Az avatási ünnepségen Kövér László és Balogh Miklós, a Reneszánsz Kõfaragó Zrt. vezérigazgatója vágta át a nemzeti szín szalagot az épület déli oldalán, az egyes kapunál. Ezzel több mint kilencven éve tartó felújítás zárult le.

Kövér László úgy fogalmazott, "ami tegnap még remény, terv volt, az mára valóság, ezért alappal bízhatunk abban is, hogy a magyar állam 2010 óta tartó teljes átépítése munkálata nem ért véget". Úgy folytatta: "a képzeletbeli munkaállványok még a helyükön vannak, de a közeljövõben maga a magyar állam intézménye, szervezete és a mûködése az Országház épületéhez hasonlóan újjászületik a magyar emberek javára, akaratából, hitébõl és erõfeszítéseibõl". Utalt arra is, hogy néhány hónapon belül a Kossuth téren is befejezõdnek az építési munkálatok.

Az Országgyûlés elnöke elmondta, ott vágták át a nemzeti szalagot és avatták fel ezzel a homlokzatot, ahol majd 120 évvel korábban az Országház bokrétaünnepségét tartották. Mint mondta, 1894-ben "született" meg az Országház, ez a nap pedig az Országgyûlés épülete újjászületésének napja. Kövér László szerint az épület a magyar történelmi sors jelképe is, az Országház építése pedig több mint egy szerzõdéses munka, és az több mint egy munkahely.

Hozzátette, a Duna partján lévõ országházi falak tanúi voltak a 20. század magyar történelmének: "láttak országvesztõ diktatúrákat és országépítõ erõfeszítéseket, láttak bombázást, gyilkos sortüzet, látták magyar emberek kiontott vérét és láttak sok százezer magyar polgárt, aki hisz a demokráciában". Megjegyezte, ezek a falak tanúskodni fognak a jövõbeni magyar századokról is.


Kitért arra, hogy a Reneszánsz Zrt. és jogelõdje, az Állami Kõfaragó Vállalat hosszú évtizedek alatt kicserélte az épület kõelemeinek 75 százalékát, gyakorlatilag újjáépítették az Országház épületét a 2014 tavaszára vállalt határidõ elõtt. Köszönetet mondott a cég dolgozóinak és a magyar adófizetõknek, akiknek adóforintjai nélkül nem születhetett volna újjá az épület. Kövér László úgy értékelte az épület felújításával a Reneszánsz Zrt. egy új minõséget, az országházi minõséget teremtette meg, és megerõsítette a létezõ legnagyobb hazai hozzáadott értéket, a magyar önbecsülést és önbizalmat.

Balogh Miklós közölte, a Reneszánsz Zrt. és jogelõdje 65 évvel ezelõtt kezdte a felújítást. A cég nagyon sokat köszönhet az Országháznak, ugyanis az elmúlt években összegyûlt tapasztalat nagy mértékben hozzásegítette a társaságot ahhoz, hogy mára a nemzetközi szakma a világ egyik legjobb kõfaragó és -feldolgozó cégének tartsa - tette hozzá. Szénási József kõfaragó, a cég kõfaragó igazgatója azt mondta: a kõfaragók istene áldja meg Steindl Imre szellemét, hogy ezt a gyönyörû épületet megálmodta, de átok Steindl Imrére, hogy ilyen kicsit tervezett.

A szalagátvágás után tartott ünnepségen lejátszottak egy részletet az MTVA által, az épület felújításáról készített, az Állvány mögött címû dokumentumfilmbõl, amely az elhangzottak szerint februárban vetítenek majd. Az ünnepségen az elvégzett munka iránti megbecsülésként az Országgyûlés elnöke erre az alkalomra készült emlékérmeket adott át a Reneszánsz Zrt. és annak alvállalkozói, valamint az Országgyûlés Hivatala munkatársainak is, köztük Bakos Emil gazdasági és mûködtetési fõigazgató-helyettesnek.

Az Országház építéséhez Steindl Imre tervei alapján 1885. október 12-én fogtak hozzá, a két évig tartó alapozási és földmunkák után mintegy nyolc év alatt készült el Országház. A nyolc évig tartó munkák idején mintegy 35 ezer köbméter követ faragtak meg és építettek be a homlokzatokba. A munkálatok során használt könnyen és gyorsan faragható kõfajták azonban késõbbiekben generációkra kierjedõen nagy terhet jelentettek, és már az 1920-as években országgyûlési határozattal kellett megindítani a kõhomlokzatok javítási munkáit, amely kisebb szünetekkel azóta tartott.