2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Devizahitelek: a Kúria meghagyta a támadás lehetõségétForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2013-12-18 10:16:04
A közlemény nyitva hagyott egy kiskaput, amelyet eddig nem nagyon vett észre senki, a kérdés most az, hogyan értelmezik a bíróságok a tájékoztatási kötelezettség terjedelmét - közölte a közgazdász.

Nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerzõdés a devizaalapú kölcsönszerzõdés - így döntött a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában. Eszerint az ilyen szerzõdésekben az adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát. Wellmann György, a Kúria kollégiumvezetõje kitért arra is: a devizahiteles perek mögött meghúzódó gazdasági-társadalmi probléma káros következményeit nem lehet kizárólag jogi úton felszámolni és a megoldást nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni. Az egyoldalú kamatemelésekrõl nem döntött a legfelsõbb bírói fórum.

A Kúria döntése megerõsítette, hogy a bankszektor eddig is jogkövetõ magatartást gyakorolt - közölte a Bankszövetség fõtitkára. Kovács Levente hangsúlyozta: a Kúria döntésével sok nyitott kérdés és jogi próbálkozás lezárult, a devizahiteles szerzõdések pedig élõ és jogszerû szerzõdések, melyeket teljesíteni kell. Hozzátette: látják a lakáshitelezés társadalmi problémáit és tudják, hogy a családoknak segítségre van szükségük, ezért a nehézségek mérséklésében a bankszektor szerepet vállal.

Az MSZP és az Együtt-PM sürgõs kormányzati lépéseket sürgetett a devizahitelesek védelmében, míg az LMP a képviselõi által benyújtott törvényjavaslat napirendre tûzését szorgalmazta a Kúria döntése után. A Jobbik szerint bebizonyosodott, hogy nemcsak igazságot nem tud szolgáltatni az igazságszolgáltatás, de a jogot is hibásan értelmezi és kiszolgáltatja a bankok önkényének a magyar lakosságot. Csalódottak vagyunk, hogy a legfõbb bírói fórum is a bankok oldalára állt - közölte a Fidesz parlamenti frakcióvezetõje a Kúria devizahiteleseket érintõ határozata után. Rogán Antal ugyanakkor azt mondta: több más kérdésben is várják a Kúria döntését, így például az egyoldalú kamatemelés és az árfolyamrés ügyében. Rogán Antal szerint, amíg a végsõ jogi helyzet nem ismert, az árfolyamgát kiszélesítése mindenkinek segítséget jelent.

Róna Péter közgazdász a 180 percnek telefonon adott interjújában arra hívta fel a figyelmet: amit látunk, egy közlemény, amely a végsõ következtetést tartalmazza, de nem ismerjük az érvelést. Ez várhatóan határozatban jelenik majd meg a Magyar Közlönyben, akkor lesz értelme beszélni róla, értékelni a döntést. A szakember is emlékezetett a arra, hogy a legfelsõbb bírói fórum nem döntött az egyoldalú szerzõdésmódosításról, a 3. és 4. bekezdésben ugyanakkor egy kiskaput is hagyott a szerzõdést megtámadni, amit eddig nem nagyon vett észre senki.


A Kúria döntése ugyanis kitér arra is, hogy a pénzügyi intézmény tájékoztatási kötelezettségének ki kell terjednie az árfolyamváltozás lehetõségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztõ részletekre. Ha pedig ez így van, Róna szerint a bankoknak kötelességük lett volna elmondani, hogy a kölcsön aláírását megelõzõ 10-15 évben a forint és a svájci frank közti árfolyamváltozás évi 6-8 százalék volt a forint kárára. Õ is emlékeztetett arra, hogy még két óriási kérdés nyitott: mit fog mondani az Európai Bíróság, illetve, hogyan értelmezik a bíróságok, a tájékoztatási kötelezettség terjedelmét.

A közgazdász egyébként továbbra is kitart amellett a markáns álláspontja mellett, hogy devizahiteles ügyletekben egy adott szerzõdésbõl nem volt tudható, mennyit kell visszafizetni, nem volt kiszámolható a pontos törlesztés összege, ebbõl pedig az következik, hogy a szerzõdés pillanatában az adós hitelképessége nem volt felmérhetõ. Róna szerint a Kúriának ezzel a kérdéssel is foglalkoznia kellett volna, ahogyan ezt a luxemburgi bíróság, amely egy hasonló esetben már alkotott véleményt, biztosan meg is teszi majd.

A Kúria álláspontja szerint ugyanis még mindig az, hogy ezek a szerzõdések élõ és érvényes kontraktusok, azonban – érvel Róna - ha a szerzõdõ felek közt nem jött létre egy egybehangzó megállapodás, nem azok. Abban a Kúriának igaza van, hogy a bíróság a szerzõdés fenntartását részesíti elõnyben a kontraktus szétszedésével szemben, de ehhez nem szabad minden áron ragaszkodni, márpedig a Kúria megfogalmazása mintha az erre való törekvést sugallná.

Arra a felvetésre, hogy érvelése elsõsorban közgazdasági alapú, Róna úgy reagált, a devizahiteleknek az egész nemzetgazdaságra hatása van, azaz egy gazdasági jelenséggel kapcsolatban döntött a bíróság. A jognak természetesen van lehetõsége belenyúlni ezekbe a folyamatokba, de ez nem feltétlenül szerencsés, ahogyan itt is kérdés, a Kúria milyen mértékben fogta fel az ügy gazdasági, pénzügyi jelentõségét.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!