A kamatcsökkentési ciklus 2012. augusztusában kezdõdött és azóta nem múlt el hónap újabb vágás nélkül.

Jöhet a tíz bázispontos ütem

Ez lehetett az utolsó 20 bázispontos csökkentés, januártól ennél kisebb léptékben folytatódhat a lazítás - véli Horváth István, a K&H Alapkezelõ befektetési igazgatója. A forint a csökkenõ hozamfelár és a Fed közelgõ likviditásszûkítése miatt fokozatosan gyengül, amit a jegybank egyelõre tolerál, így rövid és középtávon is magasabb euró/forint árfolyamra lehet számítani. A befektetõknek ezért érdemes forintgyengüléssel tervezni és deviza befektetésekben gondolkodni - véli a szakember.

Jövõre az inflációs pálya és az eddiginél erõteljesebb, de még mindig alacsony gazdasági növekedés egyértelmûen a további kamatvágás irányába mutat. Az azonban egyelõre még nem látható, hogy a Fed kötvényvásárlási program közelgõ szûkítése milyen mértékben rontja majd a nemzetközi hangulatot, ezzel pedig pénzügyi stabilitásunkat, ezért januártól még óvatosabb mértékben, 10 bázisponttal folytatódhat az alapkamat mérséklése - véli Horváth.

Az alját 2,7 százalékra várják

A következõ kamatdöntõ ülés alkalmával 10 bázispontos csökkentésre számítunk, amit a 3X6-os FRA mutató alapján a piac is áraz. A jegybank törekvéseit az ECB jövõbeni politikája segítheti, hiszen egy negatív kamatráta vagy az LTRO program esetleges megújítása további extra likviditással látná el a piacokat. Kockázatot a hosszúoldali kötvényhozamok emelkedése és a forint erõteljes leértékelõdése jelent. Utóbbi nem független a devizahitelek ügyétõl - hanzikaz Equilor gyorskommentárja.

Az elemzõi várakozások alsú és felsõ értéke komoly szórást mutat 2014 kapcsán. Az viszont egyértelmûen látszik, hogy a kamatvágás alja a Bloomberg konszenzusa szerint 2,7 százalékon alakul, majd jöhet az alapkamat emelése. A költségoldali tényezõk közül a rezsicsökkentések lassan kiesnek a bázisból. A maginflációs mutató továbbra is 3-3,5 százalék között mozog.

Az MNB addig vág, amíg ki csak bír

A nemzetközi helyzet a novemberi megingás után decemberben stabilizálódni tudott, és bár az amerikai állampapír hozamok tovább emelkedtek, a feltörekvõ piaci devizákon csökkent a nyomás, kisebb korrekció bontakozott ki. A forint és a magyar állampapírok december második felében ismét erõsödni tudtak, bár a hozamgörbénk a nyári szintekhez képest továbbra is nagyon meredek, ami a piaci bizonytalanságot tükrözi - állapította meg Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelõ Zrt. portfóliómenedzsere.

Az MNB a héten publikálja a legfrissebb inflációs jelentését, érdekes lesz látni, hogy a jegybank a rezsicsökkentések dezinflációs hatásának elmúltával milyen pénzromlási ütemre számít majd a következõ években - fogalmazott Bebesy. Az erõsödõ GDP-adatok a kibocsátási rés lassú záródására utalnak, és a jövõ évi béremelések is hordoznak némi inflációs hatást. Ezzel együtt nem várja, hogy az esetleges inflációs kockázatok miatt jövõre fékezne a jegybank, várakozásai szerint a jegybank addig vág, amíg a tõkepiaci folyamatok éles váltásra nem kényszerítik.

Elemzõk szerint még folytatódhat a kamatcsökkentés

Elemzõk szerint még folytathatja a kamatcsökkentést a Magyar Nemzeti Bank, miután kedden a várakozásoknak megfelelõ, 20 bázispontos vágással 3,0 százalékra csökkent az alapkamat. Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezetõ elemzõje úgy véli, hogy a hazai monetáris politika mozgástere egyre szûkebb az amerikai szövetségi jegybankrendszer, a Fed eszközvásárlási programjának kivezetése körül kialakult helyzet miatt, viszont a hazai inflációs folyamatok abba az irányba mutatnak, hogy az elvi lehetõség továbbra is adott a kamatvágásra. Az elemzõ következõ kamatdöntõ ülésen 10 bázispontos csökkentésre számít. 

Elemzésében kifejtette, hogy a hosszú oldali kötvényhozamok emelkedése és a forint erõteljes leértékelõdése jelent kockázatot. Hozzátette, hogy utóbbi nem független a devizahitelek ügyétõl. Kuti Ákos rámutatott, hogy a 2014-re vonatkozó elemzõi várakozásokból egyértelmûen az látszik, hogy az alapkamat 2,7 százalékig csökkenhet, ahonnan többen - beleértve az Equilort is - a kamat emelését várják.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelõ portfóliómenedzsere szintén nem gondolja, hogy az esetleges inflációs kockázatok miatt jövõre fékezne a jegybank. Várakozása szerint az MNB addig csökkenti a kamatot, amíg a tõkepiaci folyamatok éles váltásra nem kényszerítik. Az MNB a héten publikálja a legfrissebb inflációs jelentését, érdekes lesz látni, hogy a jegybank a rezsicsökkentések dezinflációs hatásának elmúltával milyen inflációs ütemre számít majd a következõ években - fûzte hozzá.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzõje a kamatdöntéshez fûzött kommentárjában kiemelte, hogy történelmi mélypontra süllyedt az alapkamat. Kifejtette, hogy bár a határidõs kamatlábpiac a következõ hónapokban 10-20 bázispontnyi további kamatvágást áraz, véleménye szerint szükség lehet a kamatcsökkentési ciklus szüneteltetésére, illetve lassítására, mivel a kamatfelár szûkítése már nem feltétlenül felel meg a jelenlegi kockázati megítélésnek. Mivel a fejlett gazdaságokban fokozatos hozamemelkedés várható, így akkor maradhat tartósan alacsony szinten a hazai alapkamat, ha a hazai kockázati felárak tartós javulást mutatnak, amit a külsõ adósság folyamatos csökkenése támogathat. Suppan Gergely szerint nem zárható ki, hogy kismértékben tovább csökken az alapkamat a jövõ év elején, ebben az esetben azonban a jövõ év második felében már kamatemelés várható, így ebben az esetben is 3 százalék lehet az alapkamat a jövõ év végén.

Pesuth Tamás, a Nézõpont Intézet Gazdaságkutató Mûhely vezetõje az MTI-hez eljuttatott elemzésében úgy véli, hogy a monetáris tanácsának lesz még lehetõsége a jegybanki alapkamat további mérséklésére, azonban az eddigi kamatcsökkentési ciklust támogató tényezõket egyre nagyobb bizonytalanság jellemzi. Emiatt a csökkentési ütem mérséklése, ezen belül is a 10 bázispontos vágás valószínûsíthetõ. Emiatt, illetve a globális pénzpiaci körülmények függvényében a tavaszi országgyûlési választásokig akár 2,7 százalékos jegybanki alapkamatszint is elképzelhetõ.