Február 15-én lejár a felsõoktatási jelentkezési határidõ. Sokak számára a felsõoktatás megkezdése súlyos anyagi kérdésekkel is párosul. Ha a család nem képes anyagilag támogatni a plusz 3–5 tanulmányi évet, akkor megkerülhetetlenné válik a diákhitel. Megéri azonban már a felnõttkor legelején eladósodni? A diplomával elérhetõ többletjövedelem fedezetet nyújt a törlesztésre? Mik a valós kockázatok? A Bankmonitor.hu elemzése abban segít, hogy a pénzügyi hátteret tisztán látva lehessen dönteni a felsõfokú tanulmányok megkezdésérõl.

Magyarországon az átlagszülõ szinte teljes fizetését elviheti a gyereke egyetemi taníttatása, a világon sehol nem ilyen drága a felsõoktatás a fizetésekhez képest. Amerikában, ahol a legjobb egyetemek vannak, az átlagszülõ a fizetése felébõl kitaníttathatja a gyerekét.

Még 1000-1500 ember számára van hely azokon az angol és német nyelvtanfolyamokon, amelyeket az állam fizet a nyelvvizsga hiányában diplomát nem kapó, egyetemen, fõiskolán államvizsgát tett embereknek.

A tudományos publikációk alapján összeállított egyetemi rangsorban 11 magyar egyetem szerepel a világ 2000 legjobb felsõoktatási intézménye között.

A szabad felhasználású diákhitel kamata 4,9 százalékra csökkent július 1-jétõl, ez a legalacsonyabb kamat a diákhitel 14 évvel ezelõtti bevezetése óta - közölte a Diákhitel Központ vezérigazgatója.

A felsõoktatásba jelentkezõ 105 ezer diák közül mintegy 72 ezren nyertek felvételt, ez lényegében megegyezik a tavalyi arányokkal - közölte az Emberi Erõforrások Minisztériumának felsõoktatásért felelõs államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

A legidõsebb felvételizõ 61 éves volt a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Fõiskolán, õ egyike az intézménybe jelentkezõ 5518 hazai és külföldi diáknak. A legkedveltebb szak már nem a kommunikáció, hanem a turizmus.

A jó tanuló sosem vall kudarcot, nem bukik, hanem próbál megfelelni az elvárásoknak. Milyen egy jó vállalkozó? Ezeknek pont az ellenkezõje: kockáztat és kiáll magáért. Hol sajátíthatjuk el ezt a mentalitást? Mit tesz a felsõoktatás a magyar kkv-szektorért?

A felsõoktatás központosítása, az egyetemi autonómia csorbítása ellen tüntettek mintegy százötvenen vasárnap este Budapesten az Országház épülete elõtt, az Oktatói Hálózat és a Veszélyben az Egyetemeink Csoport rendezvényén.

Május 15-ig lehet még a tavaszi szemeszterre hitelt igényelni – mondta Imre Zita, a Diákhitel Központ Zrt. marketing és kommunikációs igazgatója az M1 aktuális csatorna szerdai mûsorában. Aki eddig az idõpontig jelzi hiteligényét, már június 15-én a kért összeghez jut.

Bizalomcsomag a felsõoktatásért” mottóval a konzisztóriumokat és az egyetemi autonómiát érintõ javaslatot tett közzé az egyetemipolgar.net szakmai blog.

Egyhangúlag fejezték ki egyet nem értésüket a felsõoktatási törvény elõterjesztésében szereplõ átsorolás rendjét szigorító szabályokkal a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) tagönkormányzatai a szervezet idei második közgyûlésén, Kecskeméten.

Hatalmas az érdeklõdés a duális oktatás iránt. A bekapcsoló társaságok között nemcsak nagyvállalatok vannak, hanem kis- és középvállalkozások is – közölte a Napi Gazdasággal Rudnay János, a Duális Képzési Tanács elnöke.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) Palkovics László felsõoktatásért felelõs államtitkárhoz fordul a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj utalási fennakadásai miatt – közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.

A felsõoktatási intézmények jelentõs része nem szabályszerûen használta fel a közpénzeket és nem tartotta be a gazdálkodására vonatkozó elõírásokat az Állami Számvevõszék (ÁSZ) által ellenõrzött, 2009 és 2013 közötti idõszakban – mondta az ÁSZ elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

A konzisztóriumok, a felsõoktatási intézmények új típusú tanácsadó testületei nem operatív döntéshozó, hanem stratégiai szervezetek lesznek a tervek szerint; egyetértési joguk pedig azt a célt szolgálja, hogy az egyetem jövõjét érintõ ügyeket megbeszéljék, azokban dûlõre jussanak – mondta Palkovics László, az Emberi Erõforrások Minisztériumának felsõoktatásért felelõs államtitkára egy budapesti rendezvényen.

A Debreceni Egyetem egy évtizede igyekszik követni a végzett hallgatók pályáját.

Négy tudományterületen is a legjobb kétszáz intézmény közé került a Debreceni Egyetem, a 2015-ös tudományterületi felsõoktatási rangsorban.

Semmilyen döntés nem született és nem is fog születni a gyakorló iskolák átvételérõl az egyetemek és az iskolák véleményének figyelembe vétele nélkül – jelentette ki az Emberi Erõforrások Minisztériuma felsõoktatásért felelõs államtitkára szombaton az M1 aktuális csatornán.

A Debreceni Egyetem továbbra is élen jár a tehetséggondozásban.

A tervek szerint egy évvel tovább fizetné az állam a doktoranduszképzést, és a hallgatók több ösztöndíjat is kapnának – mondta Palkovics László, az Emberi Erõforrások Minisztériumának felsõoktatási államtitkára az M1 aktuális csatornának szerda este.

Elkészült az új felsõoktatási szakjegyzék tervezete. Az elõterjesztés szerint ismét osztatlan formában képezhetik majd a pszichológusokat és az elméleti közgazdászokat, és létrejön az ötéves agrármérnöki képzés. Alapképzésben és mesterképzésben sem szûnne meg a kommunikáció és médiatudomány szak, ugyanakkor a felsõoktatási szakképzésben és a szabad bölcsészet külön szakirányaként megszûnne ez a szak.

Elkészült az új felsõoktatási szakjegyzék tervezete. Az elõterjesztés szerint ismét osztatlan formában képezhetik majd a pszichológusokat és az elméleti közgazdászokat, és létrejön az ötéves agrármérnöki képzés. Alapképzésben és mesterképzésben sem szûnne meg a kommunikáció és médiatudomány szak, ugyanakkor a felsõoktatási szakképzésben és a szabad bölcsészet külön szakirányaként megszûnne ez a szak.

A tervek szerint 10-15 százalékkal csökkenhet a megszerezhetõ felsõoktatási szakképesítések száma a 2016-os felvételi eljárástól kezdõdõen – mondta Maruzsa Zoltán felsõoktatási helyettes államtitkár az MTI-nek. Kormánydöntés májusban várható, az idei felvételizõket nem érintik a változások.

Akár már szeptembertõl, de legkésõbb jövõ év januárjától megkezdhetik mûködésüket a felsõoktatási intézmények új típusú tanácsadó testületei, a konzisztóriumok, amelyek több területen egyetértési joggal bírnak majd – mondta el Palkovics László felsõoktatási államtitkár az MTI kérdésére.