Elfogadhatatlannak tartja Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség volt elnöke, a Raiffeisen Bank Zrt. ex vezérigazgatója, a Fidesz frakcióvezetõjének nyilatkozatát, amely szerint a Kúria a devizahitelekkel kapcsolatos tegnapi döntésével a bankok oldalára állt - derül ki az ATV-nek adott interjújából. Véleménye szerint Rogán Antal ezzel inszinuációt (gyanúsítás, megtévesztés céljából kitalált rágalom - a szerk) követett el, a bíróságokkal szemben. Azt állította, hogy, hogy valamilyen, ki tudja milyen megfontolásból a néppel szemben a bûnös bankok oldalára álltak.

Tragédia, hogy a politika az ilyen típusú megjegyzéseivel rombolja a jogállamba vetett bizalmat, arra célozgat, hogy egyes hatalmi ágak az ország érdekével szembe mennek, ahelyett, hogy jogállamba vetett bizalom erõsítésén fáradozna - szögezte le a bankszakember.

A parlament bárhogy dönthet

A Kúria tegnapi felsorolásának utolsó pontja kimondja: ha a jogalkotó rendezné a devizaszerzõdésekkel kapcsolatos hátrányos következményeket, az kizárná a bírói mérlegelést. Ezzel a szakértõ szerint nem állít mást, mint hogy a parlament lényegében bármilyen általános, minden szerzõdésre vonatkozó döntést hozhat velük kapcsolatban. Tipikusan ilyen volt az, amely lehetõvé tette a 180 forintos svájcifrank-árfolyamon végrehajtott végtörlesztést.

Nem hibás termék

A jogalkotó figyelembe veheti, hogy a devizahitelek megkötése óta váratlanul és lényegesen változtak az ezeket befolyásoló feltételek - például kedvezõtlenül elmozdultak az árfolyamok, illetve más költségek -, és ennek alapján bevezethet általános szabályokat. Ha nem teszi ezt, akkor minden egyes szerzõdés egyedi elbírálás alá esik.

Más kérdés, hogy az utólagos szabályoknál figyelembe vesznek-e morális szempontokat - például a forintban eladósosodottak vagy azok érdekeit, akik nem vettek fel kölcsönt -, vagy gazdasági, politikai megfontolásokat. Felcsuti szerint a kormány pontosan tudja, hogy a parlament segítségével nyitva áll elõtte ez a lehetõség, a Kúria pusztán szükségét látta külön kihangsúlyozni ezt.

A tegnapi dönzés további következménye, hogy a devizahitel nem hibás termék, mint az sokan, köztük Orbán Viktor kormányfõ állította. A szakértõ szerint a legfelsõbb bírói testület hétpontos felsorolása ezt kizárja.

Elég volt-e?

A bankszövetség volt elnöke logikusnak tartja a Kúriának azt a megjegyzését is, amely szerint a hitelszerzõdéseket lehetõleg érvényben kell tartani. Ha a megállapodások egyes részletei a körülmények megváltozása miatt módosításra szorulnak, ami részben érvényteleníti a megállapodást, akkor ezek kijavításával helyénvaló megmenteni a szerzõdést. Ez összhangban van a jogbiztonság elvével, hiszen a szerzõdés a felek szabad akarata alapján jött létre, így fenntartása erõsíti jogszolgáltatás mûködésébe vetett bizalmat.

Felcsuti úgy véli, hogy a bankok a devizahitelekkel, a kockázatokkal kapcsolatban adtak tájékoztatást ügyfeleiknek. Részben honlapjaikon, részben a megállapodások mellékleteiben. Az más kérdés, hogy a tájékoztatás elégséges volt-e vagy sem. A bíróságok dolga, hogy ez ügyben igazságot tegyenek.

Nem ugyanaz

A bankszakember felhívta a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank közleményének pontatlanságára is. Az MNB a Kúria döntését kommentálva az írja, hogy "a Kúria nem hozott döntést az erõfölénnyel való visszaélés, azaz az egyoldalú szerzõdésmódosítás tekintetében". Felcsuti felhívja a figyelmet arra, hogy az egyoldalú szerzõdésmódosítás nem azonos az erõfölénnyel való visszaéléssel. Az elõbbi elfogadott jogi kategória (a jelzáloghitelek egyoldalú szerzõdésmódosításainak feltételeirõl a MNB honlapja is ad tájékoztatást - a szerk.), amit egyebek mellett az indokol, hogy a bankok akár 35 évig futják a szerzõdések kockázatát.

A magyar állam is bocsát ki olyan állampapírokat, amelyek esetén bizonyos körülmények változásához kötve fenntartja magának a jogot az egyoldalú szerzõdésmódosításra. Ez tehát nem szokatlan a pénzügyi gyakorlatban. Ettõl még lehetnek olyan konkrét esetek, amikor egy-egy bank visszaélt erõfölényével, de a kettõ nem ugyanaz.

Zagyva elképzelések

Felcsuti szerint az átlagember korlátozott pénzügyi ismeretei magyarázza, hogy sokan gondolják: az nem járja, hogy egy szerzõdést az egyik fél egyoldalúan módosíthassa. Komoly emberek mondtak olyat az elmúlt idõszakban, hogy a devizahitelek nem is léteznek. Majdnem szellemi kútmérgezésnek nevezhetõ, ami Magyarországon ezekkel a kölcsönökkel kapcsolatban az elmúlt három évben folyt - tette hozzá a volt bankvezér.

Ennek eredményeként nem csupán a devizahitelesek, hanem az egész társadalom fejében teljesen zagyva elképzelések vannak devizahitelekrõl. A Kúria határozata azért is tanulságos, mert csupán egy viszonylag tiszta helyzetet rögzített szembe menve a zûrzavarral.