2024. április 24. Szerda, György.
 

Keddtõl ítélkezési szünet lesz az ország bíróságain, de a soron kívüli ügyekben, amilyenek például a devizahiteles perek, folyamatos lesz a munka – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH).

A devizaalapú hitelek ügyében pénteken elfogadott új törvény potenciálisan magas járulékos költségei érdemi tõkeinjekciót tesznek szükségessé a magyarországi bankok külföldi anyabankjai részérõl a szabályozóknak megfelelõ tõkemegfelelési mutatók és a hitelkihelyezési kapacitás helyreállítása végett - jósolta keddi londoni helyzetértékelésében a Fitch Ratings.

A Magyar Bankszövetség méltánytalannak tartja az Országgyûlés által pénteken elfogadott, a fogyasztói kölcsönszerzõdésekre vonatkozó, a lakossági hitelezést alapjaiban újraíró törvényt, mert úgy véli, a jogszabály olyan elveket követel meg több mint egy évtizedre visszamenõen a szigorú felügyelet alatt álló bankoktól, amelyeket eddig sem a jogalkotó, sem a felügyelõ hatóság, sem a bíróságok nem dolgoztak ki, és nem tettek ismertté.

A devizahitelek említésekor elsõsorban a lakáshitelek jutnak az emberek eszébe, viszont jelentõs veszteségeket könyvelhettek el a devizaalapú autóhitelt felvevõk is. A törvényjavaslat alapján nekik is visszajárhat pénz, kiszámoltuk mennyi.

Az Országgyûlés elfogadta a devizahitelesek megsegítését célzó elsõ törvényt a Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerzõdéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban.

A Magyar Bankszövetség fenntartja, hogy az árfolyamrés alkalmazása jogszerû, nemzetközileg is elismert valós gyakorlat, és azon az állásponton van, hogy az egyoldalú szerzõdésmódosítás szigorú szabályait a bankszektor maradéktalanul teljesítette – mondta Kovács Levente, a bankszövetség fõtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Mennyi pénzt és hogyan kaphatnak vissza a svájci frank hitelesek?

Törvényben kötelezné a Fidesz a bíróságokat, hogy nagyon rövid idõ alatt tárgyalják majd meg a devizahitelekkel kapcsolatos kereseteket. Ha kell, azt is kérni fogják, hogy idén ne legyen ítélkezési szünet - nyilatkozta a Híradónak Rogán Antal. A kormánypárt frakcióvezetõje azt is mondta, a készülõ törvényjavaslat szerint nem az adósnak kell bizonyítani, hogy tisztességtelen a hitelszerzõdésük, hanem a bankoknak, hogy tisztességes.

A Kúria közzétette honlapján a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerzõdések egyes rendelkezéseinek a tisztességtelensége tárgyában hozott jogegységi határozatának indoklását, e szerint az egyoldalú szerzõdésmódosítást lehetõvé tevõ kikötés akkor felel meg a világos, az érthetõ megfogalmazás és az átláthatóság elveinek, ha a szerzõdéskötéskor felmérhetõvé, az egyoldalú szerzõdésmódosítás bekövetkeztekor pedig ellenõrizhetõvé teszi a fogyasztó számára a rá nézve hátrányos szerzõdésmódosítás indokoltságát, arányát, mértékét.

A bankmonitor.hu csütörtökön megjelent elemzése szerint egy 7 millió forintos, svájci frank hitel esetén 11 százalékkal csökkenhet az ügyfelek törlesztõrészlete annak köszönhetõen, hogy a Kúria jogegységi döntése nyomán “visszajárhat” az ügyfeleknek az árfolyamrés és az indokolatlan kamatemelés.

A devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelõ tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerzõdés erre vonatkozó része nem érthetõ. Az egyoldalú szerzõdésmódosítás lehetõsége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött – mondta ki a Kúria hétfõi jogegységi döntésében.

Nem mondta ki az Európai Bíróság a devizahiteles szerzõdés érvénytelenségét a magyar vonatkozású Kásler-ügyben, de a Kúria vizsgálhatja majd azt, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés.

A szombathelyi törvényszék feladata eldönteni, hogy az uniós fogyasztóvédelmi szabályok értelmében tisztességtelen szerzõdési feltétel-e egy devizahitel-szerzõdésben, hogy a bank kikötötte: az esetleges jogvitákban nem rendes, hanem választottbíróság járhat el - derül ki a luxembourgi székhelyû Európai Bíróság hétfõn közzétett végzésébõl.


A bankok titkolják, hogy kik számíthatnak a legjobb hitelfeltételekre. Összegyûjtöttük az általában rejtetten kezelt szempontokat.

Aki teheti, annak megérheti kiváltani a svájci frank alapú lakáshitelét forint alapúra, a kamatok ugyanis utóbbiak esetében már alacsonyabbak. Az adósok kétharmada viszont a hitelfedezeti arány miatt nem teheti ezt meg, és a jövelmekkel is gond lehet.

Összesen tizenötezer lakást vett át 2013 végéig a Nemzeti Eszközkezelõ Zrt; idén újabb tízezer ingatlan megvásárlását tervezik - jelentette be a nemzeti fejlesztési miniszter. Németh Lászlóné azt is hangsúlyozta: ezzel az intézkedéssel eddig csaknem 70 ezer devizában eladósodott emberen segített a kormány.

Hétfõre várta a közvélemény a Kúria devizahiteleseket is érintõ jogegységi határozatát. Aznap össze is ült az intézmény jogegységi tanácsa, a döntést azonban késõbbre halasztotta. Közben ismét gyõztek a devizahitelesek egy perben.

A Bankszövetség elsõ embere elõször mondott pár konkrétumot a formálódó mentõcsomagról. A bankok önként 100 milliárdos terhet vállalnak.

Kétféle devizahiteles javaslatcsomagot helyezett a kormány asztalára tegnap a bankszövetség. Úgy hírlik, az egyik a lakáscélú devizahitelek azonnali és kedvezményes forintosításáról, a másik pedig egy ötéves, gyorsított árfolyamgát keretében történõ fokozatos forintosításról szól. Elõbbi egy átlagos hiteles esetében szerintünk közel 16%-os törlesztõrészlet-csökkenéssel járna, utóbbi esetében azonban ilyen hatásról egyelõre nem tudni. Értesüléseink szerint a banki és jegybanki javaslatok egyaránt napirendre kerülnek a kormány mai ülésén. Cikkünkben megvizsgáljuk a számok nyelvén is, a bankok kétféle javaslata milyen hatással járhat a bankszektorra, az államra, az MNB-re és a devizahitelesekre nézve.

A devizahiteles mentõcsomagban a "kvázi" forintosítás a legvalószínûbb forgatókönyv a Buda-Cash elemzõje szerint, az ING szakértõje pedig úgy véli, a mentõcsomag elnyújtott költséget jelent majd a bankoknak.
A másfél héttel ezelõtt bemutatott devizahiteles mentõcsomaghoz megszólalásig hasonlító megoldást vázol fel múlt héten elindított cikksorozatának ma közzétett, harmadik részében az MNB.

Sokan már nem azért tartják vissza szándékosan a lakáshitel-törlesztésüket, mert nem bírják kifizetni, hanem mert abban bíznak, hogy bekerülnek a kormány következõ mentõcsomagjába. Amirõl egyébként még semmit sem tudnak, így sokat kockáztatnak azzal, ha packázni kezdenek a bankokkal.

Állítólag nem kér a bankszövetség a készülõ devizahiteles mentõcsomaggal kapcsolatos találgatásokból és a következtetésekbõl. Csakhogy aligha létezik ma a bankok, adósaik és a piaci befektetõk (forintpiac, bankrészvények) számára nagyobb kérdés, mint hogy mit rejt a csomag, így nem mehetünk el szó nélkül a sorra megjelenõ nyilatkozatok mellett.

A kétezres években számos bank szinte büszkélkedett azzal, hogy gyakorlatilag ügyfél-minõsítés nélkül ad különféle lakáshiteleket, kizárólag az ingatlan értékében bízva. A jó rating rendszer hosszú távon az alapja annak, hogy egy bank kiszûrje a nem fizetõ és a csaló ügyfeleket, ennek elhagyása fellendülõ idõszakban is okozhat mínuszokat, de válságban õrült veszteségekhez vezethet.

2013. augusztus 5. Az egyoldalú szerzõdésmódosítás a devizahitelesek miatt a bankoknál most igen csak forró téma. Ugyanezt lehetne pedig firtatni a biztosítóknál is. Az mindenestre már látszik, hogy a biztosítói szerzõdések megítélésénél is felbukkant a Ptk.

« Előző « 3. oldal »  Következő »