2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 

A legnagyobb szakmai tabut, a hálapénzt tagadják meg egy Facebookon szervezõdõ orvosközösség tagjai, akik átfogó egészségügyi reformot is kérnek. A rendszer léte már csak a dolgozók jóindulatán múlik, az pedig fogyóban van – figyelmeztet a csoportot szervezõ Álmos Péter és Lovas András. Az 1001 orvos hálapénz nélkül közösség alapítóival egy szegedi cukrászdában találkoztunk. A pszichiáter és az aneszteziológus régóta barátok, és a kezdeményezésük elõtt maguk sem gondolták, hogy ennyien egyetértenek velük.

  • Két hét alatt kétezer orvos csatlakozott a hálapénz elleni kampányhoz.
  • A paraszolvenciát a Rákosi-korszak maradványának tartják.
  • A csatlakozók véget vetnének az egészségügy urambátyám viszonyainak.
  • A civilek számára is átlátható minõségbiztosítást akarnak.

Jelenleg nincs napirenden a hálapénz elfogadásának büntethetõségére vonatkozó törvényi szabályozás módosítása, tudomásul vették az orvos szakmai szervezetek tervezett változtatással kapcsolatos álláspontját - közölte az Igazságügyi Minisztérium.

Nem lenne bûncselekmény, ha egy egészségügyi dolgozó utólag fogadna el valamilyen juttatást egy elégedett pácienstõl, de büntetnék, ha az orvos az egyébként ingyen járó ellátást valamilyen juttatáshoz kötné - írja a Magyar Nemzet az IM kezdeményezte törvénymódosítási javaslatra hivatkozva.

A magyar lakosság tavaly összesen 8,4 milliárd forintnyi borravalót és csaknem ugyanennyi, 8,3 milliárd forint hálapénzt adott, utóbbi legnagyobb részét, 4,1 milliárd forintot a kórházi orvosok kapták – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján közzétett adatokból.

A lakosság több mint 70 százaléka szerint a hálapénzre azért van szükség, mert nélküle rosszabb ellátást kapnak, a magyarok kétharmada fizetõsnek tartja az egészségügyet, azzal, hogy ha legálisan megvásárolhatóak lennének az egészségügyi szolgáltatások, szóba sem kerülne a hálapénz – derül ki a GKI Gazdaságkutató által készített felmérésbõl.

Az egészségügyi ellátórendszer problémája és a kórházi adósság újtermelõdése alapvetõen az évek óta tartó forráskivonás következménye – mondta Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetõk Egyesületének elnöke egy csütörtöki budapesti szakmai konferencián.

Tíz szülész-nõgyógyászt ítélt a Debreceni Ítélõtábla csütörtökön pénzbüntetésre, illetve egy-egy év próbára bocsátásra, mert hálapénzt kértek szülés levezetéséért, ami vesztegetésnek minõsül – közölte a táblabíróság szóvivõje az ítélethirdetés után az MTI-vel.

Jogszabály-módosítást kezdeményezett a hálapénz ügyében a Legfõbb Ügyészség, amely a Magyar Rezidens Szövetség kezdeményezésére vizsgálta meg ezt a kérdést. A rezidensszövetség reagálásában megköszönte Polt Péter legfõbb ügyész konstruktív hozzáállását és segítségét a hálapénz jogi szabályozásának tisztázásával kapcsolatban.

Egy felmérés szerint több tízmilliárd forintot költ hálapénzre a magyar lakosság, egy másik kutatás szerint pedig a hálapénz az, ami "felnyomja" az egészségügyi költségeinket. Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke a Ma reggelben azt mondta: a több mint egy éve indult hálapénzkampány célja, hogy felhívják a figyelmet a lakosság és a döntéshozók körében arra, a hálapénzt meg kell szüntetni.

A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint nem lehet egy tollvonással büntethetõvé tenni a hálapénz adását és elfogadását, ugyanakkor a paraszolvencia kérdésében mindenképpen jogértelmezés szükséges.

A Magyar Rezidens Szövetség reprezentatív felmérése szerint az orvosok túlnyomó többsége és a lakosság jelentõs része egyetért abban, hogy a hálapénz rendszere orvosnak és betegnek egyaránt megalázó, a hálapénz adását döntõen a kiszolgáltatottság és a félelem motiválja.

 

Nem adójogi kérdés, hogy a hálapénz felajánlása vagy elfogadása bûncselekmény-e. Ha nem az, akkor viszont adózni kell utána. A borravaló viszont számos esetben  adómentes. A pontos szabályozást az Adó szaklap cikkébõl ismerheti meg.

Magyarország, Hajdú-Bihar – A hálapénz elõre kikövetelve bûncselekmény, utólag a kórházvezetõ engedélyével azonban elfogadhatja az orvos július 1-jétõl, az új munka törvénykönyv hatályba lépésétõl.

« 1. oldal »