2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 

A lengyel jegybank júliusi pénzügyi stabilitási jelentése szerint a lengyeleknek nyújtott frankhitelek, a magyarországiaktól eltérõen, nem veszélyeztetik a lengyel bankrendszer stabilitását, ezért nincs arra szükség, hogy törvény írja elõ kedvezményes átváltásukat zloty-alapú hitelre.

Megkapta bankjától az elszámolási értesítõt, és továbbra is több millió forintra rúg a tartozása? Az M1 fogyasztóvédelmi magazinja megmutatta, mire figyeljen oda fokozottan, ha panaszt nyújt be a szolgáltatójához. A mûsorban bemutatott eset azt jelzi, az elszámolással a kézben érdemes lehet ismét alaposan átbogarászni a szerzõdést.

A banki perek elhúzódása miatt hat pénzügyi intézmény ügyfeleihez érkezhet a meghirdetett április 30-i határidõnél késõbb az elszámolás - olvasható a Magyar Nemzeti Bank honlapján.

Pénteken volt az utolsó ideje a bankoknak arra, hogy feladják a devizahiteles elszámolót. Az ügyfelek jó része már megkapta a levelét, azonban több százezer adós csak jövõ héten veheti kézbe a várva-várt küldeményt.

A végeredmény csúnyán félreviheti a devizahitelest, hiszen csak egy átlagot számol, amelyhez képest a ténylegesen visszakapott vagy jóváírt összeg sokkal kevesebb, vagy sokkal több is lehet - figyelmeztetett a szakértõ a Ma reggelben.

Jövõ héten már a fair bankokról szóló, vasárnap hatályba lépõ törvény szabályozza a hitelszerzõdéseket. A devizakölcsönök forintosítása kapcsán közjegyzõhöz akkor kell fordulni, ha az ügyfél újonnan felvett hitelbõl fizeti ki a régit. Az ilyen megállapodásokat a földhivatal is regisztrálja majd, a jelzálogjoggal együtt.

A Magyar Bankszövetség elnöke a szektor idei legnagyobb kihívásának nevezte a devizahitelek elszámolását, amelynek elõkészítése szavai szerint jó ütemben halad, és megjegyezte, hogy mindeközben a bankrendszerben jelentõs átalakulás zajlik.

December 6-án lépett hatályba a végrehajtási törvény újabb módosítása, amely kimondja: nem akad meg a devizahiteles lakással kapcsolatos végrehajtás akkor, ha a végrehajtást helyi önkormányzat, illetve az önkormányzat vagy az állam kizárólagos tulajdonában lévõ cég kéri, vállalva az ingatlan felújítását és munkaerõ-piaci célú bérbeadását.

A fair bank és a forintosítási törvény megjelenésével már ismerhetjük a devizahitelek átváltásának részleteit. Viszont a kormány már most módosított a kamatfelár meghatározásán. Vajon mikor, és hogyan forintosítják a kölcsönünket és mennyi kamatot kell fizetnünk?

Kedden szavaz az Országgyûlés a fair bankokról és a devizahitelek forintosításáról. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a hitelmentõ csomagnak köszönhetõen átlagosan mintegy másfél millió forinttal csökken majd a hitelek tõkerésze. A jogszabályok pontosan rögzítik majd a végrehajtási formákat és határidõket. Szigorú szabályok lesznek az új forinthitelek kamatfelárára vonatkozóan, valamint arra nézve is, hogy a bankok milyen gyakran és milyen feltételekkel változtathatnak a kamaton.

Akár évtizedekre is meghatározhatja a fair bankokról szóló törvény tervezete, hogyan veszünk fel hiteleket. A devizahiteleket fixált törlesztõrészletû forinthitelekkel válthatják ki, és módosíthatják az elszámolási határidõket.

Az elszámolás hatásait figyelembe véve azok, akik 2008-ban vettek fel devizahitelt, ugyanolyan helyzetben lesznek, mintha forintban adósodtak volna el, a 2005-2007 között hitelt felvevõk pedig a forinthitelesekhez képest átlagosan egy jó használt autó árával lesznek elõnyösebb helyzetben.

Vasárnap jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank, hogy a devizahitelesek érdekeinek védelméhez és a forint árfolyamának megóvásához szükséges megállapodásokat a kormány, a Nemzeti Bank és a bankszövetség megkötötte

Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsõ rendelete arról, hogy a pénzügyi intézményeknek hogyan kell elszámolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerzõdésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseket. A rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

A jegybank elsõ rendelete a devizahitelesek többségénél nem alkalmazható, a zömében problémamentes forinthitelek után viszont egyáltalán nem biztos, hogy jár visszatérítés.

A Magyar Nemzeti Bank 9 milliárd eurót biztosít a bankrendszer számára a lakossági devizahitelek forintosításához - döntött az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén.

A végeredményt senkinek sem kötelezõ elfogadnia. Elõször a bankoknál, aztán a Pénzügyi Békéltetõ Testületnél tehetnek panaszt az ügyfelek, végsõ esetben a bíróságtól is segítséget kérhetnek.

A jogszabály alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerzõdésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseiket.

Számol a bank, de oszthat-szorozhat az ügyfél is a novembertõl hozzáférhetõ MNB-képletekkel, ha adatok hiányoznak, a banknak azokat ki kell adnia - hívta fel a figyelmet az MNB ügyvezetõ igazgatója.

A devizahiteles törlesztõrészletek jövõ februártól, illetve - a pert indító bankok ügyfelei esetében - márciustól csökkenhetnek az elszámolási törvény nyomán. A törlesztõrészletek 25-30 százalékkal lehetnek kevesebbek - közölte a Fidesz frakcióvezetõje.

Már számolják a bankokban is, hogy mennyit kellene visszafizetniük ügyfeleiknek a tisztességtelenül alkalmazott árfolyamrés, illetve az egyoldalú kamatemelések miatt. A legtöbb bank egyelõre saját módszere alapján kalkulál.

A korábban becsültnél is több pénzt kaphatnak vissza a devizahitelesek a tisztességtelenül felszámolt árfolyamrés miatt - derül ki a Magyar Nemzeti Bank honlapján nyilvánosságra hozott adatokból. A képletek alapján visszamenõleg, a hitelfelvétel teljes idõtartamára, kamatos kamattal jár vissza az a pénz, amit - a Kúria szerint - tisztességtelenül szedtek be, így a bankoknak nagyjából 100 milliárd forintot kell visszafizetniük. Ehhez jön késõbb az egyoldalú szerzõdésmódosítások miatti kártérítés.

Nem érkezett kereset a pénzintézetektõl a devizahiteles szerzõdések egyoldalú szerzõdésmódosításainak tisztességtelensége tárgyában a Fõvárosi Törvényszékre - közölte a bíróság sajtótitkársága.

A Fõvárosi Törvényszék felkészült azokra a perekre, amelyeket a bankok augusztus 2-ig indíthatnak a devizahiteleseket megsegítõ törvény miatt. A jegybank számításai szerint a jogszabály mintegy 700-900 milliárd forint fizetési kötelezettségük ró a pénzintézetekre. Amennyiben egy bank nem hajlandó kártalanítani az ügyfélét, a bírósághoz fordulhat, ahol azonban a pénzintézetnek kell bizonyítania, hogy az egyoldalú kamatemelések és az egyoldalú költségemelések tisztességesek voltak.

Pénteken lépett érvénybe a devizahiteles mentõcsomag elsõ törvénye. De mégis kinek jár vissza pénz, és mikor juthatunk hozzá?

« 1. oldal »  Következő »