2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 

Több hitelt törlesztettek, mint amennyit felvettek a háztartások. A betéteket viszont szépen gyarapították novemberben.

Nem csak 4 százalékos kamatok vannak a bankoknál. A hitelintézetek most gõzerõvel bevetik legkedveltebb kamattrükkjeiket, hogy magukhoz csábítsák a megtakarításainkat. A leginkább kiemelkedõ ajánlatokat szedtük össze és a trükk lényegérõl is lerántjuk a leplet a Pénzcentrum.hu-n.


Az elmúlt hónapok számai egyértelmûen azt mutatják, hogy csökkennek a forintbetétek kamatai. A legtöbb banknál már 4,5 százalékot sem adnak a pénzünkre, ráadásul ebbõl még fizetnünk kell a kamatadót, az augusztustól bevezetett egészségügyi hozzájárulást (EHO-t) és a tranzakciós illetéket, ami szintén most fog emelkedni. Mindezek miatt felmerül a kérdés, hogy érdemes-e inkább állampapírban tartani a pénzünk (egy részét), és ha igen, akkor milyen kockázatai vannak ezeknek a megtakarításoknak?

A hétfõi Varga-csomag emelte a tranzakciós adót, illetve a megtakarításokra is kivetette az egészségügyi hozzájárulást. Augusztustól kevésbé éri meg rövidebb távon takarékoskodni, több mehet majd a fogyasztásra. A dologgal ez lehet a kormány egyik célja. Aki viszont hosszú távon tervez, az megúszhatja a magasabb adót.

Valószínûleg a rendszerváltás óta nem fizettek olyan alacsony kamatot a bankok a lakossági betétekre, mint most. Meg is látszódik ennek hatása az MNB ma közzétett áprilisi adatain, nettó 126 milliárd forintot vettek fel ugyanis a háztartások a betétekbõl egyetlen hónap alatt. Ilyenre 2012 kritikus január hónapja óta nem volt példa. A jegybanki kamatcsökkentéssel párhuzamosan a a hitelek kamatszintje is tovább csökkent, így az új lakáshitelek átlagkamata már "csak" 9%, a vállalati hiteleké pedig 7%. Ez azonban alig lendített valamit a banki hitelezésen: a kkv-k a jövõ héten induló Növekedési Hitelprogramban, a családok pedig a félszocpol (egyelõre bizonytalan idõzítésû) bevezetésében bíznak.


« 1. oldal »