann György.

Ez azt jelenti, hogy a legfõbb bírói fórum szerint nem érvénytelenek a devizahitelek. Az árfolyamrés jogosságáról viszont egyelõre nem döntöttek, mint ahogy arról sem, mik az egyoldalú szerzõdésmódosítás feltételei ez utóbbi kérdésben az Európai Unió Bíróságától várják az állásfoglalást. Ez februárra várható.

Wellmann György azt mondta, hogy devizahitelesek problémájának megoldását nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni, a Kúria pedig kizárólag csak jogot értelmezhet.  A bírák teljes mértékben átérzik a több százezer devizahiteles elnehezült helyzetét, döntésüket azonban csak a törvények alapján, a jog által biztosított lehetõségek keretei között hozhatták meg – fogalmazott.

A devizahitelek állománya a kétezres évek közepén nõtt meg drasztikusan, a magas forintkamatok miatt ugyanis a legtöbb magyar család svájci frankban, japán jenben vagy euróban adósodott el. Néhány éve még 750 ezer családnak volt devizahitele Magyarországon, ez azóta jelentõsen csökkent. 2010 óta a kormány több lépésben is segített az adósokon. Mintegy 170 ezren éltek a kedvezményes végtörlesztés lehetõségével, ugyanennyi adóson segített az árfolyamgát lehetõsége, a Nemzeti Eszközkezelõnek pedig eddig 14000 ingatlant vásárolt meg.

Kormánypárti politikusok többször jelezték, hogy végleg megszüntetnék a devizahitelezést, de meg akarták várni a Kúria végleges döntését, mert a magánszemélyek és bankok pereiben eddig folyamatosan egymásnak ellentmondó ítéletek születtek.

Így reagáltak a pártok

„Csalódottak vagyunk, mert a Kúria a bankok oldalára állt” - így reagált a devizahitelekkel kapcsolatos döntésre Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetõje azt is mondta ugyanakkor, hogy több más kérdésben is várják a Kúria érdemi döntését, így például az egyoldalú kamatemelésekkel és az árfolyamréssel kapcsolatban. Rogán Antal azt is mondta: továbbra is fenntartják azt az álláspontjukat, amely szerint a devizahitelnek, mint terméknek meg kell szûnnie.

Az MSZP szerint Kúria döntésével nincs ok arra, hogy a kormány tovább halogassa az érdemi lépéseket a devizahitelesek ügyében. Simon Gábor, a párt elnökhelyettese azt mondta: felesleges volt a kormány elmúlt hónapokban követett idõhúzó taktikája. „Várjuk a magáncsõd beterjesztését, várjuk a Nemzeti Eszközkezelõ megerõsítését, várjuk a bérlakás program elindítását” – fogalmazott.

A Jobbik szerint bebizonyosodott, hogy a bíróság nem fog a devizahitelesek oldalára állni, csak a bankok érdekeit védi. „A bíróság - már bebizonyosodott - nem fog a devizahitelesek oldalára állni, csak a bankokat fogja támogatni a döntéseivel egyedül a társadalom az, ami képes ebben a kérdésben elõremozdulást elérni”- mondta Volner János, a párt frakcióvezetõ-helyettese.

Az LMP sajnálatosnak nevezte a döntést, a párt ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a határozatot. Schiffer András azt mondta, ha jogegységi döntés teljes terjedelmében nyilvánossá válik, akkor mérlegelni kell, hogy - a visszamenõleges jogalkotás tilalma mellett - milyen törvényalkotási lépéseket lehet tenni annak érdekében, hogy a „bankok csalárd módon ne fosztogathassák tovább az embereket”.

Az MNB tudomásul veszi a Kúria hétfõi döntését, de Nagy Márton, a jegybank ügyvezetõ igazgatója arra hívta fel a figyelmet: a Kúria nem határozott abban a kérdésben, hogy a devizahiteleknél a bankok visszaéltek-e erõfölényes helyzetükkel.

A bankszövetség szerint a Kúria döntése megerõsítette, hogy a bankszektor eddig is jogkövetõ magatartást gyakorolt. A szervezet fõtitkára kiemelte: a határozattal sok nyitott kérdés és jogi próbálkozás zárult le. Kovács Levente azt ígérte: a bankszektor továbbra is szerepet vállal a társadalmi problémák enyhítésében.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség fõtitkára azt mondta: a devizahiteles ügyfelek kétharmada már kézzelfogható segítséget kapott a kormányzat, a bankok, illetve a közös programok révén, az árfolyamgát kibõvítése valamennyi devizahiteles ügyfélnek potenciális segítséget jelent.