2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 

A piaci várakozásoknak megfelelve ma újabb 20 bázispontot vágott az MNB monetáris tanácsa (MT), így az alapkamat újabb történelmi mélypontra esve 3 százalék lesz szerdától.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 7,5 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a Wood & Company Financial Services a.s.-t, mert a társaság tiltott piacbefolyásolást valósított meg a Richter Gedeon Nyrt. részvényeire vonatkozó hamis tartalmú üzeneteivel, és egy ügyfelével a témára vonatkozó félrevezetõ tartalmú levelezéssel.

A pénzügyi felügyeleti hatóság hangsúlyozza: a havi kétszeri készpénzfelvétel ingyenességét biztosító törvény egyértelmû.

Az MNB módosításokról döntött, amelyek 2014. január elsején lépnek hatályba.

Az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzõk többsége decemberben még újabb 20 bázispontos kamatcsökkentésre számít, amellyel 3 százalékra csökken a jegybanki alapkamat. A szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy jövõre a globális hatások kihívások elé állíthatják az MNB-t, így megszakadhat a kamatcsökkentési ciklus, sõt akár emelésre is sor kerülhet.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az elemzõi várakozásoknak megfelelõen 20 bázisponttal 3,20 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot kedden.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja (nhp) már az elsõ szakasz tapasztalatai szerint is növelte a vállalati hitelezést, ezáltal gyorsítja a gazdasági bõvülést, ami végsõ soron a költségvetés adóbevételeinek növekedését eredményezi - összegezték az nhp várható hatásait a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) szerdán tartott konferencia elõadói.

Az októberben befolyt uniós átutalások jóvoltából jelentõsen emelkedett a központi kormányzatnak a jegybanknál elhelyezett betétállománya és egyúttal az MNB külföldi követelésállománya - olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden közölt statisztikai mérlegének elõzetes adataiból.

A gazdaság normális, ciklikus ingadozását feltételezve az adósságszabály követése egyes idõszakokban prociklikus, vagyis a gazdaság kilengését enyhén erõsítõ fiskális (költségvetési) politikát eredményezhet, ezért érdemes lehet a szabály néhány elemét megreformálni - vélik az októberben megjelent MNB-szemlében ezzel a témával foglalkozó tanulmányok szerzõi.

A szigorú vállalati hitelkorlátokat, a lakosság magas devizaadósságát és a tartósan alacsony banki jövedelmezõségét tekinti a bankszektorban fennálló három legnagyobb kockázatnak az MNB.

Nem lehet kizárni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a konszenzusos elõrejelzésekben egyelõre kamatmélypontként szereplõ 3,00 százalék alá csökkenti alapkamatát a jelenlegi enyhítési ciklusban - jósolták pénteki helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzõk.

Eddig is százmilliárdos veszteséget okozott Magyarországnak, hogy túl sokszor fizetünk készpénzzel átutalás helyett. A kormány nem hogy segítené a modern fizetési rendszer elterjedését, de kemény akadályokat is görget elé, amely miatt a vállalkozások és a lakosság is menekül a feketegazdaságot éltetõ készpénz felé.

2013. augusztus 29. Az újabb jegybanki csökkentés után már elképesztõen alacsony szintre esett a forintkamat. A hitelfelvételi kedv azonban mégsem támad fel. Úgy érzékeljük, emögött részben éppen az átláthatónak nevezett árazás miatti félelem állhat.

Kamatdöntés - Az MNB 20 bázisponttal 3,8 százalékra csökkentette az alapkamatot
Budapest, 2013. augusztus 27., kedd (MTI) – A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a piaci várakozásoknál nagyobb mértékben, 20 bázisponttal 3,8 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.
A másfél héttel ezelõtt bemutatott devizahiteles mentõcsomaghoz megszólalásig hasonlító megoldást vázol fel múlt héten elindított cikksorozatának ma közzétett, harmadik részében az MNB.

 

Budapest, 2013. július 10., szerda (MTI) – A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa egyhangúlag döntött júniusban a jegybanki alapkamat 25 bázispontos, 4,25 százalékra történõ csökkentésérõl – derül ki a kamatdöntõ ülés rövidített jegyzõkönyvébõl, amelyet szerdán tett közzé az MNB.

Radikálisan korlátozó, szigorúan elõíró és kedvezményekkel ösztönzõ javaslatokkal is elõállt az MNB az idei fizetési rendszerrõl szóló jelentésében, hogy minél többen és minél többször használjanak elektronikus fizetési módokat a készpénz helyett. A jegybank évek óta küzd ezért a célért, mivel optimális esetben becsléseik szerint évente több mint 100 milliárd forint lenne megtakarítható a készpénzmentesítéssel. Az MNB szerint a készpénzes fizetésekre felsõ határt kellene meghatározni, a kártyaelfogadást kötelezõvé kellene tenni, a bankközi jutalékot már 2014 elejétõl korlátozni kellene. A sárga csekk is fõellenség, az elektronikus számlafizetést lehetõvé tévõ rendszerek segíthetnek a legyõzésében.


Hétfõn elindult a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja – errõl azonban eddig leginkább csak a médiából értesülhettek a kedvezõ kamatozású kölcsönökkel megcélzott kis- és középvállalkozások. A legtöbb banknál még tegnap sem volt sok látszatja annak, hogy részt vesznek a jegybanki akcióban.

A bankok a háztartásokra 80-90, a vállalatokra 90-95 százalékban hárították át a tranzakciós illetéket az MNB kedden kiadott tanulmánya szerint. Jó hír, hogy a pénzintézetek mindezt az elektronikus csatornák készpénzzel szembeni elõnyben részesítésével tették. A bankok arról panaszkodnak, hogy a legnagyobb ügyfeleik a deviza tranzakcióikat egyre többen külföldre helyezik át az illeték bevezetése miatt. Az MNB szerint ez még nem látszik a számokon, szerintük az illeték hatásait hosszabb távon érdemes vizsgálni. Elemzésünkben megvizsgáltuk a már rendelkezésre álló tranzakciós adatokat.


A Magyar Nemzeti Bank évente 40-50 tonnányi megrongálódott, elhasználódott bankjegyet von ki a forgalomból, az elhasználódott bankók pótlása évente a 6 milliárd forintot is elérheti. A bankjegyek ugyanis a leggyakrabban a nem megfelelõ kezelés (gyûrés, hajtogatás, firkálás, nedvesség) miatt válnak forgalomképtelenné, ezért is fontos, hogy vigyázzunk rájuk. A Pénzcentrum.hu mutatja, mire figyelj.


Valószínûleg a rendszerváltás óta nem fizettek olyan alacsony kamatot a bankok a lakossági betétekre, mint most. Meg is látszódik ennek hatása az MNB ma közzétett áprilisi adatain, nettó 126 milliárd forintot vettek fel ugyanis a háztartások a betétekbõl egyetlen hónap alatt. Ilyenre 2012 kritikus január hónapja óta nem volt példa. A jegybanki kamatcsökkentéssel párhuzamosan a a hitelek kamatszintje is tovább csökkent, így az új lakáshitelek átlagkamata már "csak" 9%, a vállalati hiteleké pedig 7%. Ez azonban alig lendített valamit a banki hitelezésen: a kkv-k a jövõ héten induló Növekedési Hitelprogramban, a családok pedig a félszocpol (egyelõre bizonytalan idõzítésû) bevezetésében bíznak.


 

Heteken belül forgalomba kerülnek azok a bankjegyek, amelyeken az új MNB-elnök, Matolcsy György aláírása szerepel. Elõször a 2000 forintos bankjegyeken találkozhatunk majd az új jegybankelnöki szignóval. 

 

Rövid távon kedvezõnek nevezték az MNB hitelprogramját egy budapesti hitelkonferencián résztvevõ banki vezetõk, akik azonban jelezték, hogy elsõsorban nem a hitelkínálattal, hanem a hitelkereslettel vannak gondok a magyarországi bankpiacon.

Csaknem 36 milliárd euróra ugrottak az ország devizatartalékai, részben a 3,25 milliárd dolláros kötvénykibocsátásnak köszönhetõen.

Csütörtökön véget ér egy korszak Magyarországon: délután 3-ig lehet visszaváltani az 1 és 2 forintos érméket a Magyar Nemzeti Bankban.

 

« Előző « 6. oldal »  Következő »